A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 41. szám - Magyarországon kötött és külföldön felbontott házasság kérdéséhez

A JOG. 307 csak a törvényhozó hatalomra, hanem a végrehajtó hatalomra és a birói hatalomra nézve is le kell vonnunk. Nem térhetünk ki ezen következtetés levonása elől azon az alapon, hogy a törvényhozás meg a bíráskodás tartalmukra nézve különböznek egymástól (szabály alkotása — konkrét eset eldöntése): mert itt erejük, hatályuk területi határakról van szó, e tekintetben pedig csupán az irányadó, hogy mindegyikük egyformán főhatalmi functió. Nem térhetünk ki ezen következtetés alól a kereseti jog consumtiója cimén se. Az az állam, a mely a külföldi biróság Ítéletét nem létezöntk tekinti, bizonyára nem tarthatja consumáltnak a kereseti jogot. S ez nem lehetetlenség, mert hisz az alanyi jognak nincs reális léte, nem egyéb az, mint egy következmény, a mit a tárgyi jog bizonyos tényhez füz, s igy meglehet, hogy valamely tényhez, melynek jogi következményét egy ujabb tény a mi törvényünk szerint megszüntette, egy másik állam törvénye hozzáfűzi azt a következményt, mert ez utóbbi jogszüntetö tényt még mindiguem ismeri el hatályosnak. S valóban azok az államok, a melyek a külföldi Ítéleteket teljesen ignorálják vagy pedig csak bizonyítéknak, de nem Ítéletnek tekintik, mindig megadják a kereseti jogot azon igények érvényesítésére, melyek a külföldön már jogerejüleg megítéltettek. »A külföldi Ítélet nem hat föleraésztőleg a kereset eredeti alapjára.« »The foreign judgment does not operate as a merger of the originál ground of action« mondja Phillimore, »Commentarius upon International La\v« cimü müvében (IV-ik kötet, 739 lap). Ennélfogva az állam nemcsak törvényeket nem hozhat a külföldre vonatkozólag, ueraesak 'végrehajtó hatalmi cselekményeket nem foganatosíthat más állam területén: hanem még bíróságai ítéleteinek is csak a belföldre nézve adhatja meg a jogerejüséget. :1 A jogerő nem a nemzetközi jogból sz4rmazik s igy a külföldi ítélet jogerejére magában véve nem hivatkozhatunk. 4 Ez az elv a mai nemzetközi magánjogban általában el van ismerve."' Kitűnik a Dudley Field nemzetközi jogi codex-tervezetének ,; 066. és 660. §-aiból is: »Mindegyik állam, a mely hozzá csatlakozott a jelen törvénykönyvhöz, a legteljesebb mértékben fogja hitellel és hatálylyal felruházni a többi hasonlókép hozzá csatlakozott államok bíróságai jak, a hatáskörükbe eső ügyekre vonatkozó valamennyi hivatalos cselekvényét, Ítéletét s birói eljárását, a jelen címben megállapított kivételekkel.« (»Toute nation qui aura adhéré au présend code ajoutera foi et eredit de la maniére la plus compléte á tous les actes publics, jugements, et procédures judieiaires des tribunaux des autres nations qui auront adhéré également dans les matiéres soumises á leurs juridictions respectives, sous les exceptions établies dans le present titre.« (666. §.) »Egy állam se köteles hatályt tulajdonítani valamely külföldi Ítéletnek, ha végrehajtását hazai jogának valamely kifejezett rendelkezése tiltja.« í»Aucune nation n'est tenne d"attribuer effet á un jugement étranger, sí l'exécution forcée en est interdite par une disposition expresse de sa loi nationale.« 669. §.) Tehát az idegen főhatalom cselekvényeit a mi területünkre nézve a m i főhatalmunk ruházza föl jogi hatálylyal. A főhatalom területiségének eszméje régi jogunkban is föl- fölcsillan. Werbőczy azt, hogy a birói hatalom területi határai teljesen összevágnak az egész főhatalom területi határaival, mint általánosan elismert tételt, argumentum gyanánt használja föl a Hk. II. R. 65. cím 5. §-ában: »Verumtamen in facto et causa notae infidelitatis. per unicam soluumodo sententiam universa bona, et cuncta jura possessionaria ubilibet, et in quibuscumque Regnis ac Partibus sacrae Coronae-Regni subjectis sita, et habita, de facto amittuntur : quia Furisdictio ejusdem Coronae, contra quam Infidelitatis ipsa nota committitur, ad quaevis Regna et pnrtes sibi subjectas aeque se extendit.« Az 1667. évi 47-ik t.-c. szerint pedig a külföldi ítéletek csak ürügyül, de nem jogalapul szolgálhatnak arra, hogy azok alapján a fiskus a honfiak javait elfoglalja: »Pro conservenda avita fidelium Statuum ac Ordinum libertate .... conclusum est, 3 A mi területünkre nézve a jogerő elvileg nem illeti meg a külföldi ítéleteket >l'autorité de la chose jugée n'appartient pas en principe. . . aux jugements étrangers* ÍMoreau »Effets internationaux des jugements en matiére civile" 24'i lap) és »ha az Ítélet a határon visszautasításra talál, ebbe nem lesz semmi előre nem látott dolog, semmi a mi ne volna teljesen megegyező magának azon főhatalomnak jogával, a mely az Ítéletet hozta,* (»si la sentence est repousée á la frontiére, íl n'y aura lá rien que de prévu, rien que de parfaitement conforme aux droits de la Souveraineté mérne qui a rendű le jugement* Moreau i. m. 239. lap). 4 »Az ítélet jogereje nem a nemzetközi jogból származik ; erejét az ítélet csak az egyes államok jogából meríti. Ennélfogva a jogerőre nem lehet hivatkozni a belföldön valamely idegen állam bíróságai által Ítéltek tekintetében.* (»L'autorité de la chose jugée ne dérive pas du droit des gens ; elle ne tire sa force que du droit civil de chaque nation. Dés lors, l'autorité de la chose jugée ne peut étre invoquée dans un État á l'égard des jugements rendus pa les tribunaux d'un État étranger.* Merlin idézve Foelix-Demangeat »Traité du droit international privé< című II. kötet 41. lapján. ' ^Ennélfogva a nemzetközi magánjog által elfogadottnak tekinthetjük azt az elvet, hogy egy külföldi ítélet se bocsátható végrehajtásra a nélkül, hogy e végrehajtás he'yének bírósága hatálylyal fölruházta volna.* (On peut dés loss considérer comme reconnu par le droit internationale privé le principe qu' aucun jugement étranger ne pent étre mis á exécution des juges du lieu de cetté execution ) F o e 1 i x-D emangeat i. m. II. 42. lap. 6 Projet d'un Code International, par Dávid Dudley Field, traduit de 1 anglais par Mr. Albéric Rolin. Paris, 1881. ut bona Regnicolarum .... extra Regnum, in foro externo convictorium, penes tales extra Regnum, per extraneos Judices latas sententias, sub praetextu ejusmodi sententiarum, extrra Regnum latarum, per Fiscum Regium occupari non debrant.« Abból azonban, hogy a külföldi bíróságok ítéleteinek magukban véve semmi hatálya sincs nálunk, mert minden állam csak a saját területére nézve adhaija meg bíróságai Ítéleteinek a jogerejüség és a végrehajthatóság jellegét: még nem következik, hogy ne ruházza föl azokat a mi területünkre nézve ugyané jelleggel a mi főhatalmunk, ha van rá oka. Ilyen ok p. o. a hitelnek, forgalomnak,7 vagy az igazságszolgáltatás gyorsaságának érdekei, a nemzetek közti barátságos viszony, a kölcsönös hasznosság és figyelem tekintetei. s S a mint mind könnyebbé és sűrűbbé válik az érintkezés a különböző államokhoz tartozó polgárok között : abban a mértékben növekszik ez okok fontossága is. Hatásuk azonban a jog terén csak akkor lesz, hja tekintetbevételükkel a törvényhozás (vagy a szJokás) positiv szabályokat alkot a külföldi ítéletek belföldön való hatályára nézve, s hogy mily terjedelmű legyen ez a hatás, az a törvényhozó fölfogásától függ, a ki a szerint állapítja meg a szabály tartalmát, hogy ezeknek az okoknak mekkora jelentőséget tulajdonit. Innen, hogy a különböző államok jogrendszerei más-más föltételek alatt és más-más jogi hatálylyal ruházzák föl a külföldi bíróságok ítéleteit; az angol jogfl csupán teljes bizonyító erejű okirat, de nem Ítélet hatályával, miként a többi államok; Svéd- és Norvégország pedig — viszonosság hiányában — egyáltalán nemlétezőnek tekinti a külföldi bíróságok ítéleteit.10 Mik legyenek azok a föltételek, a mik alatt valamely állam a maga területére nézve jogi hatálylyal ruházza föl a külföldi bíróságok ítéleteit, és hogy a külföldi ítélet elismerése concrét esetben a per érdeméből merített okok alapján is megtagadható legyen-e (francia álláspont, révision au fond) ? ennek fejtegetése kivül esik föladatom körén. Csupán azt kellett kimutatnom, hogy az Ítéletnek magában véve csak azon állam területén van hatálya, melynek bírósága hozta s ennélfogva mindazt a hatályt, a mihez valamely másik államban jut, ettől az utóbbi államtól nyeri. De mert status-perekben hozott ítéletekre nézve az írók közül sokan az ellenkező nézetet hirdetik, ennek a cáfolatát nem kerülhetem ki. b) S t a t n s-p erekben. A nemzetközi magánjogi irók szerint személyállapotra vonatkozó Ítéletek hatálya nem szorítkozik azon állam területére, a melyben hozattak, hanem kiterjed minden más állam területére is magától, azaz a nélkül, hogy ezen többi államok részéről bármi hozzájárulás szükséges volna hozzájuk. A francia gyakorlat némi ingadozás után csatlakozott ehhez a fölfogáshoz. »Az irók és — némi ingadozás után — maga a birói gyakorlat is megengedik, hogy a felek személyállapota és cselekvési képessége fölött külföldi biróságok által hozott ítéletekre Franciaországban minden végrehajthatási nyilatkozattól függetlenül hivatkozhatni: Az a házasság, a melynek érvénytelenségét vagy fölbontását külföldön illetékes biróságok mondották ki, már egyedül ennélfogva nem létező nálunk is.« »Les auteurs, et, aprés quelques hésitations, la jurisprudence elle mérne, admettent que les jugements rendus par les tribunaux étrangers relativement á l'état et k la capacité des personnes peuvent étre invoqués en Francé, indépendamment de toute déclaration d'exequatur. Le mariage, dont la nullité ou la dissolution a été prononcer á l'étranger par les tribunaux compétents, est par cela seule inexistant chez nous.« Weiss, i. m. 819. lap. Az irók azért tulajdonítanak a status-perekben hozott ítéleteknek a külföldre is kiterjedő hatályt, mert, mint mondani szokták : »ezek nem is hajthatók végre, vagy jobban mondva: a mint jogerőre emelkedtek, ezzel végre is vannak hajtva«. Vizsgáljuk csak közelebbről a dolgot. Miben áll ez a végrehajtás például válóperben hozott Ítéletnél ? A bíró kimondja 7 Ezekre hivatkozik az 1792 : XVII. t.-c. 8 ». . . . les relations de bonne amitié (comitasj, et des considérations d'utilité et de convenance reciproque (ob reciprocam utilitatem)«. FoelixDemangeat II. 41. 9 És az Egyesült-Államok joga (Moreau i. m. 205. lap : ». . . aux États Unis . . . le jugement étranger.... a la valeur d'un acte obligatoire et sert de fondement á une action, qui .... se termine par un jugement américain. Dans cetté instance le jugement étranger... forme preuve compléte et absolue du droit...-) ».... az Egyesült Államokban... a külföldi Ítélet. . . kötelező cselekvény erejével bír és kereset alapjául szolgál, a mely ....amerikai Ítéletben végződik. Ebben a keresetben a külföldi Ítélet . . . . teljes és föltétlen bizonyítékát az alanyi jognak . ..« Westlake »Private International Law < London, 1881, 311. lap: »In England it is now established, after much uncertainty, that the judgment of a foreign competent court is in generál a conclusive proof of the claim decreed for by it. • Angliában ma, — sok bizonytalanság után, — abban állapodtak meg, hogy külföldi illetékes biróság ítélete általában véve döntő 1 bizonyítékát képezi a benne megítélt igénynek.* 10 »Suéde et Norvégé. Á défaut de conventions internationales 1 les jugements émanés des tribunaux étrangers n'ont dans les deux pays de la monarchie, nl l'autorité de la chose jugée, ni la force exécutoire. . .« Weiss André, »Traité élémentaire de droit int. privé.« Paris, 1890. 842. lap. 1 Nemzetközi szerződések hiányában... a külföldi bíróságoktól eredeti Ítéleteket a monarchia egyik államában se illeti meg sem a jogerő, sem a végrehajthatóság."