A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 41. szám - Magyarországon kötött és külföldön felbontott házasság kérdéséhez

A JOG. 307 csak a törvényhozó hatalomra, hanem a végrehajtó hatalomra és a birói hatalomra nézve is le kell vonnunk. Nem térhetünk ki ezen következtetés levonása elől azon az alapon, hogy a törvény­hozás meg a bíráskodás tartalmukra nézve különböznek egymás­tól (szabály alkotása — konkrét eset eldöntése): mert itt erejük, hatályuk területi határakról van szó, e tekintetben pedig csupán az irányadó, hogy mindegyikük egyformán főhatalmi functió. Nem térhetünk ki ezen következtetés alól a kereseti jog consum­tiója cimén se. Az az állam, a mely a külföldi biróság Ítéletét nem létezöntk tekinti, bizonyára nem tarthatja consumáltnak a kereseti jogot. S ez nem lehetetlenség, mert hisz az alanyi jog­nak nincs reális léte, nem egyéb az, mint egy következmény, a mit a tárgyi jog bizonyos tényhez füz, s igy meglehet, hogy valamely tényhez, melynek jogi következményét egy ujabb tény a mi törvényünk szerint megszüntette, egy másik állam törvénye hozzá­fűzi azt a következményt, mert ez utóbbi jogszüntetö tényt még min­diguem ismeri el hatályosnak. S valóban azok az államok, a melyek a külföldi Ítéleteket teljesen ignorálják vagy pedig csak bizonyí­téknak, de nem Ítéletnek tekintik, mindig megadják a kereseti jogot azon igények érvényesítésére, melyek a külföldön már jogerejüleg megítéltettek. »A külföldi Ítélet nem hat föleraésztőleg a kereset eredeti alapjára.« »The foreign judgment does not operate as a merger of the originál ground of action« mondja Phillimore, »Commentarius upon International La\v« cimü müvé­ben (IV-ik kötet, 739 lap). Ennélfogva az állam nemcsak törvényeket nem hozhat a külföldre vonatkozólag, ueraesak 'végrehajtó hatalmi cselekménye­ket nem foganatosíthat más állam területén: hanem még bíróságai ítéleteinek is csak a belföldre nézve adhatja meg a jogerejüséget. :1 A jogerő nem a nemzetközi jogból sz4rmazik s igy a külföldi ítélet jogerejére magában véve nem hivatkozhatunk. 4 Ez az elv a mai nemzetközi magánjogban általában el van ismerve."' Kitűnik a Dudley Field nemzetközi jogi codex-terve­zetének ,; 066. és 660. §-aiból is: »Mindegyik állam, a mely hozzá csatlakozott a jelen törvénykönyvhöz, a legteljesebb mértékben fogja hitellel és hatálylyal felruházni a többi hasonlókép hozzá csatlakozott államok bíróságai jak, a hatáskörükbe eső ügyekre vonatkozó valamennyi hivatalos cselekvényét, Ítéletét s birói eljárását, a jelen címben megállapított kivételekkel.« (»Toute nation qui aura adhéré au présend code ajoutera foi et eredit de la maniére la plus compléte á tous les actes publics, juge­ments, et procédures judieiaires des tribunaux des autres nations qui auront adhéré également dans les matiéres soumises á leurs juridictions respectives, sous les exceptions établies dans le present titre.« (666. §.) »Egy állam se köteles hatályt tulajdonítani vala­mely külföldi Ítéletnek, ha végrehajtását hazai jogának valamely kifejezett rendelkezése tiltja.« í»Aucune nation n'est tenne d"attribuer effet á un jugement étranger, sí l'exécution forcée en est interdite par une disposition expresse de sa loi nationale.« 669. §.) Tehát az idegen főhatalom cselekvényeit a mi terüle­tünkre nézve a m i főhatalmunk ruházza föl jogi hatálylyal. A főhatalom területiségének eszméje régi jogunkban is föl- fölcsillan. Werbőczy azt, hogy a birói hatalom területi hatá­rai teljesen összevágnak az egész főhatalom területi határaival, mint általánosan elismert tételt, argumentum gyanánt használja föl a Hk. II. R. 65. cím 5. §-ában: »Verumtamen in facto et causa notae infidelitatis. per unicam soluumodo sententiam universa bona, et cuncta jura possessionaria ubilibet, et in quibus­cumque Regnis ac Partibus sacrae Coronae-Regni subjectis sita, et habita, de facto amittuntur : quia Furisdictio ejusdem Coronae, contra quam Infidelitatis ipsa nota committitur, ad quaevis Regna et pnrtes sibi subjectas aeque se extendit.« Az 1667. évi 47-ik t.-c. szerint pedig a külföldi ítéletek csak ürügyül, de nem jogalapul szolgálhatnak arra, hogy azok alapján a fiskus a honfiak javait elfoglalja: »Pro conservenda avita fidelium Statuum ac Ordinum libertate .... conclusum est, 3 A mi területünkre nézve a jogerő elvileg nem illeti meg a kül­földi ítéleteket >l'autorité de la chose jugée n'appartient pas en principe. . . aux jugements étrangers* ÍMoreau »Effets internationaux des jugements en matiére civile" 24'i lap) és »ha az Ítélet a határon visszautasításra talál, ebbe nem lesz semmi előre nem látott dolog, semmi a mi ne volna teljesen megegyező magának azon főhatalomnak jogával, a mely az Ítéletet hozta,* (»si la sentence est repousée á la frontiére, íl n'y aura lá rien que de prévu, rien que de parfaitement conforme aux droits de la Souveraineté mérne qui a rendű le jugement* Moreau i. m. 239. lap). 4 »Az ítélet jogereje nem a nemzetközi jogból származik ; erejét az ítélet csak az egyes államok jogából meríti. Ennélfogva a jogerőre nem lehet hivatkozni a belföldön valamely idegen állam bíróságai által Ítéltek tekintetében.* (»L'autorité de la chose jugée ne dérive pas du droit des gens ; elle ne tire sa force que du droit civil de chaque nation. Dés lors, l'autorité de la chose jugée ne peut étre invoquée dans un État á l'égard des jugements rendus pa les tribunaux d'un État étranger.* Merlin idézve Foelix-Demangeat »Traité du droit international privé< című II. kötet 41. lapján. ' ^Ennélfogva a nemzetközi magánjog által elfogadottnak tekinthet­jük azt az elvet, hogy egy külföldi ítélet se bocsátható végrehajtásra a nélkül, hogy e végrehajtás he'yének bírósága hatálylyal fölruházta volna.* (On peut dés loss considérer comme reconnu par le droit inter­nationale privé le principe qu' aucun jugement étranger ne pent étre mis á exécution des juges du lieu de cetté execution ) F o e 1 i x-D emangeat i. m. II. 42. lap. 6 Projet d'un Code International, par Dávid Dudley Field, traduit de 1 anglais par Mr. Albéric Rolin. Paris, 1881. ut bona Regnicolarum .... extra Regnum, in foro externo con­victorium, penes tales extra Regnum, per extraneos Judices latas sententias, sub praetextu ejusmodi sententiarum, extrra Regnum latarum, per Fiscum Regium occupari non debrant.« Abból azonban, hogy a külföldi bíróságok ítéleteinek magukban véve semmi hatálya sincs nálunk, mert minden állam csak a saját területére nézve adhaija meg bíróságai Ítéleteinek a jogerejüség és a végrehajthatóság jellegét: még nem következik, hogy ne ruházza föl azokat a mi területünkre nézve ugyané jelleggel a mi főhatalmunk, ha van rá oka. Ilyen ok p. o. a hitelnek, forgalomnak,7 vagy az igazságszolgáltatás gyorsaságának érdekei, a nemzetek közti barátságos viszony, a kölcsönös hasz­nosság és figyelem tekintetei. s S a mint mind könnyebbé és sűrűbbé válik az érintkezés a különböző államokhoz tartozó pol­gárok között : abban a mértékben növekszik ez okok fontossága is. Hatásuk azonban a jog terén csak akkor lesz, hja tekintetbevételükkel a törvényhozás (vagy a szJokás) positiv szabályokat alkot a külföldi ítéletek belföldön való hatályára nézve, s hogy mily terjedelmű legyen ez a hatás, az a törvényhozó fölfogásától függ, a ki a szerint állapítja meg a szabály tartalmát, hogy ezeknek az okoknak mekkora jelentőséget tulajdonit. Innen, hogy a különböző államok jog­rendszerei más-más föltételek alatt és más-más jogi hatálylyal ruházzák föl a külföldi bíróságok ítéleteit; az angol jogfl csupán teljes bizonyító erejű okirat, de nem Ítélet hatályával, miként a többi államok; Svéd- és Norvégország pedig — viszonosság hiányában — egyáltalán nemlétezőnek tekinti a külföldi bíróságok ítéleteit.10 Mik legyenek azok a föltételek, a mik alatt valamely állam a maga területére nézve jogi hatálylyal ruházza föl a külföldi bíróságok ítéleteit, és hogy a külföldi ítélet elismerése concrét esetben a per érdeméből merített okok alapján is megtagad­ható legyen-e (francia álláspont, révision au fond) ? ennek fej­tegetése kivül esik föladatom körén. Csupán azt kellett kimutatnom, hogy az Ítéletnek magában véve csak azon állam területén van hatálya, melynek bírósága hozta s ennélfogva mindazt a hatályt, a mihez valamely másik államban jut, ettől az utóbbi államtól nyeri. De mert status-perekben hozott ítéletekre nézve az írók közül sokan az ellenkező nézetet hirdetik, ennek a cáfolatát nem kerülhetem ki. b) S t a t n s-p erekben. A nemzetközi magánjogi irók szerint személyállapotra vonat­kozó Ítéletek hatálya nem szorítkozik azon állam területére, a melyben hozattak, hanem kiterjed minden más állam területére is magától, azaz a nélkül, hogy ezen többi államok részéről bármi hozzájárulás szükséges volna hozzájuk. A francia gyakorlat némi ingadozás után csatlakozott ehhez a fölfogáshoz. »Az irók és — némi ingadozás után — maga a birói gyakorlat is meg­engedik, hogy a felek személyállapota és cselekvési képessége fölött külföldi biróságok által hozott ítéletekre Franciaországban minden végrehajthatási nyilatkozattól függetlenül hivatkozhatni: Az a házasság, a melynek érvénytelenségét vagy fölbontását külföldön illetékes biróságok mondották ki, már egyedül ennél­fogva nem létező nálunk is.« »Les auteurs, et, aprés quelques hésitations, la jurisprudence elle mérne, admettent que les juge­ments rendus par les tribunaux étrangers relativement á l'état et k la capacité des personnes peuvent étre invoqués en Francé, indépendamment de toute déclaration d'exequatur. Le mariage, dont la nullité ou la dissolution a été prononcer á l'étranger par les tribunaux compétents, est par cela seule inexistant chez nous.« Weiss, i. m. 819. lap. Az irók azért tulajdonítanak a status-perek­ben hozott ítéleteknek a külföldre is kiterjedő hatályt, mert, mint mondani szokták : »ezek nem is hajthatók végre, vagy jobban mondva: a mint jogerőre emelkedtek, ezzel végre is vannak hajtva«. Vizsgáljuk csak közelebbről a dolgot. Miben áll ez a végrehajtás például válóperben hozott Ítéletnél ? A bíró kimondja 7 Ezekre hivatkozik az 1792 : XVII. t.-c. 8 ». . . . les relations de bonne amitié (comitasj, et des considérations d'utilité et de convenance reciproque (ob reciprocam utilitatem)«. Foelix­Demangeat II. 41. 9 És az Egyesült-Államok joga (Moreau i. m. 205. lap : ». . . aux États Unis . . . le jugement étranger.... a la valeur d'un acte obligatoire et sert de fondement á une action, qui .... se termine par un jugement américain. Dans cetté instance le jugement étranger... forme preuve com­pléte et absolue du droit...-) ».... az Egyesült Államokban... a külföldi Ítélet. . . kötelező cselekvény erejével bír és kereset alapjául szolgál, a mely ....amerikai Ítéletben végződik. Ebben a keresetben a külföldi Ítélet . . . . teljes és föltétlen bizonyítékát az alanyi jognak . ..« Westlake »Private International Law < London, 1881, 311. lap: »In England it is now established, after much uncertainty, that the judgment of a foreign competent court is in generál a conclusive proof of the claim decreed for by it. • Angliában ma, — sok bizonytalanság után, — abban állapodtak meg, hogy külföldi illetékes biróság ítélete általában véve döntő 1 bizonyítékát képezi a benne megítélt igénynek.* 10 »Suéde et Norvégé. Á défaut de conventions internationales 1 les jugements émanés des tribunaux étrangers n'ont dans les deux pays de la monarchie, nl l'autorité de la chose jugée, ni la force exécutoire. . .« Weiss André, »Traité élémentaire de droit int. privé.« Paris, 1890. 842. lap. 1 Nemzetközi szerződések hiányában... a külföldi bíróságoktól eredeti Ítéle­teket a monarchia egyik államában se illeti meg sem a jogerő, sem a végre­hajthatóság."

Next

/
Thumbnails
Contents