A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 41. szám - Bíráink kiképeztetése. (Igazságügyérünk figyelmébe.) - A kettős házasság fogalmához

Tizenegyedik évfolyam. 41. szám. Budapest 1892. október 9. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: T.j Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP U IfiAZSABUBY íRDEÍEillEK KÉPVISELETÉRE A HM ÜGYVÉDI. BÍRÓI. ŰGÍÉSZI ÉS M/Ól RAB Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 - — » earész » <j » — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. rÁRTALOM: Bíráink kiképeztetése. Irta: dr. W e i s z Ignác, budapesti ügyvéd. — A kettős házasság fogalmához. Irta : B o d o r László, kolozsvári kir. tszéki biró. — Magyarországon kötött és külföldön felbontott házasság kérdéséhez. Irta : dr. V i d a Zoltán, Budapesten. — Belföld. (A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása a sommás eljárásról. I — Lgyvédi és ügyvédjelölti viszonyok Magyarországon.) — Ausztria és külföld. ^Külföldi judicatura.) — Sérelem. (A zsolnai kir. járás* bíróság.) — Irodalom. (A kereskedelmi kamarákról szóló 1870. évi törvény. Dr. S t e g m a n n R.-töl. — Megjelent új könyvek.) — * Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »>Tog törvénytára« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi törvénycikkek 23., 24. és ivét (353—JSO. lap.) Az esetleges reklaméiciókat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Bíráink kiképeztetése. (Igazságügyérünk figyelmébe.) Irta: dr. WEISZ IGNÁC, budapesti ügyvéd. Igazságszolgáltatásunk egyik nagy baját képezi az, hogy a b i r á k legnagyobb része — ugyszólva — semmi, vagy legalább nagyon kevés gondot fordít arra, hogy a judicaturát hazánkban és lehetőleg a külföldi jogszol g á 11 a t á s t i s f o 1 y t o n o s és éber figyelemmel k i s é r j e, hogy kevés azon birák száma, kik elfoglaltságuk mellett még a jogtudományt és a jogi irodalmat is cultiválják, a minek természetes folyománya aztán az, hogy jogszolgáltatásunk, különösen az alsóbb bíróságoknál és legkivált a vidéki bíróságoknál, nem emelkedhetik a kor színvonalára. Ennek a kifolyása és consequentiája azután az is, hogy a jogorvoslatok folyton nagyobb mérveket öltenek és a felsőbb bíróságok meg sem győzhető munkahalmazzal töltetnek el, a mi igen természetesen nagy mérvben akadályozza felsőbíróságainkat abban, hogy az eléjük kerülő ügyeket kellő alapossággal intézhessék el. Ezen a folytonos tovább tanulás és a jogirodalom figyelemmel való kisérésének hiánya a bíráknál nagyban kihat a birói Dályára készülő ifjú nemzedékre, a joggyakornokokra, aljegyzőkre, jegyzőkre stb. is és ritka, nagyon ritka eset az, hogy valamely alsóbb gyenge bíróságnál alkalmazott jegyző stb. további alaposabb és a kör haladásával lépést tartó kiképezésére gondot fordítson. A tapasztalat igazolja, hogy minden oly biróságuál, hol a birói tagok vagy azoknak egy része el nem marad, hanem folyton tanul és művelődik, az ezen bíróságnál alkalmazott fiatalabb erők is több szakképzettséget igyekeznek elsajátítani, mig ott, hol a birák elmaradnak, a fiatal jogásznemzedék sem talál impulsust arra, hogy haladjon. Hogy e tekintetben a viszonyok javíttassanak, igen életrevaló és practicus eszmét pendített meg a bécsi legfőbb tszék elnöksége, a midőn legújabban az összes alsóbb bíróságok elnökeihez rendeletet menesztett, melyben elrendelte, hogy jövőre az általa megnevezendő előadó birák minden egyes bíróságnál, a joggyakornokok stb. részére cursusokat tartsanak, mely cursusoknak, tehát előadásuknak <iz a célja legyen, hogy egyes érdekes jogi esetek az anyagi és formális jog révén az ide vonatkozó jogirodalom alapul vétele mellett megvilágittassanak. Én ugyanezen intézménynek hazánkban leendő meghonosítását igen sürgősnek és felette fontosnak tartanám nemcsak magára a bíróságokra nézve, de a fiatal jogásznemzedékre is, mely most a bíróságoknál alkalmazásban van, mert ez a bíráknak ép ugy, mint a jövő generationak is, tudását és művelődését nagy mérvben emelné és sürgősnek tartanám ezen előadások behozatalát azért is, mert most, midőn a sommás és nyilvános Lapunk mai száma eljárás behozatalának küszöbén állunk, az ily előadások és felolvasások a jogszolgáltatás jobbá tételére kétségtelen befolyással bírnának. És ugy hiszem, hogy ezen intézmény behozatala mi nehézségekbe sem ütköznék, mert minden törvényszéknél és járásbíróságnál lesz egy vagy több oly biró, ki a kor színvonalán állva, ezen hivatásnak megfelelni képes volna. Az, hogy az alsóbb bíróságok, mint ezt tapasztalatból tudom, túlságosan elfoglalva nincsenek és hogy mindenütt akad egy két biró, ki ezen feladatra, ha erre felhivatik, szívesen vállalkozik, egy okkal több arra nézve, hogy ezen üdvös intézmény nálunk mielőbb meghonosittassék. Ajánljuk ezen ügyet igazságügyérünk becses figyelmébe és nem kételkedünk, hogy most, midőn jogszolgáltatásunk javítása érdekében az egész vonalon megindította az actiót és a jogszolgáltatási közegek jogi tudományának és haladásának emelését is célbavette, nem fog késni minden oly követelményt becses figyelmére méltatni, mely célzatait előmozdíthatja. Azon bírákra nézve, kik magukban hivatást és tehetséget éreznek ezen feladatoknak, melyek tagadhatlanul különös szorgalmat és tanulmányt igényelnek, megfelelni, ezen intézmény meghonosítása csak kívánatos lehet, mert az kétségtelen, hogy az ezen téren kiválóan kitűnő és érdemeket szerzett birák első sorban lesznek hivatva előmenetel, illetve előléptetés utján a felsőbb bíróságokhoz jutni. A kettős házasság fogalmához. Irta : BODOR LÁSZLÓ, kir. törvényszéki biró Kolozsvárott. A külföldi bíróságok több esetben kimondták, hogy ha a katholikus vallásfelekezethez tartozók között kötött házasság a házasfelek valamelyikének bármely bevett vallásra áttérés után, az illető vallásfelekezet valamelyike egyházi törvényei alapján történt felbontása után kötött újabb házasság nem tekintendő törvényesnek. A külföldi polgári házasságok eme kijelentései analógiáján a külföldi bűnügyi bíróságok előtt többször volt kérdés tárgya, ha vájjon a katholikus egyházi jog szerint még érvényesnek és igy jogilag fennállónak tekintendő házassági kötelék tartama alatt kötött újabb házasság miatt nem vonhatóbűnvádi felelősségre az a személy, ki áttérés után kötött új házasságot? Legutóbb a prágai cs. kir. államügyészség kereste meg a kolozsvári királyi törvényszéket hasonló ügyben. Kérdést intézett emiitett törvényszékhez, hogy a katholikus vallás szerint házassági frigyet kötött, később ágy- és asztaltól elválasztott K. M. ama cselekményével, hogy miután magyar honos lett és Kolozsvártt polgári jogot szerzett, áttért az unitárius vallásra és házasságra lépett W. L.-al, követett-e el a magyar büntető törvények értelmében valamely büntetendő cselekményt ? Egyszersmind oda véleményezett az államügyész, hogy az osztrák büntető törvénykönyv értelmében K. M. kettős házasság bűntényét követte el, miután az első házassági kötelék érvényesen felbontottnak nem tekinthető. A kolozsvári kir. törvényszék a következőkben válaszolt a prágai államügyészségnek: tekintve, hogy K. M. magyar államhonos s azután a kolozsvári unitárius egyházközség tagja lett s ezzel a házassági jogot szabályozó unitárius egyházi törvény hatálya reá nézve kiterjeszthető ; tekintve, hogy eme törvény 38. §-a értelmében akár bel-, akár külföldön kötött bármely egyházi házasság megsemmisithető, vagy felbontható, ha erre nézve az unitárius vallásfelekezet tagjait kötelező törvény (73 §.) vagy a hazai törvények szerint okok forognak fenn ; Tekintve, hogy ugyané törvény értelmében a házasságbontó okok alapján a házas felek bármelyikének joga van (a mennyiben az unitárius egyházközség tagja) a házasság felbontása iránt folyamodni s a házasság felbontását a papi székek, illetőleg a zsinati főtanács érvényesen kimondhatja, mely esetben az unitárius vallásfelekezethez tartozó felet egyszersmind új házasságkötésre felszabadithatja (61. §.); 13 oldalra terjed.