A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 40. szám - A perlaki kir. járásbiróság állapota

160 A JOG. itélt: Habár sértett vallomásából és vádlott részbeni beismerésével bizonyirottnak tekintendő az, hogy vádlott férjét, az ez utóbbitól szenvedett szakadatlan bántalmazása folytán megölni akarta, e célból mérget vásárolt, azt pálinkába keverte, ezt a megmérgezett pálinkát 1887. február 2-án férje elé a szekrényre helyezte akkép, hogy férju figyelmének felkeltése céljából a szekrényre helyezés előtt a pálinkás üveget férje előtt megrázta, ezután annak biztos tudatában, hogy abból férje inni fog, a szobából távozott és igy lehetőleg elkövetett mindent arra, hogy a férje életének kioltására irányuló szándéka valósuljon ; habár továbbá ezek által bizonyítottnak tekintendő az is, hogy vádlott az előkészületi cselekményeken túlhaladva, a cselekmény elkövetését tényleg már megkezdette s maga részéről megtette mindazt, ami véleménye szerint a kivánt eredményt előidézi: mindazonáltal a kir törvényszék Ítélete helybenhagyandó volt, azért : mert a 8/b. n. sz. alatt csatolt országos művegyészi és a 10. napló szám alatti törvényszéki orvosi véleményből kétségtelenül az derül ki, hogy a higany clorid által élvezhetlenné tett pálinkából sértett annyit meginni képtelen volt, mennyi életének kioltására elegendő lett volna, mert ehhez oly elhatározás és lelki erő leendett szükséges, aminő a komoly öngyilkosoknál szokott előfordulni, — tehát az derül ki, hogy vádlott céljának elérésére oly eszközt használt, mely a jelenleg fenforgó körülmények közö'.t, az emberi élet kioltására alkalmas eszköz nem volt. (1892. aug. 16. 2,647.) Számos tagból álló család euyhitö körülményt képez. A soproni kir. törvényszók: Szabadlábon lévő vádlott K. István, nagyudvardi származású 40 éves, nős, napszámos, stb. udvardi lakost a btkv. 165. §-a alá eső s büntetendő hatóság elleni erőszak bűntettében bűnösnek nyilvánítja s ezért hat havi börtönbüntetésre és három évi tartamra hivatalvesztésre itéli. Tartozik vádlott a kir. kincstár részére a soproni kir. ügyészségnél 8 frt 50 kr. eljárási költséget, valamint a felmerülendő rabtartási költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Vádlott K. István í. n. számú jegyzőkönyv szerint a nagyudvardi községi elöljáróság előtt P. János által indított kisebb polgári perben egyezséget kötött, mely szerint 10 frt követelését 14 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizeti. Minthogy azonban K. István kötelességének egy hó leforgása után sem tett eleget, P. István a kötött egyezség alapján az elöljáróságnál a végrehajtást kérte. Ezen kérelemre S. György községi biró, M. Tamás és N. György esküdtek l8ü t. évi január 8-án vádlott K. István lakására mentek s itt felszólította őt a biró, hogy tartozását fizesse ki. Mivel azonban ekkor vádlott kijelentette, hogy nem fizet, a biró és az esküdtek a foglalás eszközlése végett az istállóba mentek, vádlott azonban megelőzte őket, egy felragadott vasvillával az istálló ajtajába állt s ezt az elöljáróságra fenyegetőleg felemelve, azt kiabálta: »most jöjjetek !« Az elöljáróság látva, hogy vádlott fenyegetését foganatosítani képes, a végrehajtás eszközlése nélkül távozott a házból. Az e tárgyban megtartott végtárgyalás során vádlott ezen tettét határozottan tagadásba vette s azt vallotta, hogy a vasvillát felfogta ugyan, azonban azt nem emelte fenyegetőleg az elöljáróságra, hanem az istállóban fekvő tehenét ébresztette fel vele. Ámde vádlott vallomásának hitelt nem lehetett adni, mert ugy a biró, mint az esküdteknek teljesen egybehangzó s minden kétségen kívül álló vallomása által a kir. törvényszék bebizonyitottnak látta, hogy vádlott vasvilláját fenyegetőleg emelte az elöljáróságra, mely tette által veszélyeztetve lévén, vádlott házát elhagyta. Tekintve tehát, hogy vádlott a vasvillát fenyegetőleg emelte az elöljáróságra, tehát hatóságra, midőn ez a végrehajtást akarta foganatosítani s igy hivatalos eljárásban volt, tekintve, hogy vádlott az elöljáróság tagjaiban a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjesztett s ez által hivatalos teendőinek végrehajtásában akadályozta, ezért kellett vádlottat a B. T. K. 105. §-a alá eső hatóság elleni erőszak bűntettében bűnösnek nyilvánítani. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményül figyelembe vette a kir. törvényszék vádlott rovott előéletét s azon körülményt, hogy vádlott 1890. évben ugyanazon elöljáróság tagjai ellen elkövetett erőszak miatt bűnösnek nyilváníttatott. (1891. április 28. 1,028.) A győri kir. itélő tábla : Az eljáró kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva s a büntetés kiszabását illetőleg vádlott számos tagból álló családjára is tekintettel, helybenhagyja. (1891. szept. hó 1. 661.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokok alapján helybenhagyatik. (1892. május 11. 8,832.) A tolvajnak az a cselekménye, hogy terhére rótt lopást oly módon követte el, hogy sértettnek szemébe paprikát szórt, a btkv. 344. §-a szerint a rablás egyik tényeleméül megkívántató erőszaknak nem tekinthető, hanem oly ténykedést képez, a mely által a tolvaj a lopás véghezvitele céljából a sértettet védelemre tehetetlen állapotba helyezte s igy cselekménye a btkv. 34G. §-ában meghatározott rablásnak tekintendő lopás alkotó elemeit öleli fel. (A budapesti kir. itélő tábla 1892. évi aug. 11-én 6,699. sz.) A jobb kéz hüvelykujjának elvesztése esetén nem minő sértés a B. T.K. 303. §-a alapján. (M. kir. Curia 1892. évi május 789. szám.) Egy szem látóképességének, egy fül hallóképességénekei tésfi esetén a testi sértés a 6. T. K. 303. §-a alapján minösi B. T. K. 92. §-ának alkalmazásánál a" 303. §. esetén is pénzb tés alkalmazandó. (M. kir. Curia 1891. évi július 1-én 2,554. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási birósá elvi jelentőségű határozata. 1,767. Az adóhátralékra vonatkozólag- kiadott intés annak tartozékát képező adóbehajtási illeték elévülését is ; megszakítja. (1892. évi 1,892. sz.) 1,768. Közforgalom tárgyát képező ingatlanok után irt illetékegyenérték leírása végett benyújtott felszólamlás : t határidőhöz kötve. {1892. évi 2,855. sz-) 1.769. Ügyvédjelöltnek kétvénye az ügyvédi kamar, joggyakorlatáról szóló bizonyítvány kiállítása végett: bél köteles. (1892. évi 1,325. sz) 1.770. Oly szerződés alapján, melylyel valamely ii /annak használata bizonyos időre azzal a kötelezettség ruháztatik át, hogy a használati szolgalomban részesített az átruházót eltartani, ápolni, adóssága kamatait fizetni éi ingatlan terheit viselni tartozik: járadékadót kivetni nem le (1892. évi 3.527. sz.) Vízjogi eset. Az 188ő-dik évi XXIII. törvénycikk 36-dik §-a a tön életbelépte előtt szerzett vízhasználati jogosítványokra is tálylyal bír s oly jogosítványok, melyek a törvény életbeié kor nem gyakoroltattak s illetőleg a törvény életbeléptétől sz; tott 3 év alatt gyakorlatba nem vétettek, nem igazolhatók. A és kir. katonai kincstár N. Sz. város határában levő lőpormal a vízjogi törvény 191. §-a értelmében kiadott hirdetményre k időben bejelentette. Minthogy azonban N. Sz. város tanácsa az alispánhoz intézett átirata szerint a lőpormalom 1882. junii óta nem működik, az alispán a bejelentést elutusitotta. A cs. éí katonai kincstár felebbezése következtében a földmívelésü miniszter ur m. é. 64,325. sz. a. kelt rendelete oly hozzáadj hagyja helyben az alispáni határozatot, hogy az által a kat kincstár nyilvánkönyvi jogai nem érintetnek. Indokok: »Hely hagyandó volt a felebbezett határozat, minthogy az 1885. XXIII. t.-c. 36. §-a a törvény életbelépte előtt szerzett vízi nálati jogosítványok tekintetében is hatálylyal bir s oly jogos nyok, melyek a törvény életbeléptekor nem gyakoroltattak s tőleg a törvény életbeléptétől számított 3 év alatt gyakori nem vétettek, nem igazolhatók s a vizikönyvbe mint igazolt jc be nem vezethetők. Helybenhagyandó volt továbbá a kérd határozat már azon indokból is, mert ha az ivóvizcsatorna 1 magánviz tekintetnék, a tulajdonos szabad rendelkezési jogE keretében tett jogengedménye a közigazgatásihatóság elbírálása nem tartozhatik, ellen esetben pedig Sz. város emiitett engedmt a vizjogi törvény értelmében viszhasználat gyakorlására törvéi alapul nem szolgálhat s igy a közigazgatási hatóságok által a igazolásánál figyelembe sem vehető. Bár azonban a bejelentett j< sitvány sem a 20 évi gyakorlat címén, sem pedig Sz. város engedménye alapján nem szolgálhat igazolás tárgyául; nehog igazolás iránti kérelem elutasítása a nyilvánkönyvi jog megt dásaként magyaráztassék, a határozatban kifejezés volt ada annak is, hogy a határozat által a nyilvánkönyvi jog érinteti* hagyatik.« Kivonat a „Budapesti Közlöny"-t>ől. Csődök: Goldstein Sámuelné e., egri tszék, bej. nov. 30, dec. 14, csb. dr. Kállay Árpád, tmg. Schvartz Sándor. — Singer Edi aradi tszék, bej. oct. 20, félsz. nov. 10, csb. bilkei Pap Mihály, dr. Schütz Henrik. — Schweitzer S. Sándor e., budapesti keresk váltótszék, bej. nov. 5, félsz. dec. 1, csb. Antos Károly, tmg. dr. Mar Ármin. — Schvvarcz Béla e., kaposvári tszék, bej. nov. 16, félsz, no^ csb. Perczel Ákos, tmg. Obetko Károly. — Berczfeld Károly e., tszék, bej. okt. 29, félsz. uov. 15. csb. Farkas Pál, tmg. dr. Kánitz Gyul Sánta liéla e., újvidéki tszék, bej. nov. 19, lelsz. nov. 30, csb. dr. Di László, tmg. Ivánovics György. — Sáffár Antal e., b.-gyarmati t bej. okt. 23, félsz. okt. 23, csb. Kraskovics Jenő, tmg. Aranyossy Sándc Bodola Lajos e., gyula-fehérvári tszék, bej. nov. 30, félsz. nov. gl, Geraszics János, tmg. dr. Jeney Elek. — Bozzatto Alajos e., fiumei t bej. dec. 12, félsz. dec. 15, csb. Luccich Kelemen, tmg. Barcic E. Pályázatok: A tapolyai jrbságnál albirói áll. okt. 8-ig A miskolci jrbságnál albirói áll. okt. 8-ig. — A pécsi tszéknél jegyzői áll. okt. 9-ig. — A kassai tszéknél aljegyzői áll. okt. 8Az ó-kanizsai jrbságnál aljegyzői áll. okt. 12-ig. — A sz.-csehi jr nál aljegyzői áll. ok. 12-ig. — A n.-klkindai tszéknél aljeg) áll. okt. 12-ig. — A temesvári jrbságnál aljegyzői áll. okt. 13-ig A nagyváradi tszéknél aljegyzői áll. okt. 13-ig. — A budapesti tábla területén gyakornoki áll. okt. 15-ig. — A homonai jrbs j á r á s b i r ó i áll. okt. 14-ig. — Az ungvári jrbságnál a 1 b i r ó okt. 14-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.