A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 40. szám - A perlaki kir. járásbiróság állapota

158 A JOG. Házassági válóperben, hol hivatalból felülvizsgálatnak vau helye, az 1881: LIX. t.-c. 48. §-a alkalmazást nem nyer, minélfogva ily perben hozott két egybehangzó ítélet alapján kielégítési végrehajtásnak helye nincs. 4,517/892. sz. 0 Felsége a király nevében a szegedi kiritélö tábla dr. Rósa Izsó ügyvéd által képviselt J. Katalinnak dr. Iritz Mór ügyvéd által védett B. Sz. Ferenc elleni végrehajtási ügyében a szegedi kir. törvényszéknek 1892. év ápril hó 7-ik napján 9,769. sz. a. hozott végzését B. Sz. Ferenc végrehajtási szenvedő részéről 1892. évi ápril hó 26-ik napján 8,436. sz. a. közbetett felfolyamodás folytán az 1892. évi június hó 30-ik nap ján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Az első bíróság neheztelt végzése megváltoztatik, folyamodó kielégítési végrehajtás iránti kérelmével elutasittatik s a netán foganatosított végrehajtási eljárás hatályon kivül helyeztetik, egyszersmind végrehajtató végrehajtás terhével köteleztetik, hogy a fel folyamodó részére 8 nap alatt 6 frt 15 kr. felfolyamodási költséget fizessen. Indokok: Abban az esetben, ha a másodbiróság az elsőbiróság ítéletét egészben vagy részben helybenhagyta, a helybenhagyott ítéletnek, vagy az ítélet helybenhagyott részének végrehajtását az 1881. LIX. t.-c. 48. §-a értelmében a fölebbezés rendszerint nem gátolja ugyan,mindazáltal tekintve,hogy a közszerzemény érvényesítése jogérvényesen felbontott házassági köteléket feltételez, jelen esetben pedig a házassági kötelék az érvényben lévő törvénykezési szabályok szerint a hivatalból való felülvizsgálat folytán hozandó harmadbirósági ítéletig fennáll, következőleg az alsóbb fokú bíróságok ítéletének a közszerzemény iránti rendelkezései csak a házassági kötelék végérvényes felbontásával nyer joghatályt és végrehajthatóságot: ebből folyólag a másodbiróság az elsőbiróság ítéletét helybenhagyó ítélete alapján jelen esetben a kielégítési végrehajtásnak helye nincs. Enuélfogva az elsőbiróság végzését megváltoztatni, a végrehajtási kérelmet elutasítani, a netán teljesített végrehajtási eljárást hatályon kivül helyezni s a felfolyamodás költségeiben végrehajtást kérőt marasztalni kellett. (Szegeden, 1S92. évi június hó 30-án. 4,517/1892.) Az 1S81: LX. t.-c. 48. §-a alapján a végrehajtást szenvedő birlalatában levő ingóságok feltétlenül lefoglalhatok. A végrehajtás foganatosítása alkalmával tehát ily ingók lefoglalása nem tagadható meg még az esetben sem, ha valószínűvé tétetnék, hogy a kérdéses ingók harmadik személy tulajdonát képezik, mert a levagy le nem foglalliatásra nézve egyedül a „birlalás" kérdése irányadó. A győri kir. itélö tábla: az elsőbiróság végzését az ügyvédek díját és költségeit saját feleik ellen megállapítandó részében helybenhagyja, többi részében pedig megváltoztatja s az előterjesztésnek helyt adva, a győri kir. törvényszéknek mint kereskedelmi bíróságnak 1892 évi 4,049. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtást a győrnádorvárosi kálvária-utca 4. számú házban levő üzlethelyiségekben található ingóságokra foganatositandónak kimondja s ehhez képest az eljáró bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja; előterjesztéssel élő végrehajtót s a bírósági végrehajtót, valamint özv. B. Mihálynét költség megtérítése iránti kérelmükkel elutasítja s egyszersmind felfolyamodó fél ügyvédjének felfolyamodási díját és költségét saját fele ellen 8 frt 15 krban megállapítja. Indokok: Az 1881. évi LX. t.-c. 48. §-ához képest a végrehajtást szenvedőnek birlalatában levő ingóságok feltétlenül lefoglalhatok, másnak a birlalatában levő ingóságok pedig csak akkor, ha a birlaló a foglalásba beleegyezik vagy pedig ha ennek ellenzése esetében a végrehajtató előterjesztett bizonyítékaival valószínűvé teszi, hogy a lefoglalni szándékolt ingóságok a végrehajtást szenvedőnek tulajdonát képezik. A törvény ezen rendelkezéséből folyólag, mig annak a kérdésnek eldöntése, vájjon bizonyos ingók lefoglalhatók-e vagy sem, első sorban csakis attól, vájjon azok a végrehajtást szenvedőnek birlalásában vannak-e vagy sem? addig másfelől a foglalásnak harmadik személy álta való ellenzése esetén a végrehajtató csak akkor tartozik bizonyítékokkal valószínűvé tenni azt, hogy a lefoglalni szándékolt ingóságok a végrehajtást szenvedőnek tulajdonát képezik, ha kétségtelen az, hogy azok az ingóságok nincsenek végrehajtást szenvedőnek birlalatában stb. (1892-ik évi augusztus hó 17-én. 5,216.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A k. t. 347. §-ának határozott rendelkezéséhez képest a vevő a más helyről küldött árút vissza nem küldheti, hanem rendelkezésre bocsátás mellett annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik. Ha mégis visszaküldte, az eladónak ez által okozott kiirt megtéríteni köteles. A szegedi kir. járásbíróság (1890. dec. 3l-én 25,214 sz.) • Dr. Székely Vilmos ügyvéd által képviselt Cz. és társa cég felperesnek Pálfy Sándor ügyvéd által képviselt H. Teréz alperes ellen 41 frt 42 kr. tőke s jár. iránti perében következőleg ítélt: Ha felperes Sz. Jenő személyében pótesküt tesz arra nézve, hogy dr. Cz. törvényszéki orvos által megvizsgált kérdéses zsir azonos volt azon zsirral, mely az A. alatti számlában kitüntettetik, az esetre köteles alperes felperesnek 34 frt 52 kr. tőkét s járulék megfizetni. Az eskü le nem tétele esetében felperes kereseté elutastttatik; továbbá, ha felperes ugyancsak Sz. Jenő szemeli ben esküt tesz arra nézve, hogy a kérdéses hordó felbontá; becsinálása és vizsgálatnál a bérkocsi és egyéb költség 4 for 50 krt tett ki, akkor köteles alperes felperesnek még 4 frt 50 1 s jár. megfizetni. Ez eskü le nem tétele esetében felperes ez rész-követelésével is elutasittatik. Ha felperes az első esküt le nt tenné, az esetben a 2-ik esküre nem bocsáttatik stb. Indokok: Felperes keresetét arra állapította, hogy ; peresnek f. é. május havában zsirt küldött s a zsirt alperes nem fogadta és visszaküldötte s a visszaküldés folytán tekintett arra, hogy a kérdéses zsir Mármarossziget rendőrkapitányi hiv tala által iráuyittatott Szegedre a rendőrkapitányi hivatalhc kinek rendeletére a kérdéses zsir dr. Cz. Károly törvényszé orvos által megvizsgáltatott, kinek véleménye szerint ezen z: ártalmas anyagokat nem tartalmazott magában és az ezen küldt vizsgálatok és az árkülönbözet címén 41 frt 42 krt számított 1 felperes s alperes tagadásba vette, hogy ezen rendőri vizsgál alkalmával megvizsgált zsir ugyanazonos volna azon zsirral, mely H. Teréz a mármarosszigeti rendőrkapitányi hivatal által felpere hez küldött, alperes ezen tagadásával szemben F. András hit ala kihallgatott tanú vallomásához a felperes által felajánlott pótesk az ugyanazonosságra nézve megítélni kellett és a per kimenetel függővé tenni kellett s az A alattiban felsorolt kiadásokat alper tagadásával szemben 4 frt 50 kr. beszámításával felperes az álta becsatolt okmányokkal igazolta, alperes azon állítása, hogy ez< zsir a mármarosszigeti kapitányság által megvizsgáltatván s élvezhetlennek találtatott, figyelembe azért nem jöhetett, mert í peres felperes tagadásával szemben mivel sem igazolta azt, hoj ezen zsir ugyanazonos volt azzal, mely az A-/, alattiban foglalt tik. A 4 frt 50 krra nézve pedig a fenti eskü, mint felperes áll felajánlott s alperes által nem kifogásolt ténykörülményekh képest fentnevezett személyében volt megítélendő s a per kim netele annak le vagy le nem tételétől lett függővé téve. A szegedi kir. itélö tábla (1891. szeptember 9-én 1027. A kir. járásbíróság ítélete megváltoztatik s alperes feltétlen köteleztetik felperesnek 29 frt 03 kr. tőkét s jár. megfizeti ezen összegen felül 10 frt tökét s jár. csak azon esetre leei köteles alperes felperes részére megfizetni, ha felperes részér Sz. Jenő könyvelő pótesküt tesz arra, hogy a hordó felbontása kocsibér 4 frt 50 krba és a zsir megvizsgáltatása 5 frt 50 krl került. Az eskü le nem tétele esetében felperes a most raegité 10 frt iránti, esetleg a pótesküvel meg nem erősítendő tétel vaj tételek iránti keresetével elutasittatik stb. Indokok: Meg kellett változtatni a kir. járásbíróság it letét, mert alperes a keresk. törvény 347. §. értelmében a részé küldött zsirt biróságilag és szakértőkkel megvizsgáltatni és mennyiben az a kikötött minőségnek meg nem felelt, felper rendelkezésére bocsátani, azt egyelőre megőrizni, esetleg érték siteni tartozott, azonban azt visszaküldeni jogosítva nem vo miért is az ebből származó kárért felperesnek felelősséggel tart zik. Nem volt tehát figyelembe vehető alperes azon védekezéi hogy a felperes által küldött zsir avas volt s ez okból a m.-szig rendőrség által visszaküldetett, mert alperes a zsirt nem a kere: törv. 347. §. rendelkezéséhez képest biróságilag és szakértőkk hanem a H. alatti szerint rendőrileg vizsgáltatta meg es felper tagadásával szemben azt sem igazolta, hogy a felperes által ki dött zsir vizsgáltatott volna meg, az árú rossz minősége tel megállapítottnak nem tekinthető és pedig annál kevésbé, mii az alperes által visszaküldött zsir a Szegeden megtartott vizsgá alkalmával jó minőségűnek találtatott. Tekintve pedig, hogy visszaküldött zsir szállításáért 19 frt 09 krt fizetett, a 9 frt 36 krb felszámított és a B. alattival igazolt árkülönbség ellen, ugy visszaküldött zsir mennyiségeben mutatkozott hiányért a szán követel rovata szerint előállott 57 kmyi különbözet ellen kifog: nem tett, a most emiitett és összesen 29 frt 02 krt tevő keres összegben, ugy az okozott költségekben alperes feltétlenül mara: talandó volt. Tekintve végül, hogy felperes a visszaküldött zs Szegeden megvizsgáltatni jogosítva volt és hogy az ez alkalomn felmerült költségek mennyiségét alperes tagadásba vette, ez mennyiség igazolására a felperes könyvelője részére a pótesk odaítélni és ezen összegekre vonatkozólag a per kimenetelét ezi eskü le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. A m. kir. Curia (1892. szeptember 2-án 1447 v.) : A másc bíróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Alperes azon eljárásának, hogy a felperes ál neki küldött árút egyszerűen visszaküldötte, a K. T. 347. S alapján az a törvényes következménye, hogy az eme jogtaí visszaküldés folytán felmerült s az L. alatti szerint felperes ál kifizetett 19 frt 9 krt, valamint az árúban mutatkozott hiányért e részben nem neheztelt másodbirósági ítéletben megállapít 57 krt felperesnek megtéríteni még abban az esetben is tartóz ha a rendelkezésre bocsátás jogos lett volna, mert az idéz törvényhely határozott rendelkezéséhez képest a vevő a más he ről küldött árút vissza nem küldheti, hanem rendelkezésre boc tás mellett annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik, másodbiróság tehát helyesen kötelezte alperest eme 19 frt 66 krr megfizetésére. Az árkülönbözet címén felszámított 9 frt 36 krnak fizetés*