A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 40. szám - Milyen lesz az új szóbeli eljárás?

298 A JOG. viszonyai rendezésének s az erdélyi részek birtokrendezési viszonyainak. Az előbbi az 1890: XVII—XIX. t.-cikkekkel már rendezve lett, mig az utóbbi legközelebb kerül a törvényhozás elé. Az állami italmérési jövedék behozatalára s az ennek folytán járó kártalanitásra vonatkozó kérdéseket tárgyazó törvények száma az utóbbi négy év alatt meghaladja a húszat. A különleges jog közül a jelentés szerint befejezéséhez közelit a csődtörvény revíziója, a tengeri magánjog reformja s ezzel kapcsolatban a tengerészeti rendtartás. A bányatelekkönyvi rendtartás tervezete elkészült, az anyagi bányatörvény szakférfiak véleményezése alatt van. Különös nyomatékot fektet a jelentés a p o 1 g á r i eljárás reformjára a szóbeliség és közvetlenség alapján. E rövid ismertetésünk keretét messze túl haladná, ha a modern jog e legfőbb postulatumának fontosságáról e helyütt érdemleges tárgyalásba bocsátkoznánk. így pusztán azt kívánjuk a jelentés kapcsán constatálni, hogy ezen életbevágó törvényjavaslat kidolgozása munka alatt van s az előadóitervezet előreláthatólag még az 1892. év folyamán elkészül. A sommás eljárásról szóló törvény- j javaslat tudvalevőleg még folyó évi március 14-én került a képviselőház asztalára. Ezzel kapcsolatban készülnek a fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslat, a kisebb polgári peres ügyek, a végrehajtás és hagyatéki eljárás reformja. »Az igazságügyi kormány kötelességének tartotta, hogy a magyar büntető törvénykönyvek revisiójának kérdésével tüzetesebben foglalkozzék.« E bevezető szavakkal indokolja a jelentés az anyagi büntető jog tekintetében célba vett reform-törekvéseket. A büntető törvénykönyvek módosítását tárgyazó törvényjavaslat 1892. évi május hóban került a képviselőház elé. A bűnvádi eljárás terén Fabiny volt minister által beterjesztett törvényjavaslat beható változásokon ment keresztül s ezen új alakban fog még ez év folyamán a képviselőháznak bemutattatni. A jövedéki büntető eljárásról szóló törvényjavaslat szaktanácskozmány elé van terjesztve ; a katonai bűnvádi eljárás reformja pedig — a jelentés szerint — egy lépéssel közeledett megvalósulása felé, a mennyiben a főbb kérdésekben az akadályok már nem léteznek, bár »még mindig, ha nem is számos, de lényeges pontra nézve elvi eltérés forog fenn«. Mihelyt a teljes egyetértés létrejön, az igazságügyi kormány szándéka a katonai anyagi büntető törvény reformját is javaslatba hozni. Ezekben adtuk dióhéjban az igazságügyi ministerium eddigi működését az 1889-ik év óta. Tekintve az idő rövidségét s az óriási munka halmazát, megelégedéssel kell visszatekintenünk az igazságügyünk szolgálatában álló munkások ténykedésére. A termő mag el van vetve, de a kalász még learatva, a termés még födél alatt nincsen, addig pedig nem szabad munkás embernek megnyugodni. Igazságszolgáltatásunk épületén még sok a repedés, sok a javítani való s serény kéz kell oda, hogy a munka fenn ne akadjon, hogy az épület jó karba helyeztessék. Az előttünk fekvő jelentés záloga a jövő ernyedetlen munkásságának s mi bizunk igazságügyi kormányunk vezetőjében, hogy legközelebb kiadandó jelentése csak fokozni fogja azt a kellemes benyomást, melyet beszámolójának ezen elseje reánk és bizonyára mindazokra, kik működését elfogulatlanul ítélik meg, gyakorolt. Milyen lesz az új szóbeli eljárás ? (Egy hang a szóbeli eljárás ellen.) Irta: BÖLÖNI LÁSZLÓ, bánffy-hunyadi ügyvéd. Egy jogosulatlan és haszontalan törekvés áramlatként borította el gondolkozó agyvelejét társadalmunk azon osztályának, a melyek a magyar igazságszolgáltatás újabb reformálásával vannak elfoglalva. Az egyetemi tanár, a ministeriális hivatalnok, a biró, az ügyvéd, a kik csak t. i. a reformmunkához segítségül behivattak, magával az igazságügyi miniszterrel együtt, a meggyőződés hangján hirdetik, hogy a szóbeliség behozatalával igazságügyi helyzetünk mostoha sorsa bizonyára egészen jobbra fordul. * Minden nézetnek, ha a miénktől eltérő is, de ha az kellő tárgyi, lagos indokokkal támogottatik. helyet engedünk szívesen. A szerkesztőség. | Lehet próbákat tenni e tekintetben, de én határozottan i állítom, hogy Magyarországon a szóbeliség sikerrel soha többé meg nem valósitható, az erre vonatkozó törekvés jogosulatlan és haszontalan. Be kell bizonyítani állításomat és a nagy áramlattá/ szemben szerfölött erős bizonyítékokra van szükségem kétségkívül ; no de nekem ezek a bizonyítékaim megvannak, annyival is inkább, mert ez a nagy áramlat csak látszólagos, mivel a felszínen mozgó ideálistákkal — kik utoljára is kevesen vannak — a praktikus birák és ügyvédek ezeréi állanak szemben, a kik tényleg húzzák az igazságszolgáltatás jármait s a kik hiszik és tudják saját tapasztalataikból, hogy a szóbeliség behozatalát czélzó törekvés jogosulatlan is, haszontalan is, sőt ezenkívül lehetetlen is; csak nem szólnak, mert el vannak foglalva a tényleges munkával s okoskodásra nem jut idő, másfelől pedig nyugodt kíváncsisággal megvárják, hogy a régi magyar géniusz leplébe burkolt ideálisták minő okos reformmal lepik meg az elbámult világot, a mely az ősi géniusz lehanyatlása óta egészen megváltozott. Ha az áramlat látszólagos: könnyebben rendezhetem bizonyítékaimat, kisebb lecsapódású viznél gyengébb gát is elégséges és a midőn én ezt igy hiszem és a midőn sehogy se tudom megállani azt, hogy ama jogosulatlan és haszontalan, sőt lehetetlen törekvés általános egyhangúságát egyedüli közbeszólásommal meg ne zavarjam, másfelől épen ezért mégis nagy felelősséget érzek s ennek következtében összeszedem lehető gondosan bizonyítékaim fontosabbjait arra nézve, hogy beigazolva legyen, mikép Magyarországon a szóbeliség sikerrel soha többé meg nem honosítható. I. Minden jogász tudja, minden laikus érzi, hogy ha valamely államban a bíráskodásra nézve csak egyetlen egy fokú biróságot állítunk fel, akkor az igazságszolgáltatás — tekintve az emberbiró emberi voltát — nem igazságszolgáltatás, hanem fátum, egy fatális működés, mely szörnyű igazságtalansággal és zsarnoki önkénynyel nehezedik az igazságkereső közönségre a nélkül, hogy ezen igazságtalanság és önkény ellen lenne valami remediuma a közönségnek. A szóbeliség — már t. i. a valódi szóbeliség — meghonosításával az egy fokú biróságot teremtettük meg, habár látszólag két vagy több fokú biróságot szerveztünk is. Tartsunk meg egy szóbeli tárgyalást magunk közvetlenül az első fokú bíróságnál. Ez a szóbeli tárgyalás arra való, hogy a felek kölcsönös előadásai és bizonyítékai következtében a biró magának olyan megfelelő benyomást szerezzen, a melynek alapján Ítéletet mondhasson. Ha a tárgyalás szóbeli az első fokon, szóbelinek kell lenni a 2-ik fokú és igy tovább a 3-ik fokú bíróságnál is, mivel ez másként nem is képzelhető; mert az első fokon elpergetett szavak, ha csak nem lesz minden első bíróságnál berendezve afféle ujabb találmányú hangfogó, a kiejtés pillanatában megsemmisülnek, tehát e^ek a másodfokú biróra benyomást nem gyakorolhatnak, Írásból benyomást szerezni nem szabad, mert ekkor a szóbeliség félretételével az irásos eljárás kerülne elő, a mí cél-ellenes; minélfogva a megsemmisült szavakkal együtt megsemmisülvén az első tárgyalás is, a 2-od fokú hatóságnál újból kezdjük a szóbeli eljárást, és új megfelelő benyomás szerzésére késztetjük a bírót, hogy ítéletet mondhasson. Ekkor ez a 2-ik biróság és ily eljárás mellett a 3-ik, 4-ik fokú biróság is mindig csak első fokú biróság még, mert az alsó fokú biróság ténykedése azonnal semmivé válik, mihelyt a peres felek nem kötnek egyezséget előtte, vagy nem nyugszanak meg Ítéletében és az alsófokú birós~g működésével soha se mérheti össze a felsőbb biróság a maga működését felebbezés esetében, mert az az első bíróságnál felszerelt periratokat és ezen felszerelt periratokból való bírói meggyőződés szerzést szóbeliség behozatalával tiltja a törvény, az első bíróságnál elhangzott szavakat pedig felebbezés esetében a 2-ik fórum számára eltartogatni valamely szekrényben, Edison óta ha nem is fizikai lehetetlenség, de mindenesetre ma még kivihetetlen. Letárgyaltuk tehát ügyünket szóbeli uton minden fórumnál és a végén rájövünk, hogy az alsó fórumok mind egy szálig eltörölhetők, csakis az utolsó egyetlen fórum hagyandó meg, melytől már tovább felebbezni nem lehet; mivel az alsó fórumok működése jogorvoslat esetében önmagától semmissé válik és igy az alsó fórumok csak oknélküh költséget és idővesztést okoznak, egyenesen megyünk az utolsó (és tehát egyetlen) bírósághoz. Ezek való tapasztalati dolgok, pl. a mai kisebb polgári (községi) pereknél, hol az élelmes jegyzőkönyvvezető tudván,