A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 39. szám - Egy telekkönyvi hatóság munkálata

154 A JOG. Indokolás: A kereset tárgyalására kitűzött határnapon, 1892. évi ápril hó ]2-én az izraelitáknak »peszach« ünnepök volt. Felperes nem vonta kétségbe alperesnek az igazolási kérelem alapjául felhozott azt az állítását, hogy az emiitett ünnep, az alperes vallásának ünnepe volt. — Az 1868. évi LIV. t.-c. 100. §-a azt rendeli, hogy sürgős esetet kivéve, vallásának az ünnepén megjelenésre senki sem idéztethetik; s jóllehet felperes keresetében maga sem állította, hogy alperes sürgős megidéztetésére valamely ok fenforog, a bíróság mégis alperest vallásának ünnepére idézte meg. Figyelemmel tehát arra, hogy felperes a keresetlevélben alperes sürgős megidézésére okot fel nem hozott s hogy ilyen ok fenforgása nélkül alperes vallása ünnepén megjelenésre a törvény szerint megidézhető nem volt, alperesnek az a mulasztása, hogy vallásának ünnepén a kereset tárgyalására meg nem jelent, a törvény rendelkezésében mentséget talál s így az 1881. évi LIX. t.-c. 61. §-a értelmében a mulasztást vétlennek elfogadni és ekként az igazolásnak helyt adni kellett. Helyt kellett adni az igazolásnak még azért is, mert addig, míg az 1868. évi LIV. t.-c. 306. §-ának hatályban létele alatt az igazolás megengedésére el nem hárítható akadályt kellett kimutatni, az 1868. évi LIV. t.-c. 306. és 100. §-ainak együttes rendelkezése megfelelt annak a felfogásnak, hogy a vallásának ünnepére megjelenésre való idézés miatt igazolással nem lehetett élni, jelenleg azonban midőn az 1881. évi LIX. t.-c. 61. §-a az igazolás megengedését a mulasztás véletlenségének kimutatásához, tehát olyan enyhébb feltételhez köti, mely akkor is fenforog, ha valaki vallásának ünnepén való megjelenésre idéztetett, az 1868. svi LIV. t.-c. 100. §-ának rendelkezése az igazolás megtagadására alapul nem szolgálhat. — A végzésnek a költség iránti intézkedése az. 1881. évi LIX. t.-c. 64. §-a alapján hagyatott helyben. (1892. évi aug. hó 22-én, 7,354. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Cégbitorlás esete akkor forog fenn, ha valaki valamely már bejegyzett céget jogos tulajdonosának beleegyezése nélkül használ akként, hogy az általa használt cég a korábban már létező céggel teljesen egyező vagy az utóbbitól csak csekély, a különbséget elrejtő s félrevezetésre alkalmas mérvben tér el. A cégbitorlás megállapítására tehát szükséges az, hogy a jogosulatlan használat a cég tartamának egészére is vonatkozzék, nem pedig csak egyes szavaira, vagy a jelzők hasonlóságára. A toldatnak egyező volta tehát a cégbitorlást meg nem állapítja, mivel a cég toldata nem a cég s nem lényege a cégnek. Cégbitorlás miatti kereset nem az iparhatóság, hanem a kereskedelmi bíróság elé tartozik. A fehértemplomi kir. törvényszék: Felperes keresetének azon részével, hogy alperes a »Val. N. & Söhne« cégének használatától eltiltassék, ép ugy elutasittatik, mint alperes viszonkeresetével, hogy felperes a »Brüder L.« cégének használatától eltiltassék« is elutasittatik, ellenben 15 nap alatt különbeni végrehajtás és 100 frtnyi pénzbírság terhe mellett alperes »Val. N. & Söhne« cég a cégében használt »Erste und alteste ungar.«, valamint »Gründer der Cognac-Fabrication in Ungarn« szavaktól eltiltatik. Indokok: Habár igaza is van felperesnek, hogy az alperesi cég mint új cég magát »Vál. N. Söhne« cég alatt a kereskedelmi törvény 13. §-a szerint be nem jegyeztethette és habár igaza van alperesnek, hogy Brüder L. szinte mint újonnan alakított cég magukat mint »Brüder L.« cég ugyanazon szakasz szerint be nem jegyeztethették, mert mind a két cégben legalább a társak egyikének nevének a társasági viszony létezésére való toldással előfordulnia kellett és habár ezen állításnak helyességét a kir. Curiának 1885. évi december hó 1-én 825. sz. alatt hozott és a Dtár új folyamának XIV. köt. 247. lapján található határozata igazolja, a cégek ekképen történt bejegyzése a kereskedelmi törvény 24. §-a szeriut egyik cég részére sérelmet nem involválhat magában és mivel ezen szakasz szerint cég bitorlása iránti kereseti jog csak akkor van megadva, ha a cég használása által egy más kereskedő jogaiban sérelmet szenved, felperes keresetének azon részével, hogy alperes »Val. N. & Söhne« használatától és alperes azon viszonkeresetével, hogy felperes »Brüder L.« cég használatától eltiltassék, el volt utasitandó. Ellenben felperes keresete azon részének, hogy alperesi cég: »Erste und alteste ungar.«, valamint »Gründer der CognacFabrication in Ungarn« szavak cégébeni használatától eltiltassék, hely volt adandó, még pedig alperesnek azon ellenzése dacára, hogy a törvényszék e kérdésben határozzon, mert ilyen kérdések eldöntése a kereskedelmi törvény hivatkozott 24. §-a szerint éppen a törvényszék hatásköréhez tartozik és e kérdésben tehát határoznia kell. Tartozik azonban e kérdés eldöntése a törvényszék hatásköréhez, mert az által, hogy alperes cégében a fenti szavakat használja, látható az, hogy alperes a cognac készítéséhez mint »Erste u. alteste ung.« és mint »Gründerder Cognac-Fabrication in Ungarn« jobban ért, mint felperes, ki szinte cognacot készít és ezen szavak használatának más értelem, mint a reclam értelme nem tulajdonitható, mely »reclam« által felperes jogaiban sérelmet szenvedhet, és mivel ezen szavak sem a cégbirtokosnak, sem a kereskedés tárgyának közelebbi megjelölésére a kereske törvény ll. § ának 2. bekezdése szerint nem szolgálnak, mi a döntvénytár új folyamának VIII. köt. 319. sz. lapján tal; a budapesti kir. ítélő táblának 1884. január 29-én 189. hozott határozata igazolja. S mivel ezen szavak használata c ben egyáltalában megengedve nincsen, mivel továbbá azok nálatából felperes jogaiban okvetlenül sérelmet szenved, a ezen szavaknak cégébeni használatától eltiltandó volt, a r hogy a peres felek által ajánlott tanubizonyitás arról vezet keresztül, vájjon közülök melyik készít hosszabb idő óta cogi És ha felperes, ki cégében szintén abba nem tartozi vakat használ, ezen szavak használatától el nem tiltatott, az dül abban találja indokát, mert alperes viszonkeresetében eltiltást nem kérte. Tekintve azt, hogy felperesi cég alperesi cég elöt 1888. évben cégébe bejegyeztette a szinte cégébe nem ti »Erste südungarische« vagy »I-ső délmagyarországi« szavak alperesnek okul szolgálhatott, hogy őt túltegye az által, későbben még fényesebb szavakat vett be cégébe; tekintve vábbá azt, hogy felperes cégébeni szavak bejegyzését tör' ellenesnek nem tartotta, a perben nagyobb részben pervt lett alperes törvényellenes perlekedőnek nem tekinthető, mi a prdts. 251. §-a szerint mind a két félnek felmerült költi kölcsönösen voltak megszüntetendők és mind a két fél kc zendő volt az ítélet után kimérendő illetéket viselni. A temesvári kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla éri lenül hagyja az elsőbiróság ítéletének nem neheztelt rendeli seit, annak felebbezett azt a részét, mely által az elsőbii alperest a cégében használt »Erste und alteste ungar.« és »Grü der Cognac-Fabrication in Ungarn« jelzők használatától eltil és a perköltséget kölcsönösen megszüntette, megváltoztatja, perest keresetével, az említett jelzők használatának eltilt; vonatkozó kérelme tekintetében is elutasítja. Indokok : Alperesnek a birói hatáskör ellen azc alapon érvényesített kifogása, hogy a céghez toldatként has jelző jogosultságának eldöntése az 1884: XVII. t.-c. 58. §-a rint iparhatóságok hatáskörébe tartozik, nem alapos, mert peres cégbitorlás miatt indított keresetet s mert ily keres K. T. 24. §-a s a keresk. eljárás 6. §. 2. pontja értelmében reskedelmi bíróság elé van utalva; az a kérdés pedig, vájj cégben használt jelző, toldat, cégbitorlást képez e vagy sen ügy érdemére tartozik, alperesnek az elsöbirósági ítélet meg misitése iránt a felebbezésben előterjesztett kérelme tehát teljesíthető. Az ügy érdemét illetőleg alperes az elsőbiróság létnek őt viszonkeresetével elutasító része ellen csak feltété s az esetre él felebbezéssel, ha felperes is felebbezné az első ság Ítéletét. Minthogy pedig felperes felebbezést nem adott be, az bírósági Ítéletnek a viszonkereset elutasítására vonatkozó re kezése nem felebbezettnek veendő s felülvizsgálat tárgyát csa ítéletnek alperest marasztaló s a perköltség kölcsönös meg: tetését kimondó része képezheti. Cégbitorlás esete a K. T. 24 értelmében, összevetve ezt a 12., 15. és 17. §§-ok intézkedés s a cégbitorlás szónak valódi jelentését véve tekintetbe, a forog fenn, ha valaki valamely már bejegyzett céget jogos tul: nosának beleegyezése nélkül használ, még pedig akként, hog általa használt cég a korábban már létező céggel teljesen eg vagy az utóbbitól csak csekély, a különbséget elrejtő s félre1 tésre alkalmas mérvben tér el. A cégbitorlás megállapítására : séges tehát, hogy a jogosulatlan használat a cég tártaim egészére is, nemcsak egyes szavaira, vagy csak a jelzők hasi ságára vonatkozzék. Minthogy pedig felperes »L. testvérek I-sö délma; országi cognacfőzde« céget használja, alperes pedig »N. Bálin első és legrégibb cognacfőzde, a cognacgyártás alapitói Ma; országban« céget; minthogy ez a két cég jelzői (toldatai) is annyira külör nek egymástól, hogy különbözésük szembetűnő ; minthogy magának a toldatnak egyező volta sem állap; meg a cégbitorlást, mivel a cég toldata nem a cég s nem lén a cégnek; minthogy annak elbírálása, hogy valamely cég toldata vényesen bejegyzésre alkalmas s általában megengedhető \ vagy sem ? cégbitorlási kereset tárgyát nem képezheti: felp keresetének alperesi cég toldatára vonatkozó részével is ek tani s mint teljesen pervesztest az 1868 : LIV. t.-c. 251. §. kikezdése alapján a perköltségben marasztalni kellett. A m. kir. Guria: A másodfokú biróság ítélete a b felhozott indokainál fogva helvbenhagyatik. (1892. évi májú 18-án, 1,328. sz. a.) Oly esetben, midőn a hitelező több mint hat hónappal a i nyitás előtt követelését végrehajtás utján biztosította s igy 1 I kiegészítéshez jogot nyert, a részére ntóbb teljesített fizetés ! akkor támadható meg a csődtörv. 27. íj. 2. p. "alapján, ha a I hitelezők károsodását eredményezte, vagyis ha a zár alól fels: 1 dúlt vagyon a kiegyenlített követelésnél kisebb értékkel bírt. (1881 : XVII. t.-c. 26. §. 2. pontja.) A budapesti kir. törvényszék: Ugy felperes kereset / egészben, mint alperes viszonkeresetének részben hely ada