A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 39. szám - A szatmár-németii ügyvédi kamara jelentése az igazságügyminiszterhez

292 A J OGL beszédére a táblai elnök mindenekelőtt köszönetét bocsátotta előre az ügyvédi kar üdvözletéért, majd ekként folytatá beszédét: »Az önök szép feladata, a mely felöleli az egyén egész jogi sphaeráját, magában véve is elég fontos arra, hogy kellő méltánylásban részesüljenek azok érdekei is, kik ezen nagy feladattal hivatásszerűen foglalkozn ik. Legyenek meggyőződve, hogy azon hatáskörben, a melylyel birok s a mely az igaz-ágügyi kormány informálására és a törvény hiányai tekintetében véleményadásra terjed, befolyásomat arra fogom felhasználni, hogy a jogkereső felek érdekei mellett az ügyvédi kar érdekei is hasonló és állásuk méltóságának megfelelő méltánylásban részesüljenek « E szép kijelentésekre felhangzó éljenek csillapulta után az elnök egyenként bemutattatá magának a megjelenteket, kik rövid fesztelen társalgás után távoztak, az elnöki enuntiatio kellemes hatását vivén magukkal. A szegedi bírósági kezelőszemélyzet, beleértve a kir. ügyészség kezelőszemélyzetét is, kérelmet intézett a képviselőházhoz, melyben a javadalmak emeléséről szóló törvényjavaslatnak reájuk vonatkozó rendelkezéseit sérelmeseknek fejtik ki. Kérelmük az, hogy az elsőfokú bíróságok irodaigazgatói rangfokozatuk megtartása mellett az eddigi IX-ik raugosztályban 1,300, 1,200 és 1,100 frt fizetési fokozatokkal meghagyassanak ; továbbá, hogy a jelenleg öt évi állami szolgálatot már tényleg betöltött elsőfokú bíróságok Írnokai a fokozatos előléptetésüket biztosító s oly rég óhajtott szolgálati pragmatica readszeresitésével kapcsolatosan a törvényjavaslat életbeléptetése alkalmával egyidejűleg már most a tervezet szerinti 11-ik s illetve I-ső díjosztályba léptettessenek elő. A szatmár-németii ügyvédi kamara jelentése az igazságügyminiszterhez. Ezen jelentésből, mely sok tekintetben figyelemreméltó, kiemeljük a következőket: Kamaránk mult l89l. évi ügyforgalma- és tevékenységére, továbbá az ügyvédség és jogszolgáltatás terén szerzett tapasztalatainkra vonatkozó jelentésünket következőkben van szerencsénk előterjeszteni: Az elmúlt 1891. év folyamán 266 fegyelmi, 370 folyóügyi, vagyis összesen 636 ügydarab érkezett be s miután 1890-ről 23 fegyelmi és 2 folyóügyi ügydarab maradt hátralékban, igy az 1891. évben elintézésre váró ügydarabok száma t)61 volt. E mennyiség a mult év végéig mind el lett intézve és pedig akként, hogy a fegyelmi ügyekből 247 ülésben, 42 ülésen Idvül, a folyó ügyiek pedig mind ülésben lettek elintézve ; ez ügyek elintézése végett 3 közgyűlés, 16 választmányi, 14 fegyelmi bírósági ülés és 4 fegyelmi végtárgyalás lett megtartva. Polgári ügyekben 33 esetben lett pártfogó ügyvéd kirendelve. A pártfogó ügyvédek kirendelése iránti kérelmek évről-évre szaporodnak és a pártfogó ügyvédekül kirendelt kamarai tagok által beadott jelentések alapján arról győződtünk meg, hogy gyakran egészen alaptalan, képzelt jogok érvényesítésére kívánják a vagyontalanok a pártfogó ügyvédet igénybe venni; ugyanazért nagyon kívánatos volna, ha a szegénység igazolásán kivül még szabatos tényirat előterjesztésétől is függővé tétetnék a pártfogó ügyvéd kirendelése. Készséggel támogatjuk tehát a máramaros-szigeti ügyvédi kamarának 1890. évről előterjesztett jelentésében foglalt idevonatkozó javaslatát, ugy azt is, mely szerint oly irányú intézkedést kér, hogy a pártfogolt félnek pernyertessége esetén, a díjakban elmarasztalt ellenfél ezeknek a pártfogó ügyvéd részére leendő megfizetésére köteleztessék, nehogy a pernyertes fél vegye fel azokat, kitől e díjak be nem hajthatók. Az ügyvédi lajstromba leendő felvétel tárgyában csak két kérvény adatott be és mindkettő helytadólag lett elintézve. Az ügyvédi lajstromra vonatkozó egyéb adatok a következőkben vaunak összegezve :a kamara lajstromába 1890. év végén 101 ügyvéd volt bejegyezve az 1891. évben. Az ügyvédség gyakorlásától 2 ügyvéd volt felfüggesztve, kik közül egyik a lajstromból kitöröltetett és igy felfüggesztve maradt 1 ügyvéd. Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezve maradt 8 ügyvédjelölt, kik közül 1 bíróságnál, 7 pedig ügyvédeknél van alkalmazásban A mult év folyamán 28 ügyvéd ellen 33 fegyelmi panasz érkezett be és igy az 1890. évről folyamatban maradt 23 fegyelmi ügynek hozzászámitásával 56-ra ment az elintézést váró fegyelmi ikyek száma Büntetésül 2 esetben irásb sli feddés 1 esetben pedig az ügyvédség gyakorlásától való ideiglenes felfüggesztés lett kiszabva. A meghozott ítéletek közül 3 ellen lett felebbezés felterjesztve és ennek következtében 1 helybenhagyó és 1 feloldó határozat érkezett le. Ügyvédjelölt ellen 1891. évbeu panasz nem érkezett. Ezekből látható, hogy kamaráuk tevékenysége a mult évben rendkívüli mérvben lett igénybe véve, a mit mutat az is, hogy a kamara ügyésze által 63 indítvány lett előterjesztve ; ez azonban nem vet árnyat kamaránk tagjaira, mert az elintézésekből látható, hogy a pauaszok nagyobb része alaptalannak bizonyult és tényálladék hiányából kellett az eljárást beszüntetni ; hogy a folyó évbeu ily sok fegyelmi ügy intéztetett el, az annak a kifolyása, hogy igen sok, még a megelőző évekről eredő fegyelmi ügy várt az°1891. évben végelintézésre és nyert most befejezést. A kamaránk be lé létére vonatkozó adatok felsorolásánál meg kell emlékeznünk a tisztviselői karban történt válA z ü g yv é d i kar tekintélyét jelentékenyen emelték Nagyméltóságodnak a nyilvánosság előtt tett ama nyilatkozatai, melyekkel az ügyvédi hivatás iránti tiszteletének kifejezést adott s a jó igazságszolgáltatás egyik feltételének jelezte az eros, képzett és tekintélyes ügyvédi kart; elismerte, hogy az igazságügyi kormányzatnak, a törvényhozásnak és a birói karnak egyaránt kötelessége közreműködni arra. hogy a magyar ügyvédi kar ilyen legyen és ilyen maradjon! Adja isten, hogy e szavaknak minden irányban meg legyen kellő hatásuk s akkor elmondhatjuk, _ hogy az ügyvédi kar régen várt jobb jövője elérkezett! Ezen nézetek következményének tekinthetjük, hogy az elmúlt év folyamán a gyakorló ügyvédek sorából többen lettek kinevezve a 'kir. ügyészségek-, bíróságok-, sőt a felsőbb bíróságokhoz is; igy a kir. ítélő táblák szétosztásakor minden királyi itélő táblához lett egy-egy ügyvéd biróvá kinevezve. Ezen eljárás fokozza önbizalmunkat, tekintélyünket, emeli az igazságszolgáltatás színvonalát, új fel frissítő elemet hozván abba. Az 1891. év végén egyik tagtársuuk bejelentette, hogy egy ügyfele érdekében szerkesztett felebbviteli beadványában foglalt állítólagos sértés miatt egy pénzügyi tisztviselő tőle fe g y v e r e s elégtételt kért, melyet tagtársunk — mint az ügyvédi szólásszabadság terrorisálását célzó kísérletet — megtagadott. A kamarai választmány tagtársunk eljárását helyeselve, feliratban kérte föl Nagyméllóságodat, hogy a pénzügyminiszter ur ő Nagyméltóságánál eszközölje ki, miszerint alantas közegének az ügyvédi szólásszabadság ellen elkövetett merénylete megtoroltassék. A kamarai pénztár állása: Segélyalap 2620 frt 49 kr. Rendes pénztár: 1891. évi bevételelek főösszege 1,438 frt 06 kr. 1891 évi kiadások főösszege 1,426 frt 57 kr. Pénztári maradvány ll frt 49 kr. A pénztár vagyona áll : 1. pénztári maradvány ll frt 49 kr. 2. tagdíjhátralék 2,219 frt 02 kr. Összesen: 2,230 frt 51 kr., mit terhel a segély-alap iránti tartozás 650 frt, igy tiszta vagyon: 1,580 frt 51 kr. Az 1891. év folyamán a hátralékos tagsági díjakból 481 frt 66 kr. folyt be, ez összeggel és a behajthatlannak bizonyult s a választmány által leíratni rendelt 119 frttal, tehát összesen 600 frt 66 krral apadt a hátralék, ellenben 630 frttal, mint az 1891. évről be nem fizetett tagsági díjakkal emelkedett. Azon kamarai tagok ellen, kiknél a tagsági díjak behajthatlansága teljes vagyoutalanságot igazoló végrehajtási jegyzőkönyvvel lett bizonyítva, a kamara ügyésze hivatalból emelt fegyelmi panaszt, minek folytán egy ügyvéd a fegyelmi bíróság jogerős ítéletével az ügyvédség gyakorlásától egy évre fel lett függesztve, a többiek pedig a választmány által meg lettek intve és rendreutasítva ; ezen intézkedéseknek azonban a kamarai pénztárra nézve semmi sikere nem lett; a mennyiben azok közül, kik ellen az eljárás folyamatba tétetett, senki sem fizette be tartozásának legcsekélyebb részét sem. Kamaráuk tevékenysége 1891-ben nem terjedt ki az ügyvédi rendtartás 19. §-ában előirt korszerű reformok életbeléptetése iránti nagyobb szabású véleményadásra és javaslattételre ; de ennek oka nem kamaránk tagjainak tétlenségében, hanem abban keresendő, hogy hazánk igazságügyi kormánya nem tartja szükségesnek javaslatai előkészítésénél a gyakorlati jogászok szakvéleményének meghallgatását. Véleményünket egyetlen törvényjavaslatra sem kérte ki; sőt az 1891. év folyamán egyetlen törvényjavaslatot sem közölt velünk és igy munkásságunknak tért nem nyitott. Az igazságszolgáltatás terén szerzett helyi tapasztalatainkat ezúttal részletesen felsorolni fölöslegesnek tartjuk, mert ismétlésekbe kellene bocsátkoznunk. Ugyanis idevonatkozó tapasztalatainkat az 1891. évi ápr. 26-áu tartott közgyűlés elé tártuk, hol azok megvitatva s felirat alakjában Nagyméltóságoddal közölve lettek; ebben gyors intézkedést kértüuk az itteni kir. törvényszéknél észlelt hiányok orvoslására nézve; mire fent emiitett s hozzánk 1891. dec. 7-én érkezett leiratában Nagyméltóságod megígérte, hogy ezen hiánjok megszüntetése iránt intézkedni fog. Ezen felirat egy példányát 1891. évi nov. hó 11-én Puky Gyula urnák, a debreceni kir. itélő tábla elnökének is átadta kamaránk elnöke, midőn a bíróságaink megvizsgálása céljából városunkban először megjelent itélő táblai elnök urat a kamarai választmány élén az ügyvédi kar nevében üdvözölte. Hogy a kamara fellépése nem maradt hatálytalan, az kitűnik abból, miszerint a kir. itélő táblai elnök ur néhány napi itt tartózkodása alatt meggyőződhetett a felirat tartalmának valódiságáról, mert szükségesnek látta szaktanácsok alakítása által a helyesebb munkabeosztás iránt intézkedni; a törvényszékünknél tapasztalt hiányoknak egyik leglényegesebb oka, a helvtelen munkabeosztás ellen kamaránk az 1876. év óta csaknem minden