A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 39. szám - Közvetlen idézés előnyomozás

290 A J O GE így keletkeztek és szaporodtak fel az ügyhátralékok az évi ügybejövetel nagysága következtében, dacára a fórum egységességének s a birói létszám feltűnő emelkedésének. Es mivel ugyanezen körülmények léteznek az új királyi tábláknál is, természetes, hogy ügyforgalmunkban is ugyanazon eredményeknek kellett elöállani. Nevezetesen előállt ismét az ügybejövetelek emelkedése, tetemesebb megszaporodása. A bejövetel az egységes tábláknál, utolsó évükben volt 134,841 ; és az új 11 táblánál 147,214-re felszaporodott. Tehát a bejöveteli többlet nem kevesebb, mint 12,373. És minthogy a volt egységes magyar-erdélyi táblák 24,954 utolsó évi ügyhátralékát 1891. évi májusig nem lehetett elescamotirozni, természetes, hogy ezen, a 24 ezret meghaladó hátralék átjött az új kir. táblákra. Tehát az 1892. április végén elintézetlenül maradt 25,662 ügyszám, 708 db. kivételével nem az új tábláknak, hanem az egységes tábláknak hátralékát képezi, a melyektől ugyanis 24,954 elintézetlen ügydarab szállt át az új táblákra. E szerint azon állítás, hogy az új táblák első évük végén 24 ezret haladó restantiában maradtak, nem egyéb, mint a nagy közönségnek mistificatiója. •A valóság az, hogy az új táblák saját évi hátraléka csak 708, a mennyi ugyanis az egységes tábláktól átvett 24,954 ügyhátralék levonásával fenmaradt. És ha külön vesszük is a budapesti egységes tábla utódjait, az erdélyieken kivül eső táblákat, a valódi hátralék még itt is csak 1.072. De akár együtt, akár külön vesszük azokat, mindig oly csekély hátralék jön ki, mely a felsőbb bíráskodás rendes menetét teljességgel nem alterálhatja. Az új táblák az első évben is, mely minden nagyobb szervezési művelet kezdetén a legnehezebb, oly buzgalmat s tevékenységet fejtettek ki, melynek eredményei előtt nem kell elpirulniok. A szorosan vett Magyarország 9 táblájához az új évben 129,985 ügy érkezett, 10 ezerrel több, mint elődjükhöz, a budapesti táblához 1890/91-ben. Az elintézendők összege tehát a hátralékokkal 153,189. A budapestinél 1890/91-ben az új bejövetel 119,631 s az elintézendő 143,561 volt. Ezekből az új táblák elintéztek 128,913 darabot, mig a budapesti 1890/91-ben 120,357-et. Tehát a magyarországi új táblák 8 és fél ezerrel többet végeztek, mint elődjük, a budapesti. Ezen táblától hátralékul átvettek 23,204 ügydarabot. Az erdélyi rész tábláihoz 1891/92-ben beérkezett 17,229 új ügy, mig elődjükhöz 1890/91-ben 15 210 darab. Szintén ügyszaporodás 2 ezerrel. Elintézendők összege volt 18,979, ellenben egységes táblájuknál 1890/91-ben 16,479. Elintéztek pedig 17,593 darabot, mig 1890-ben az egytáblájuk csak 14,729. Tehát ezen új táblák is 2,864 darabbal többet intéztek el elődjüknél. Ezek átvettek hátralékban 1,750 darabot. E szerint az összes új kir. táblák működése is kedvező eredményű. Az összes táblák ügybejövetele 147,214 volt, 1890/91-ben pedig az egységes két táblához 134,841, a többlet 12,373. Az elintézendők összege tett 172,168 darabot, 1890/91-ben pedig 160,040-et. Elintéztetett 146,506 darab az új táblák által, mig a két egységes tábla által 1890/91-ben 135,086. Az új táblák tehát 11,420 darabbal többet intéztek el elődjüknél. E tekintetben a reform beváltát eléggé tanúsítja az, hogy az új táblákhoz érkezett 147,214 darabból nem kevesebb, mint 146,506 darab lett elintézve s igy csak 708 maradt elintézetlenül, mi nagyon is indokolt az átmenet és szervezkedési kezdet nehézségei által. És hogy a decentralisatio létesítése legkevésbé sem esökkentette — mitől némelyek tartottak — sem a buzgalmat, sem a munkaerő kifejtését, tanúsítja az, hogy általában 600-nál az egyes bírák kevesebbet nem intéztek el és 7 kir. táblánál az elintézési átlag jóval meghaladta a 700 ügyszámot. És elintézéseikből az ülésbeni érdemlegesek az 5 százat s kettőnél a 4 százat felülmulta, mind a magyarországiak közül. Az erdélyi két táblánál a birák tevékenységét eléggé kitünteti az, hogy egy biróra esett 676 s 688 darab kiosztásból azok átlag 636 és 618 ügyszámot intéztek el; és ezekből 419 és 398 képezett érdemleges elintézést. Az összes tábláknál átlag a kiosztás egy bírónál 857 ügyszámot képviselt, az elintézések pedig 729 et s ezekből az érdemleges elintézések 501 darabot. Ezen szamok eleget mondanak. Ezen felebbviteli ügyek forgalmára nézve — miből a törvénykezési ügyek számának terjedelmére is következtethetni — kiemelendőnek tartjuk azt, hogy a felebbezések száma különösen kimagaslik a nagyobb forgalom központjain. Természetesen kiválóan különleges állást foglalj el a budapesti kir. tábla, hová a lefolyt évben 31,233 ügy érkezett, mihez előbbi évről, a régi táblától hátralékul 5,997 ügyszám járult. És elintéztetett április végéig 30,308. A többi táblák közül az ügyforgalomban kivált a szegedi, debreceni s kassai volt. A s z e g e d i h e z új ügy érkezett 17,094, előbbi évről, 3,568 hátralékkal, miből 16,718 lett elintézve. A debrecenihez bejött 13,661 új ügy és 2,139 hátralék, miből elintéztett összesen 13,832. A kassainál az ügybejövetel volt 13,305, előbbi évről 2,161 hátralékkal s összesen 12,733 elintézéssel. Megközelítette ezeket a temesvári 12,387 ügybejövetellel, 2,059 hátralékkal és 13,201 elintézéssel és a győri 11,580 új ügygyei, mikhez 2,012 hátralék jött 12,593 elintézéssel. Két tábla 10 ezeresben volt; a nagyváradi 10,651 bejövetellel s 1,591 hátralékkal, miből elintézett 10,130 dbot; és a pécsi 10,215-tel, az előbbi év hátraléka 2,024 s az elintézési összeg 10,154 lévén. A pozsonyihoz 9,858 ügy jött be 1,653 hátralékkal, elintéztetvén 9,244. A kolozsvárihoz is 9.876 ügy jött be 936 hátralékkal s 10,138 elintézéssel. A marosvásárhelyi tábla ügybejövetele legkisebb: 7,353, mihez jött 814 ügyhátralék s ezekből 7,410 elintéztetett. Közvetlen idézés, előnyomozás. Irta: K. NAGY SÁNDOR, nagyváradi kir. tszéki biró. Minél gyorsabban éri a bűnt a büntetés, annál nagyobb a büntetés hatása. Minden utat és módot el kell követni arra, hogy a bűnös mielőbb a birói szék elébe állitható legyen, el kell háritani útjából az akadályokat. Majd ha a bűnvádi eljárásunkat törvény szabályozza, az a törvény bizonyára gondoskodni fog arról, hogy a bűnvizsgálat befejezését felesleges s csak a cél elérését akadályozó alakiságok ne késleltessék a vizsgálatot. Jelenleg még sokan merészségnek tartják, ha a vizsgálat mellőzésével már az elönyomozat alapján közvetlen idézés és főtárgyalás tartatik. Pedig ez nem is újítás, habár kevés helyen veszik gyakorlatba, hanem a bűnvádi eljárási szabályok 87. §-ára és az 1881: XXI. t.-c. 3. és 14. § ára alapított helyes intézkedés. A bűnvádi elj. szab. 87. § ában ez áll: »Ha az előnyomozás által a büutett tényáUadéka teljesen bebizonyíttatott s annak elkövetését vádlott beismerte, vagy ha vádlott közvetlenül a bűntett elkövetésén rajta kapatott s a cselekmény és bűnösség ugyanazon tanuk által bizonyittatik be, a kik őt a tett elkövetésén kapták, vagy a kik a bűntett elkövetésének helyén vádlott közvetlen közelében voltak s annak elkövetését látták : a kir. ügyész indítványt tehet, hogy vádlott a vizsgálat és vád alá helyezés mellőzésével egyenesen a végtárgyalásra idéztessék. Az indítvány az elönyomozati iratokkal együtt a vizsgáló biró által a törvényszék elé terjesztendő, mely közvetlen m e gidézés elrendelése, vagy mellőzése fölött határozatot hoz, vagy az ez iránti határozathozatal előtt az előnyomozás kiegészítését elrendeli.« Ebben tehát nyilván ki van mondva, hogy a vizsgálat mellőzésével közvetlen idézésnek az e 1 ő n y o m o z á s alapján is lehet helye. Hogy pedig ilyen előnyomozatot nemcsak a vizsgáló birák, hanem a közbiztonsági tisztviselők is teljesíthetnek: kétségtelen az elj. szab. 23. §-ából, a melyben ki van mondva, hogy: »A közbiztonsági tisztviselők a fen megjelölt előnyom ozási cselekményeket a vizsgáló biró, vagy a kir. ügyészség tagjának megkeresése folytán is tartoznak foganatosítani*, a mint az elj. szab. 19. §-a értelmében külön is tartoznak az előnyomozatot azonnal önállólag megkezdeni, mihelyt a bűncselekmény tudomásukra jut. A fővárosi rendőrséget szervező 1881 : XXI. t.-c. határozottan utalja a fővárosi rendőrséget a büntetendő cselekmények előnyomozására, midőn a 3. §-ban következőleg utasítja: »Büntethető cselekmények eseteiben az előnyomozást a törvény és az azt pótló szabályok és gyakorlat szerint telj esi ti s általában az illetékes bíróságokkal és kir. ügyészekkel közreműködni, ezeknek hivatalos ügyekben hozzá intézett megkereséseit teljesíteni, különösen pedig a rendőri segédletet szolgáltatni tartozik « Ugyancsak az 1888: XXI. t.-c. 14. §-a elrendeli: »Addig is, míg a bűnvádi eljárás törvény által szabályozva lesz, a fővárosi