A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 38. szám - Az osztrák részvénytársaságok magyarországi fióktelepei jogi viszonyainak kérdéséhez

Tizenegyedik évfolyam. 38. szám. Budapest, 1892. szeptember 18. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP U Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr>. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen, minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Az osztrák részvénytársaságok magyarországi fióktelepei jogi viszonyainak kérdéséhez. Irta: dr. Stiller Mór, budapesti ügyvéd.— Az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. Irta : R u t k a y Aladár, kir. aljáiásbiró Alsó-Kubinban. — Belföld. (Üresedések a pozsonyi kir. táblán.) — Ausztria és külföld. (Német országgyűlés. — A franciaországi iparhatóságok. — Az osztrák cs. kir. közjegyzői egyesület évi gyűlése.) — Sérelem. (Az igazságügyminiszter ur ö excellentiája szives figyelmébe. Irta : dr. S.) — Irodalom (A részletüzlet reformjához Ausztriában Irta : dr. F a n t a Ferenc. — A német büntetőjog tankönyve. Irta : dr. Liszt Ferenci — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Az osztrák részvénytársaságok magyarországi fióktelepei jogi viszonyainak kérdéséhez. Irta : Dr. STILLER MÓR budapesti ügyvéd. Nagy elvi fontosságú jogi kérdés foglalkoztatta hosszú időn át a fővárosi jogászköröket. Ugyanis az első cs. kir. szab. Duna-gözhajózási társaság, melynek székhelye és főtelepe Bécsben van, évek hosszú sora óta Budapesten fióktelepet tart fenn saját cége alatt, mely az 1878: XXII. t.-c. 1. § a értelmében a bpesti ker. és váltó-törvényszéknél be lett jegyezve. Be lett továbbá jegyezve a a hivatkozott törvény 2. §-a értelmében budapesti fióktelep képviseletére a társaság által kirendelt képviselő. A midőn ez elhalálozott és helyébe a fióktelep számára új képviselő neveztetett ki a társaság által, ez szintén bejegye z t e t e t t. Sem az egyik, sem a másik helyi képviselő cégjegyzési jogosultsággal felruházva nem volt, annak cégjegyzési jogosultsággal való felruházását soha sem követelvén a bíróság. Közbejött, hogy több kilépett igazgatósági tag cégjegyzési jogosultságának törlése iránt folyamodott a társaság. Erre a tek. kir. törvényszék, eltérve egy évtizeden át elfoglalt álláspontjától, 54,390/1891 sz. a. 1891. október 16-án kelt végzésével utasította az igazgatóságot, hogy záros határidő alatt ugy »a z itteni fióktelep cégének jegyzési módját állapítsa m e g«, valamint »a helybeli képviselőt cégjegyzési aláírásának bemutatása mellett ezen körülményeknek a cégjegyzékbe leendő bejegyeztetését kérelmezze«. A bíróság ezen határozatát azzal indokolta, hogy a társaságot a fióküzlet vezetésével megbízott képviselő képviselvén, »az ily kirendelt képviselő a belföldi részvénytársaságok igazgatóságával egyenlő hatáskörrel kell, hogy birjon, és miután a belföldi részvénytársaságok igazgatósági tagjaira nézve kötelezőleg irja elő a törvény a cégjegyzést, tehát a külföldi társaság fióktelepének képviselőjének cégjegyzése is bejegyzendő«. Ezen fentisztelt határozatot a társaság sérelmesnek tartván, az ellen 62,551 1897. sz. alatt előterjesztéssel, illetve felfolyamodással élt, melynek folytán a tek. kir. itélö tábla 5,941/1891. sz. a. 1892. február hó 17-én, az eljáró bíróság határozatát az abban felhozott indokokból helybenhagyta. És helybenhagyta azért is, »mert a felfolyamodásban felhívott 1878 : XXII. t.-cikk az osztrák-magyar monarchia másik felében keletkezett, illetve fennálló kereskedelmi társaságok, illetve itteni képviselőik cégbejegyzésének kötelezettsége alól csak abban az esetben mentésit, ha erre vonatkozólag a szokottól eltérő kivételes intézkedés tétetett, egyébként pedig a hivatkozott törvény 1—4. §-aiban megkívánt bejegyzések az általában fennálló szabályok szerint eszközlendők (1878: XXII. t.-c. 4. és 7. §.). Azt pedig felfolyamodó cég nem is állítja, hogy a sérelmesnek jelzett bejegyzés alól őt külön törvényi rendelkezés felmentette volna.« Ennek folytán a bíróság régi fiókképviselő helyébe kinevezett új képviselőt mindaddig a cégjegyzékbe bevezetni nem akarta, Lapunk mai száma míg ezt cégjegyzési jogosultsággal el nem látja a társaság; sőt mi több, erre pénzbírság terhe alatt szorítani megkisérlette. A tek. kir. itélő táblának határozata ellen, a peren kiviili eljárást is szabályozó 1881. november 1-én 3,269. sz. igazságügyministeri rendelet 43. §. h) pontja ér: elmében további felfolyamodásnak helye nem lévén, a társaság az ügy ezen stádiumában hozzám fordult jogi véleményemet kikérendő. A kérdés beható tanulmányozása után jogi véleményemet abban foglaltam össze: »hogy az osztrák társaságok Magyarországon fióktelep utján való megtelepedésnél az itt kizárólag mérvadó 1878 : XXII. t.-cikk értelmében nem kötelesek a fióktelep képviselőjét — ugy mint a többi külföldi társaságok — cégjegyzési jogosultsággal felruházni.« A társaság ennek folytán az ügy keresztülvitelével megbízván engem, az ügyet egy a bpesti kir. keresk. és váltó tszékhez be adott terjedelmes beadványban újra felvettem, melynek folytán a bíróság teljesen elfogadva iudokaimat, előbbi álláspontját elhagyva, immár a fiók -képviselőt a cégjegyzékbe egyszerűen bevezette, a nélkül, hogy annak cégjegyzéssel való felruházását is követelte volna, kimondván egyúttal, hogy az osztrák társaságok nem kötelesek cégjegyző képviselőt rendelni fióktelepük számára Magyarországon. Az ügy rendkívüli fontosságánál és érdekességénél fogva és tekintve, hogy ez az első eset judicaturánkban, melyben az Ausztria és Magyarország közt a részvénytársaságok kölcsönös bebocsátása iránt kötött egyezmény (1878: XXII. t.-c.) birói cognitio tárgyát képezi, közlöm azon érveket, melyekkel azon nézetemet, hogy az osztrák társaságok Magyarországon fióktelep által való megtelepedésüknél nem kötelesek cégjegyzéssel ellátott képviselőt rendelni, a fentemlített újrafelvételi kérvsnyemben támogattam, és mely érveket a bpesti keresk. és váltótszék egész teljességükben alant közlött határozatában magáévá tett. I. Hogy a perenkivüli ügyet, mint minő a cégjegyzés ügy is, újra felvehetni, következik abból, hogy a perenkivüli eljárásban nem létezik a res judicata intézménye, minek folytán az ezen eljárásban keletkezett határozatok nem bírnak a jogerejuség azon hatályával, hogy az általuk elintézett kérdés »itélt dologgá« válnék. Ez következik nemcsak a perenkivüli eljárás általános természetéből és elveiből, de szentesitette ezt a legfőbb Ítélőszék állandó gyakorlata. Kimondta ezt ;tz elvet már a fennállott semmitőszék 1875. évi február 18-án 20,480. sz. a. határozatában ezen szavakkal: » ...mely utóbbi (végzés), miután nem vitás eljárás folytán, hanem egyoldalú kérelmezés alapján keletkezett ítélt dolog (res judicata) hatályával nem bírván, a jelen semmitőszéki határozatnak akadályul nem szolgálhatott.« (Döntvénytár régi foly. XIII. kötet 27. lap. Teljes ülési hat. indok, végszavai.) Még; határozottabban kimondta ezen elvet a nmlt. Curia mint legfőbb Ítélőszék 1890. június 18-án 8,414. sz. a. hozott határozatában ezen szavakkal: »m e r t a perenkivüli eljárás útján keletkezett biróihatározatoknak nincsen az a hatálya, hogy az azokkal elintézett kérdés itélt dolgot képezne.* (L. »Jog» 1890. évi 43. sz.) Ugyancsak szentesitette ezen elvet a nmlt. Curia, a midőn 52. sz. alatt (ad. 706,1892. sz. ügyhöz) 1891. jun. 10-án hozott döntvényében a »Mutual« életbiztosítási külföldi szövetkezet cégbejegyzési ügyét újból érdemben eldöntötte, dacára annak, hogy ugyanaz már előzőleg ugyancsak a nmlt. Curia által 1,569/1890. sz. a. ellenkező értelemben lett eldöntve. (L »Jog« 1891. évi 28. sz.) II. Ezt immár megállapítván, mindenekelőtt tisztába kell jönnünk azon kérdés iránt, hogy mely törvény szerint bírálandó el az osztrák részvénytársaságok Magyarországon fióktelepek által való letelepedése? Az osztrák részvénytársaságoknak Magyarországon való letelepedésére, fióktelepeknek ott leendő állítására nézve Magyarország és Ausztria közt egy külön »egyezmény« jött létre, mely Magyarország részéről az 1878. évi XXÍ1. tör13 oldalra terjed.