A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 36. szám - A m. k i r . igazságügyminiszterium ügybeosztása

142 A JOG. rozható, hogy alperesek egyenkint mit és mennyit rendeltek meg és ennélfogva jogszerűen az vélelmezendő, hogy a megrendelésben egyformán részesültek: alpereseket egyenkint a kereseti összeg '/^részében kellett elmarasztalni, mig ellenben J. Elekre eső '/c-részre nézve felperes keresetével elutasítandó volt; a fent jelzett részbeli megváltoztatással tehát alperesek marasztalása annál is inkább helybenhagyandó volt, mert a mennyiben alperesek a kereseti összeg mennyisége ellen a per során kifogást nem tettek, nem forog fenn annak szüksége, hogy felperes követelése külön számlával is igazoltassék s mert a mennyiben alperesek mint részben községi elöljárók, az időközben meghalt J. Elek volt községi jegyző társaságában közös ebédet rendeltek és annak folyamán a rendes költekezésen túlmentek, irányukban az 1883. évi XXV. t.-c. a korcsmai hitelre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Házassági válóperben a házassági köteléket felbontó Ítélet csak a kir. Curiának helybenhagyó ítélete által válik jogerejüvé, mindaddig tehát a peres felek kibékülhetnek, minek következtében az addig teljesített birói cselekmények hatályukat vesztik a nélkül, hogy azokat felsőbb bíróságnak megsemmisíteni kellene. (M. kir. Curia 1892. jun. 21. 5,854. sz.) Az elévülési határidő törvénynél fogva nem a 'kötelezvény keltétől, banem a kötelezvényben kikötött fizetési határidőtől, vagyis a követelés lejártától veszi kezdetét. (M. kir. Curia 1892. un. 23-án, 8,998. sz.) A varrógép használati rendeltetésénél fogva a házasság tartama alatt is a nőt illeti, ugyanazért az ö részére szerzettnek tekintendő s valamint abban az esetben, ha a végrehajtás a nő ellen vezettetik, az 1881. évi LX. t.-c. 49. §-a értelmében ilyen tárgyak, mint az ö tulajdonai, lefoglalhatok, viszont a férj ellen vezetett végrehajtás esetében is a nőnek az iránti joga, hogy a végrehajtási foglalás alól az ilyen tárgyak kivételét követelhette, kétségbe nem vonható. (M. kir. Curia 1892. jun. 28-án, 3,759. sz.) Kereskedelmi, csőd- s váltóügyekben. A keresk. törr. 3.>4. §-ában előirt értesítés elmulasztásának a törvény helyes értelmezése mellett csak az lehet a következménye, hogy az ily értesítés hiányában a teljesítés tekintetében a késedelemben levő másik szerződő fél az utólagos teljesítéshez szintén ragaszkodik, vagyis késedelmét jóváteheti mindaddig, mig ellenfele őt a törvényben gyökerező választási joghoz képest vagy arról, hogy a teljesítés helyett kártérítést kíván, vagy arról, hogy a szerződéstől eláll, nem értesiti. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszók, mint kereskedelmi bíróság (1891. nov. 21. 62.487/K. sz.): Markovits Jakab ügyvéd által képviselt Gens C. A. és Gens P. felpereseknek dr. Weisz Miksa ügyvéd által védett Gutjahr és Müller bejegyzett cég alperes elleni 1303 frt 26 kr.-ról kiállított váltó természetbeni kiadása, esetleg annak értéke, valamint további 38 frt 46 kr. tőke és járulékai megfizetés iránt indított rendes kereskedelmi perében következőleg i t é 11: A kir. törvényszék felpereseket kereseti kérelmükkel elutasítja, stb. stb. Indokok: Mindkét fél által hivatkozott, C) alatt becsatolt szerződés értelmében alperes cég kötelezte magát a szerződésben körülirott gépet felperesnek szállítani, elvállalván egyúttal annak felállítását és felszerelését, kivéve azonban az ahhoz szükségelt alapzati és egyéb kőmives munkát, mely a szerződés értelmében felperesek által volt eszközlendő. A felek előadásából továbbá kitűnik, hogy még a C) alatti létrejötte előtt abban állapodtak meg, hogy a vételár biztosítása czéljából felperesek a vételárnak megfelelő összegről váltó elfogadmányt adnak át alperesi cégnek, ki jogosítva van azt nyomban akként érvényesíteni, hogy a váltó tekintetében kieszközlendő fizetési meghagyás alapján felperesek ellen végrehajtást kértek, s felperesek vagyonukra végrehajtás utján zálogjogot szerezhessen, mely zálogjog képezi alperesi cég biztosítékát; ezen megállapodásnak megfelelően indíttatott tehát alperes által az A) alatt becsatolt sommás kereset még a C) alatti kelte előtt és a felett előadása szerint a végrehajtási eljárás biztosítására vonatkozó lépések foganatba vétettek. Felperesek, miután előadásuk szerint alperesi cég a szóban forgó gépet sem a kikötött időben, de a kereset inditása napjáig sem szállította, tehát őt a szerződés teljesítésében késedelem terhelte, mi okból is a keresk. törv. 353. §-ában részükre biztosított jogával élvén, a szerződéstől elállottak és ezen körülményt a keresk. törvény 354. §-a követelményéhez képest 1890. évi február hó 25-én levél utján alperesi cégnek tudtára adták. Miután ezek szerint a létrejött szerződés érvénye megszűnt, alperes nincsen jogosítva a szerződésből keletkezett követelése biztosítására adott váltót érvényesíteni, illetve megtartani, mi okból is keresetükben ennek természetbeni visszaadására, illetve ha már birtokában nem volna, a váltóbeli összeg megfizetésére, valamint a C) alatti szerződés folytán -36 frt 46 kr.-nyi összegben felmerült költség és kiadás megtérítésére kérik alperest kötelezni. Alperes által védelmül felhozottakat figyelembe véve a törvényszék felpereseket kereseti kérelmükkel elutasította. Mert: mint a C) alatti szerződés kitünteti, alperesi kötelezettséget vállalt felpereseknek egy gőzgalmot szállitai azt egyúttal felállítani és felszerelni, alperes tehát kötele egyúttal jogosított mindkét rendbeli szerződési kötelezettséj megfelelni; ámde a szerződés viszont felpereseket kötelezi a felállításához szükségelt kőmives munkákat teljesíteni ; már most a dolog természetéből folyik és ennek megál tására szakértői vélemény sem szükségeltetik, hogy a gép felá sát okvetlenül az alapzat és egyébb kőmives munkák kell 1 megelőzzék, mert csak ezek befejezte után állitható fel és sz hető fel a gép: felperesek nemcsak hogy nem is állítják, \ általuk is előzetes munkák már eszközöltettek, de maguk beis rik, hogy azok még nem teljesíttettek, és igy tekintettel arra, hogy ennélfogva alperesi cég < előzetes munkák befejezte előtt általa vállalt szerződésbeli kö zettségnek, a gép felállítása és felszerelésének meg nem f hetett ; tekintve, hogy mindaddig, mig felperesek azon akadály" el nem hárítják, alperest a szerződés teljesítése körül mulas nem terheli; felperesek tehát addig, mig ezen élőmunkákat nem tel tették, nem vehetik igénybe a keresk. törv. 353. § áu alapul szerződéstől elállási jogot, tehát mindaddig a szerződés fenn; nak levén tekintendő, és felperesek nem jogositvák alperestől a szerződésből f jogai biztosítására kapott váltót visszakövetelni és ép oly ala Ian a kártérítés iránti követelésük stb. A budapesti kir. itélő tábla (1891. okt. 8. 394/V. sz.) első biróság ítéletét megváltoztatja, alperest a keresethez A) ; csatolt sommás végzésben érintett 1303 frt 26 kr.-ról szóló ere váltónak 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesek rés leendő kiadására, esetleg ennek 1303 frt értéke, továbbá S< 46 kr. kiadás és pedig a kiadásnak a fentébb kiszabott hatá alatt és jogkövetkezmény terhe mellett felperesek részére lee megfizetésére mindenesetre kötelezi stb. stb. Indokok: Alperes beismerte ugyan a C) alatti okir; különben is igazolt azt a tényt, hogy ő arra kötelezte ma miszerint felpereseknek egy gázmotort fog szállítani, beism azt is, hogy a kérdéses árút mindeddig nem szállította és \ az árú vételárának biztosításául felperesektől egy 1303 frt 26 kr kiállított váltót kapott, mit felperesek ellen be is peresített, m azonáltal felpereseket keresetükkel elutasítani kéri azért, I. mert a fentérintett váltót már váltói uton érvényesi s az azon alapuló követelés részére már jogerősen meg is tetvén, ez a váltóbeli követelés felperesek ellenében már dologgá vált, a kérdéses váltónak kiadása tehát ez uton követelhető, II. mert felperesek őt a keresk. törv. 354. §-a ellenére a hogy az ügylettől elállanak, a teljesítésre kikötve volt idő elt vei nem értesítették és az utólagos teljesítésre ujabb hatái ki nem tűztek, és III. mert felperesek a gázmotor felállításához szüks talapzati és egyéb kőmives munkát, mely a szerződés érteim őket terhelte, mindeddig nem eszközölvén, felperesek okai an hogy a szállítási szerződés foganatba nem mehete.t. Az I. pont alatt érintett alperesi kifogás azonban nem figyelembe vehető, mert az alperes által felperesek ellen ind váltóperben csak maga a váltói ügylet képezte az elbírálás gyát, holott a jelen perben az attól különálló szállítási szerz sen alapuló igények képezik az eldöntés tárgyát; az itt pe; tett igények tehát ítélt dolognak nem tekinthetők. De nem volt figyelembe vehető alperesnek a keresk. 354. §-ára alapított kifogása sem, mert az eme szakaszban e értesítés elmulasztásának a törvény helyes értelmezése m< csak az lehet a következménye, hogy az ily értesítés hiány; a teljesítés tekintetében a késedelembe levő másik szerződi az utólagos teljesítéshez szintén ragaszkodhatik, vagyis kése mét jóvátehet, mindaddig, mig ellenfele őt a törvényben gy rező választási joghoz képest vagy arról, hogy a teljesítés he kártérítést kíván, vagy arról, hogy szerződéstől eláll, nem ért esetleg még az emez értesités után az utólagos teljesítésre igé vehető idő le nem járt. Ebből kifolyólag, miután alperes a motort a kereset vételéig sem szállította, a keresetből pedig s hogy a felperesek a szerződéstől elállottak, már értesült; tov; miután az idézett törvényszakasz szerint a szerződéstől elí és kártérítést kívánó félnek az a kötelezettsége, hogy a kés mes félnek, ha ezt az ügylet természete megengedi, az utó! teljesítésre kellő időt engedjen, csakis az esetre áll be, h utólagos teljesítési időnek engedését maga a késedelmes fél és miután alperes maga sem állítja, hogy ily utó teljesítési időnek engedését kérte, felperesek pedig azt megt; ták volna: felperesek a szerződéstől való elállásra kétségts jogosultak. Végül nem volt figyelembe vehető alperesnek a III. alatt érintett kifogása sem, mert alperes nem is állítja, ; kevésbé bizonyítja, hogy közte és felperesek között szerződ( kiköttetett volna, hogy alperes a kérdéses gázmotort csak i lesz köteles szállítani, ha felperesek a szerződés szerint