A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 34. szám - A magyar korona címerének jogtalan használata

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 34. számához. Budapest, 1892. augusztus hó 21-én. Köztörvényi ügyekben. Azon kérdés, hogy a társtulajdonos kötelezhetö-e a közös ingatlan árverés ut.jan leendő eládatásának s ekként közösség meg­szüntetésének tűzésére vagy sem.' nem érinti a közös ingatlan egyik részére bekeltlezett jogot, mivel ezen jog megóvása iránti intézkedés az árverési elrendelő bíróság feladatát képezi, de magát a/ árverés elrendelései az ily jog nem akadályozza. A rózsahegyi kir. törvényszók (1890. dec. 20. 6,568/p. sz.) dr. H. Gyula ügyvéd által képviselt H. Jakab felperesnek N. József ügyvéd által képviselt V. M. István alperes ellen tulaj­donközösség megszüntetése s jár. iránt folyamatba tett rendes perében a következőleg ítélt: A kir. törvényszék felperes kere­seti kérelmének részben helyt adva, a peres felek között a luzsnai 45. sz. telekjegyzőkönyvben 1. sor, 55. hr., 26. ö. sz. alatt foglalt házra és udvarra a tulajdonközösséget megszünteti s alperest annak tűrésére kötelezi, hogy ezen ingatlanok az 1881. évi LX. t -c-ben szabályozott eljárás szerint a keresethez mellékelt és az alperes tulajdonául irt ingatlant terhelő szolgalmi jog tekintetében és az érdekeltek előzetes meghallgatása mellett kiegészítendő feltételek alatt nyilvános árverésen eladassanak s a vételár a peres felek között az ökei telekjegyzökönyvben kitüntetett tulaj­doni arány szerint felosztassék. . Ellenben felperest a kereseti kérelmének a fent körülírt birtokrészleten találtató csűrre vonatkozó tulajdonközösség meg­szüntetése iránti részével elutasittatik stb. stb. Indokok: A keresethez csatolt telekjegyzőkönyvi kivonat hiteles másolata által igazolva van, hogy a luzsnai 45. sz. telek­jegyzőkönyvben foglalt ingatlan felperes H. Jakab és alperes V. M. István közös tulajdonát képezi. Tekintve, hogy felperes, kinek ebbeli minőségének jogosult­sága a telekjegyzőkönyv hiteles másolatával kellőleg igazoltatik, a közösség megszüntetését s az ingatlannak, mint természetben fel nem oszthatónak, bírói árverésen való eladatását kérte, alperes pedig a fenti telekjegyzőkönyvben foglalt ház és udvarra vouat­kozó közös tulajdon megszüntetésébe beleegyezett, a kir. törvény­szék a házat és az udvart, illetőleg a peres felek közötti közös­séget megszüntette. Minthogy azonbtn alperes elleniratában felhozott azon állítás, hogy a beperesitett ingatlanon felállított csűrre nézve a peres felek között közösség fenn nem forog s hogy az ezen bir­tokrészleten létező egyik csűrt a felperes, a másikat pedig alperes birtokolja és használja, a hivatkozott J. K. János és L. V. György tanuk egybehangzó vallomása által teljes beigazolást nyert, fel­perest az ezen csűrre vonatkozó tulajdonközösség megszüntetése iránti kérelmével elutasítani kellett stb. A pozsonyi kir. ítélő tábla f 891. szept. 11. 4,953/p. sz.) az első biráság felebbezett Ítéletét az- előző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: A kir. törvényszék az által, hogy a természet­beni lakás, ruházás és élelemből álló haszonvételi jog, mint ki­kötménynek a javukra való bekebelezés folytán érdekelt V. Z. Mihály és neje szül. M. Kva perbe vonását, mellőző keresetet peres eljárás tárgyául elfogadta és a pert Ítélettel eldöntötte, olyan lényeges eljárási szabályt sértett meg, melynek folytán a felebbezett Ítéletet az előző eljárással együtt az 1881 : L1X. t.-c. 39. §-ának o) pontja alapján hivatalból meg kellett semmisíteni és a keresetnek felperes részére leendő visszaadatásá elrendelni. A magy. kir. Curia (1892. jun. 23. 8,626/p. sz.): A másod­bíróság végzésének megváltoztatásával a jelen per érdemileg el­birálhatónak mondatik ki s a pozsonyi kir. itélő tábla a periratok visszaküldése mellett megfelelő új határozat hozatalára utasittatik. Indokok: A tulajdonközösség megszüntetése iránt indí­tott jelen perben egyedül az képezi az eldöntő kérdést, kötelez­hető-e az alperes, mint társtulajdonos a közös ingatlan árverés utján leendő eládatásának s ekként a közösség megszüntetésének tűrésére vagy sem ? E kérdés, illetve a kereseti kérelem nem érinti a közös ingatlon egyik részére bekebelezett szolgalmi joggal biró V. Z Miklós és neje jogait, mivel az 1881. évi LX. t.-c. 163. §-a gon­doskodik e jogok megóvásáról s e szerint az ez iránti intézkedés az árverést elrendelő bíróság feladatát képezi, de magát az ár­verés elrendelését az ily jogok nem akadályozzák. Ennélfogva a jelen per érdeme a szolgalmi joggal biró V. Z. Mihály és neje beidézése nélkül is el levén birálható: a másod­birósági végzést megváltoztatni s a pozsonyi kir. itélő táblát meg­felelő új határozat hozatalára utasítani kellett. Az 1874. XXXV. t.-e. hatályban léte alatt nem kívántatott közjegyzői okirat oly jogügyletekre, melyek jegyesek között jöttek létre; hanem ezt csak az 1886. VII. t.-c. 21. §-a állapította meg. Ekként annak hatályba lépte ntán keletkezett ily jogügyletek érvé­nyességében közjegyzői okirat szükséges. A debreceni kir. törvényszók (1891. márczius 17/2.934. p. sz.) Vadon Sándor ügyvéd által képviselt K. József felperesnek Takács Ferencz ügyvéd által védelmezett P. János és P. Imre alperesek ellen 5.000 frt irott hitbér s járulékai iránt indított ren­des perében következőleg i t é 11: Alperesek P. János és P. Imre felperes K. József részére a kereseti 5.000 frtban, ennek 1890. június 15-étöl számítandó 5 százalékos kamataiban egyetemlegesen, mint édes atyjoknak P. Mihálynak törvényes örökösei, a debre­czeni 4.591, puszta-szepesi 75, jankafalvi 331. számú hiteltelek­könyvekben és a debreczeni régi telekkönyvi 1.504. lapjain irt ingatlanokból osztályrészük erejéig elmarasztaltatnak s 15 nap alatti fizetésére köteleztetnek stb. stb. Indokok: Felperes a keresetlevélhez A "/. alatt csatolt okmány szerint, melyet néh. P. Mihály a felperes édes anyjának R. Eszternek egybekelésök előtt adott ki, azon 5.000 frtot keresi, melyet nevezett P. Mihály a kettőjüket érdeklő egyezségen felül az által kötelezett, hogy Ígérte, miszerint nevezett R. Eszternek korábbi halálesetére az 5.000 frtot ennek jogutódai részére is megfizeti s előbb halván meg R. Eszter, ez a kötelezettség be­következett ; alperesek kifogásolják az okmányt, mert az sem bél­tartalmánál, sem külkellékeinél fogva nem alkalmas arra, hogy azzal felperes jogokat érvényesíthessen. Azonbau a kifogások nem vétethetnek tekintetbe, mert 1) az A •/. alatti okmány ellenében semmi oly érdemű megtámadás nincs előadva, melylyel bizonyit­tathatnék, hogy az hitbérlevél nem volna Még kevésbé támad­ható meg, pedig azon része amaz okmánynak, melyben P. Mihály az örökösök részére 5.000 frtot kötelez, mely e tekintetben fize­tési kötelezettség. 2) De ha akár hitbérlevél, akár moring cím miatt intéztetik is alperesek részéről a megtámadás, tekintetbe kell venni itt azon körülményt, hogy ezen szerződés a felek egybekelte előtt keletkezett és igy más bírálat alá esik, mintha a házasság megkötése után íratott volna és épen azért 3) azon kifogás is egészen érvénytelen, hogy nem közjegyző előtt készült a szerződés, mert ezen okmány az esketés előtt keletkezett és ebben semmiféle vagyoni viszony a felek közt nem szabályozta­tik; az moringul 5.000 frtot kötelez, a másik hűséget igér! E két szerződő fél egyike azután, még a feleség utódainak is, az esetre, ha ez előbb halna el — a mi megtörtént — az 5.000 forintnak kifizetésére magát kötelezi. 4) Az ellenirathoz 1. és 2. szám alatt csatolt felsőbb bírósági telekkönyvi végzés, melynek indoka az, hogy nem közjegyző készítette, ki nem zárja azt, hogy a felperes az A •/. alattiban irt jogát per utján ne érvénye­síthesse, kiváltképen, midőn be van ismerve, hogy az A •/. alatti okmány r.em házastársak közt köttetett, hanem a házasság meg­kötése előtt és nem vonatkozik a házasfelek közötti vagyoni viszonyok szabályozására s igy az 1874 : XXXV. t.-cz. 54. §-aiban felsorolt ügyletek sorába nem tartozik s közjegyző közbejötte itt nem szükségeltetett. 5) Kamat csak idézés napjától (1890. június 15-étöl) Ítéltetett, mert az kötelezve nem volt stb. A debreceni kir. itélő tábla (1891. dec. 1. 1.439. p. sz.) Az első bíróság ítélete abban a nem felebbezett részében, a melyben felperes kamatkövetelésének a kereset beadását megelőző időre eső részével elutasittatott, érintetlenül marad, egyebekben pedig helybenhagyatik stb. Indokok: Alperesek az A '/. alatti okiratot alaki szem­pontból csak annyiban kifogásolják, a mennyiben azt állítják, hogy az abban foglalt jogügylet érvényességéhez közjegyzői ok­irat lett volna szükséges. Ez a kifogás azonban nem volt figyelembe vehető, mert az idézett törvényszakasz a közjegyzői okiratot csak a házasfelek közti jogügyletek érvényességéhez kívánja meg, az pedig a per adataiból kétségtelenül kitűnik, hogy az A/, alatti okirat a há­zasság megkötése előtt jött létre. E szerint tehát s minthogy az 1886. évi VII. t.-cz. rendeleteinek, melyek a közjegyzői okiratot a jegyesek közti jogügyletek érvényességéhez is megkívánják, visszaható erő nem tulajdonitható: az A'/, alatti okirat kül­alakjánál és alaki kellékeinél fogva teljes hitelt érdemlő okirat s mint ilyen alkalmas az abban meghatározott jogok és kötele­zettségek bizonyítására. Ebből kiindulva s tekintettel arra, hogy az A/, alatti ok­irat tartalma szerint P. Mihály határozott kötelezettséget vállalt magára a tekintetben, hogy a leendő neje részére hitbér czímén kötelezett összegnek megfelelő összeget fog megfizetni, neje korábbi elhalálozása esetén annak örökösei részére: alperesek, mint az utóbb szintén elhalt P. Mihály örökösei, az örökségük erejéig kötelezendők voltak a jogelődük által kötelezett összeg megfizetésére, az A-/, okirat alapján és azért, mert a jogelődük által

Next

/
Thumbnails
Contents