A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 34. szám - A magyar korona címerének jogtalan használata

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 34. számához. Budapest, 1892. augusztus hó 21-én. Köztörvényi ügyekben. Azon kérdés, hogy a társtulajdonos kötelezhetö-e a közös ingatlan árverés ut.jan leendő eládatásának s ekként közösség megszüntetésének tűzésére vagy sem.' nem érinti a közös ingatlan egyik részére bekeltlezett jogot, mivel ezen jog megóvása iránti intézkedés az árverési elrendelő bíróság feladatát képezi, de magát a/ árverés elrendelései az ily jog nem akadályozza. A rózsahegyi kir. törvényszók (1890. dec. 20. 6,568/p. sz.) dr. H. Gyula ügyvéd által képviselt H. Jakab felperesnek N. József ügyvéd által képviselt V. M. István alperes ellen tulajdonközösség megszüntetése s jár. iránt folyamatba tett rendes perében a következőleg ítélt: A kir. törvényszék felperes kereseti kérelmének részben helyt adva, a peres felek között a luzsnai 45. sz. telekjegyzőkönyvben 1. sor, 55. hr., 26. ö. sz. alatt foglalt házra és udvarra a tulajdonközösséget megszünteti s alperest annak tűrésére kötelezi, hogy ezen ingatlanok az 1881. évi LX. t -c-ben szabályozott eljárás szerint a keresethez mellékelt és az alperes tulajdonául irt ingatlant terhelő szolgalmi jog tekintetében és az érdekeltek előzetes meghallgatása mellett kiegészítendő feltételek alatt nyilvános árverésen eladassanak s a vételár a peres felek között az ökei telekjegyzökönyvben kitüntetett tulajdoni arány szerint felosztassék. . Ellenben felperest a kereseti kérelmének a fent körülírt birtokrészleten találtató csűrre vonatkozó tulajdonközösség megszüntetése iránti részével elutasittatik stb. stb. Indokok: A keresethez csatolt telekjegyzőkönyvi kivonat hiteles másolata által igazolva van, hogy a luzsnai 45. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlan felperes H. Jakab és alperes V. M. István közös tulajdonát képezi. Tekintve, hogy felperes, kinek ebbeli minőségének jogosultsága a telekjegyzőkönyv hiteles másolatával kellőleg igazoltatik, a közösség megszüntetését s az ingatlannak, mint természetben fel nem oszthatónak, bírói árverésen való eladatását kérte, alperes pedig a fenti telekjegyzőkönyvben foglalt ház és udvarra vouatkozó közös tulajdon megszüntetésébe beleegyezett, a kir. törvényszék a házat és az udvart, illetőleg a peres felek közötti közösséget megszüntette. Minthogy azonbtn alperes elleniratában felhozott azon állítás, hogy a beperesitett ingatlanon felállított csűrre nézve a peres felek között közösség fenn nem forog s hogy az ezen birtokrészleten létező egyik csűrt a felperes, a másikat pedig alperes birtokolja és használja, a hivatkozott J. K. János és L. V. György tanuk egybehangzó vallomása által teljes beigazolást nyert, felperest az ezen csűrre vonatkozó tulajdonközösség megszüntetése iránti kérelmével elutasítani kellett stb. A pozsonyi kir. ítélő tábla f 891. szept. 11. 4,953/p. sz.) az első biráság felebbezett Ítéletét az- előző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: A kir. törvényszék az által, hogy a természetbeni lakás, ruházás és élelemből álló haszonvételi jog, mint kikötménynek a javukra való bekebelezés folytán érdekelt V. Z. Mihály és neje szül. M. Kva perbe vonását, mellőző keresetet peres eljárás tárgyául elfogadta és a pert Ítélettel eldöntötte, olyan lényeges eljárási szabályt sértett meg, melynek folytán a felebbezett Ítéletet az előző eljárással együtt az 1881 : L1X. t.-c. 39. §-ának o) pontja alapján hivatalból meg kellett semmisíteni és a keresetnek felperes részére leendő visszaadatásá elrendelni. A magy. kir. Curia (1892. jun. 23. 8,626/p. sz.): A másodbíróság végzésének megváltoztatásával a jelen per érdemileg elbirálhatónak mondatik ki s a pozsonyi kir. itélő tábla a periratok visszaküldése mellett megfelelő új határozat hozatalára utasittatik. Indokok: A tulajdonközösség megszüntetése iránt indított jelen perben egyedül az képezi az eldöntő kérdést, kötelezhető-e az alperes, mint társtulajdonos a közös ingatlan árverés utján leendő eládatásának s ekként a közösség megszüntetésének tűrésére vagy sem ? E kérdés, illetve a kereseti kérelem nem érinti a közös ingatlon egyik részére bekebelezett szolgalmi joggal biró V. Z Miklós és neje jogait, mivel az 1881. évi LX. t.-c. 163. §-a gondoskodik e jogok megóvásáról s e szerint az ez iránti intézkedés az árverést elrendelő bíróság feladatát képezi, de magát az árverés elrendelését az ily jogok nem akadályozzák. Ennélfogva a jelen per érdeme a szolgalmi joggal biró V. Z. Mihály és neje beidézése nélkül is el levén birálható: a másodbirósági végzést megváltoztatni s a pozsonyi kir. itélő táblát megfelelő új határozat hozatalára utasítani kellett. Az 1874. XXXV. t.-e. hatályban léte alatt nem kívántatott közjegyzői okirat oly jogügyletekre, melyek jegyesek között jöttek létre; hanem ezt csak az 1886. VII. t.-c. 21. §-a állapította meg. Ekként annak hatályba lépte ntán keletkezett ily jogügyletek érvényességében közjegyzői okirat szükséges. A debreceni kir. törvényszók (1891. márczius 17/2.934. p. sz.) Vadon Sándor ügyvéd által képviselt K. József felperesnek Takács Ferencz ügyvéd által védelmezett P. János és P. Imre alperesek ellen 5.000 frt irott hitbér s járulékai iránt indított rendes perében következőleg i t é 11: Alperesek P. János és P. Imre felperes K. József részére a kereseti 5.000 frtban, ennek 1890. június 15-étöl számítandó 5 százalékos kamataiban egyetemlegesen, mint édes atyjoknak P. Mihálynak törvényes örökösei, a debreczeni 4.591, puszta-szepesi 75, jankafalvi 331. számú hiteltelekkönyvekben és a debreczeni régi telekkönyvi 1.504. lapjain irt ingatlanokból osztályrészük erejéig elmarasztaltatnak s 15 nap alatti fizetésére köteleztetnek stb. stb. Indokok: Felperes a keresetlevélhez A "/. alatt csatolt okmány szerint, melyet néh. P. Mihály a felperes édes anyjának R. Eszternek egybekelésök előtt adott ki, azon 5.000 frtot keresi, melyet nevezett P. Mihály a kettőjüket érdeklő egyezségen felül az által kötelezett, hogy Ígérte, miszerint nevezett R. Eszternek korábbi halálesetére az 5.000 frtot ennek jogutódai részére is megfizeti s előbb halván meg R. Eszter, ez a kötelezettség bekövetkezett ; alperesek kifogásolják az okmányt, mert az sem béltartalmánál, sem külkellékeinél fogva nem alkalmas arra, hogy azzal felperes jogokat érvényesíthessen. Azonbau a kifogások nem vétethetnek tekintetbe, mert 1) az A •/. alatti okmány ellenében semmi oly érdemű megtámadás nincs előadva, melylyel bizonyittathatnék, hogy az hitbérlevél nem volna Még kevésbé támadható meg, pedig azon része amaz okmánynak, melyben P. Mihály az örökösök részére 5.000 frtot kötelez, mely e tekintetben fizetési kötelezettség. 2) De ha akár hitbérlevél, akár moring cím miatt intéztetik is alperesek részéről a megtámadás, tekintetbe kell venni itt azon körülményt, hogy ezen szerződés a felek egybekelte előtt keletkezett és igy más bírálat alá esik, mintha a házasság megkötése után íratott volna és épen azért 3) azon kifogás is egészen érvénytelen, hogy nem közjegyző előtt készült a szerződés, mert ezen okmány az esketés előtt keletkezett és ebben semmiféle vagyoni viszony a felek közt nem szabályoztatik; az moringul 5.000 frtot kötelez, a másik hűséget igér! E két szerződő fél egyike azután, még a feleség utódainak is, az esetre, ha ez előbb halna el — a mi megtörtént — az 5.000 forintnak kifizetésére magát kötelezi. 4) Az ellenirathoz 1. és 2. szám alatt csatolt felsőbb bírósági telekkönyvi végzés, melynek indoka az, hogy nem közjegyző készítette, ki nem zárja azt, hogy a felperes az A •/. alattiban irt jogát per utján ne érvényesíthesse, kiváltképen, midőn be van ismerve, hogy az A •/. alatti okmány r.em házastársak közt köttetett, hanem a házasság megkötése előtt és nem vonatkozik a házasfelek közötti vagyoni viszonyok szabályozására s igy az 1874 : XXXV. t.-cz. 54. §-aiban felsorolt ügyletek sorába nem tartozik s közjegyző közbejötte itt nem szükségeltetett. 5) Kamat csak idézés napjától (1890. június 15-étöl) Ítéltetett, mert az kötelezve nem volt stb. A debreceni kir. itélő tábla (1891. dec. 1. 1.439. p. sz.) Az első bíróság ítélete abban a nem felebbezett részében, a melyben felperes kamatkövetelésének a kereset beadását megelőző időre eső részével elutasittatott, érintetlenül marad, egyebekben pedig helybenhagyatik stb. Indokok: Alperesek az A '/. alatti okiratot alaki szempontból csak annyiban kifogásolják, a mennyiben azt állítják, hogy az abban foglalt jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat lett volna szükséges. Ez a kifogás azonban nem volt figyelembe vehető, mert az idézett törvényszakasz a közjegyzői okiratot csak a házasfelek közti jogügyletek érvényességéhez kívánja meg, az pedig a per adataiból kétségtelenül kitűnik, hogy az A/, alatti okirat a házasság megkötése előtt jött létre. E szerint tehát s minthogy az 1886. évi VII. t.-cz. rendeleteinek, melyek a közjegyzői okiratot a jegyesek közti jogügyletek érvényességéhez is megkívánják, visszaható erő nem tulajdonitható: az A'/, alatti okirat külalakjánál és alaki kellékeinél fogva teljes hitelt érdemlő okirat s mint ilyen alkalmas az abban meghatározott jogok és kötelezettségek bizonyítására. Ebből kiindulva s tekintettel arra, hogy az A/, alatti okirat tartalma szerint P. Mihály határozott kötelezettséget vállalt magára a tekintetben, hogy a leendő neje részére hitbér czímén kötelezett összegnek megfelelő összeget fog megfizetni, neje korábbi elhalálozása esetén annak örökösei részére: alperesek, mint az utóbb szintén elhalt P. Mihály örökösei, az örökségük erejéig kötelezendők voltak a jogelődük által kötelezett összeg megfizetésére, az A-/, okirat alapján és azért, mert a jogelődük által