A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 34. szám - A magyar korona címerének jogtalan használata

260 Sérelem.* Végvidéki igazságügyi miseriák.** — Levél a szerkesztőséghez. — Mikor egy-egy cikket nagy nehezen nyugodtan elolvashatok a »Jog«-ból s különösen olyat, melyhez nagyon szeretnók magam is hozzászólni, mindig felteszem magamban, hogy már lopok egy pár délutánt s nyélbe ütöm ama themák feletti cikkeket, melyek címeit itt tartogatom asztalom fiókjában, de higyje el k. szerkesztő ur, hogy ez a szerény vágyam sem mehet teljesedésbe. A munka­halmaz szakadatlanul oly rengeteg nagy, hogy a nappali munka­időt az éjjelekkel kell megtoldanom. Bármennyire el vagyok azonban csigázva, ezúttal legalább jelen soraimmal hozzászólok dr. Körösi Manó ur vezércikkéhez, mely b. lapja, a »Jog« 31. számában »Az igazságszolgáltatás a vegyes nemzetiségek által lakott területeken« cím alatt volt közölve. Hozzászólok pedig azért, mert igazságérzetem arra késztet, hogy elmondjam, mikép magam is ismertem a végvidéken olyan gálád állapotokat, melyek minden jó érzést felháborítanak, ámde határozott tudomásom van arról is, hogy Szilágyi igazságügyi miniszter ur ö nagyméltósága gyökeres és erös kezű intézkedése­folytán azok a rettenetes állapotok meg is szűntek. Az általam ismert concret eset 20 éves fekély volt ama végvidék testén, de mondhatom, hogy a jelenlegi igazságügyi kormány azt gyökeresen kiirtotta. Nincs tehát okunk kételkedni abban, hogy az igazságügyi kormány körültekintő s ha valahol bajt vagy fennakadást talál, azon hatalmának egész súlyával segit is. Sajnos azonban, vannak oly bajaink is, melyeken nincs, hogy ki segítsen s melyek méltán előidézik azt a szomorú álla­potot, hogy a magyar igazságszolgáltatás a végvidéken gyűlöltté válik. Bizony-bizony azt hiszem, hogy ebben az oroszlánrész a t. ügyvédi facultást illeti. Hányan vannak, a kik valóságos boltot, a piactéren boltszerű helyiséget nyitnak s ugy itt, mint boltjaikon kivül olyan dolgokat követnek el, melyek miatt undorral fordul el a végvidéki nép a jogkereséstől. A »fogd meg«-ek teremtik meg a clientélát s nem egyszer fordult elő gyakorlatomban, hogy midőn a boncoláshoz kimentem az egy napi járó földre, már visszafelé jött az illető ügyvéd »fogd meg«-e s hozta a deliquens meghatalmazását. Ezek azután a valódi botrányos állapotok, ezek ártanak leg­inkább a magyar igazságszolgáltatásnak. S hol vannak az ügyvédi kamarák, hogy az efféle csorbákat kiköszörülnék s hogy az efféle ügyvédeknek a talpa alá útilaput kötnének ? Nem látjuk őket sehol. Nem mozdulnak, ugy látszik, kéjcieg­nek az ázsiai állapotokban. Fogadja tek. szerkesztő ur nagyrabecsülésem kifejezését. Végvidéki. Vegyesek. A magyar korona címerének jogtalan használata iránt iuditott kihágási ügyben elsőfokúlag vármegyékben a főszolgabíró, városokban pedig a rendőrkapitány illetékes eljárni. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 811. számú határozata: B. vármegye közönségének. A vármegye alispánjának egyfelől a mult évi febr. hó 23-án 13,875/90. szám alatt kelt másodfokú határozata, mely szerint a K. városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság által hozott elsőfokú ítélet feloldásával az St. E. fia k — i cég s illetve ennek tulajdonosa St. Béla ellen a magyar korona címerének jogosulat­lan használata iránt inditott kihágási ügyben, póttárgyalás .és újabbi elsőfokú határozat hozatala rendeltetett el, továbbá más­felől ugyancsak a vármegye alispánjának a m. évi február hó 24-én 4,212. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a K. városi tanács által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, St. Béla, k—i lakos, a tényleges üzleti viszonyoknak és a valóságnak meg nem felelő jelzőknek a gyártmányain és hirdetési nyomtatványain való jogosulatlan használata által elkövetett ipari kihágás miatt az 1884. évi XVIII. t.-c. 58. §-a és 157. §-ának d) pontja alapján 100 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 10 nap: elzárás­ban, továbbá az eljárási é.s a felmerülhető tartásköltségekben marasztaltatott el, egyrészről a panaszlott s illetve az általa közbe­tett felebbezést harmadfokú elbírálásra bemutató felterjesztés ellen a panaszos fél részéről is bgnyujtott és másrészről csupán a panaszlott által közbetett felebbezések folytán felülvizsgálván : az ipari ügyben hozott Ítélet, a m. kir. kereskedelmi miniszter ur elhatározása szerint, indokainál fogva helybenhagyatik, ellenben a magyar korona címerének jogosulatlan használata iránt inditott rendőri kihágási ügyben hozott összes alsóbb fokú határozatok megsemmisítésével, e részben új szabályszerű eljárás és illetéket * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készéggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. ** Közöljük változatlanul ezen .cikket, mert bár fájdalmasan érinte­nek bennünket az abban felhozottak, de az igazságnak szabad utat akarunk nyitni. A szerkesztőség hatóság áhal hozandó elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el. Mert ez utóbbi ügyben is az iparhatóság járt el és bíráskodott, holott mint rendőri kihágási ügyben, a/. 1883. évi XVIII. t.-cikk 9. § ának első bekezdése, valamint az 1880. évi 38,547. sz. belügyminiszteri körrendelettel kiadott elj. utasítás 8. §-a és 16. §-ának első be­kezdése értelmében, nevezetesen a fenforgó esetben elsőfokúlag K. város rendőrkapitánya lett volna jogosult s illetve kötelezett eljárni és bíráskodni. A nemzetközi büntető egyesület magyarországi íiókja, mely az 1891. év november havában alakult Budapesten és mely­nek élén mint elnök Csemegi Károly, mint alelnök Hodosy Imre áll, tagokban örvendetesen gyarapszik. Az imént közzétett 15 kimutatás szerint a legutóbb belépett tagok sorában látjuk dr. Har­kányi György igazságügyminiszteri fogalmazót, dr. Grimm Zsig­mond és dr. Weinberger Jenő budapesti ügyvédeket. Az egyesü­letnek, melynek egyik fővezére Liszt, hallei tanár, eddig 668 tagja van. Holtzendorff-alapitvány. A német Carara, ki mint úttörő tudós és tanár évtizedeken át működött, az 1889. év február hó 4-én halt meg Münchenben, hol mint egyetemi tanár 1873. óta páratlan irodalmi tevékenységet fejtett ki. Tisztelői, kik a szél­rózsa minden irányából gyűltek egybe az 1891. év augusztus havában Christiániában, hogy közösen megbeszéljék, miként emel­jenek e nagy büntető jogásznak méltó emléket, elhatározták, hogy felhívást fognak közzétenni egy létesítendő Holtzendorff-alapit­ványra, mely alapítványnak rendeltetése leend, miként ezt az 1891. aug. 25-én elfogadott szabályzav 1. §-a mondja, egy alap­nak létesítése, melynek kamatjai évenkínt büntetőjogi és börtön­ügyi kérdések megfejtésére, továbbá utazási ösztöndíjak adományo­zására fordítanának, illetve igy Holtzendorff emlékének fentar­tására. Eddigelé 12,232-50 márka gyűlt egybe, mely összeget kezeli, illetve hovafordításáról egy nagyobb és kisebb, Berlinben székelő nemzetközi választmány intézkedik, melyben a magyar büntető-jogászokat képviselik Csemegi Károly v. b. t. t., curiai tanácselnök és dr. Wlassics Gyula egyetemi tanár és orsz. kép­viselő urak. Mezőrendőri kihágási ügyek elbírálása, a m. kir. belügy­miniszter 1885. évi 2,357. sz. rendeletében megjelölt esetek ki­vételével, nem a közigazgatási hatóságok, hanem a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 769. sz. határozata: M. vármegye közönségének. A vármegye alispánjának m. évi december hó 4-én 199. sz. a. kelt másodfokú határozata, mely szerint a sz —i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú határozat helybenhagyásával M. Mihály és társai a—i lakosok, az elleüük inditott mezőrendőri kihágási ügyökben hozott elsőfokú marasztaló határozat ellen benyújtott felebbezésükkel elutasíthat­tak, a nevezettek által közvetlenül ide beadott felfolyamodványok folytán s hivatalból is felülvizsgáltatván : a hozott összes alsóbb fokú határozatokkal együtt megsemmisíttetik és ez ügyben a ki­hágási úton való további eljárás beszüntettetik; mert eltekintve attól, hogy a hozott marasztaló határozat semminemű törvényes szabályra alapítva nem lett s továbbá, hogy semmi kár felől említés sem tétetik, de általában a mezőrendőri kihágási ügyek elbírálása, a 2,357/85. sz. itteni rendeletben megje'ölt esetek kivételével, az 1877. évi XXII. t.c. 11. §-ának 4. pontja értelmében s illetve az 1880. évi XXXVII. t.-c. 41. §-a szerint nem a köz­igazgatási hatóságok, hanem a bíróságok hatáskörébe tartozik. A curiai értesítések a mellékleten találhatók. Több évi gyakorlattal bíró, német nyelvben is jártas ügyvéd, óhajtana mint iigytárs — Companista - közös iroda-tartásra szövetkezni. Bővebbet e lap kiadóhivatalánál. Egy szegény ügyved. Dr. GLATZ Lajos somorjai kir. közjegyzőnél közjegyzői jelölt alkalmazást nyerhet. — Ajánlatok nevezett közjegyzőhöz intézendők. A sárvári kir. közjegyzői irodába hagyatéki ügyek önálló elin­tézésére képes segéd kerestetik, helyettesi minősitvénynyel birok előnyben részesülnek. TISZTA YÉR nélkül nincs egészség ! Titkos betegségek, bőrkütegek, kiütések, sápkor, álta­lános elerőtlenedés, gyengeség megszűnnek, ha egész­séges a vér ! Módszerünk használata esetében kezeske­jH dünk a gyökeres eredményért. Kérdezösködéseknél a válaszra szánt posta-bélyeg H melléklendő. ^Office Sanitas" Paris. 30, Faubourg Montmartre. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'--nál. (HoW-utcza 7. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents