A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 31. szám - Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról. (Vége.)

124 A J OGh Ha pedig a cselekmény emberhaláll okozott, a mennyiben gyilkosság nem forog fenn, büntetése életfogytig tartó fegyház. •428. /') §. A 428. §-ban meghatározott bűntett elkövetésére irányzott szövetség (132. §.), ha ehez előkészületi cselekmény is járult, öt évig terjedheti! börtönnel büntetendő. 428. c) §. Ot évig terjedhető fegyházzal büntetendő az, a ki robbanó anyagot, ennek alkatrészét, felhasználására szolgáló készületet oly célból, hogy ezekkel másnak életére, egészségére, vagy vagyonára nézve * veszély idéztessék elö (423. a) §.), készit, megszerez, megrendel, birtokában tart, vagy másnak átenged, a mennyiben cselekménye a 71., 72., 73., 7í. §-ok szerint súlyosabb büntetés alá nem esik. E §. nem alkalmazható : lőfegyverek, ezeknek használatára szolgáló készületek és lőszerek tekintetében, továbbá robbanó anyagok előállításával és kezelésével foglalkozó katonai és polgári hatóságokra, állami intézetekre és ezeknek közegeire, valamint e hatóságok részére robbanó anyagokat gyártó és szállító magánvállalatokra és egyénekre. 428. //) §. A ki robbanó anyag használatával, vagy kezelésével gondatlanságból másnak testi sértést okoz, vagy annak vagyonát megrongálja : kél évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig valakinek halálát okozta : üt évig terjedhető fogházzal büntetendő. 428. e) §. A jelen fejezetbeu meghatározott büntettek miatt a szabadságpo itik.i vesztésbüntetésen felül a hivatalvesztés és felfüggesztésére is kimondandó. 21. §. Az idézett törvénycikk 473 léssel, a következő áj §. jön : 473. §. Az a közhivatalnok, a tettleg bántalmaz, vagy bántalmaztat, a szániilás alá nem esik, a hivatalos követi cl és hat hónapig terjedhető f Ha a bántalmazással testi sértés is okoztatott vétséget megállapító testi sértés esetében három ok gyakorlatának §-a helyébe ugyanazon megjelöa ki hivatala gyakorlatában valakit a mennyiben cselekménye súlyosabb hatalommal való visszaélés vétségéi gházzal büntetendő. elekmény büntettet évig terjedhető képez börtönnel, bűntettet megállapító testi sértés esetében pedig, a mennyiben eue a törvény súlyosai)!) büntetést nem rendel: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. II. Az 1879 : XL. törvénycikkre vonatkozó intézkedések. 22. §. Az 1879 : XL. törvénycikk 19., 22., 59., 71., 104., 126., 127. és 129. § ai helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő új §-ok jönnek. 19. §. Olyan helyeken, a hol javitó-intéze' (rtk. 27., 42. § ) létezik, a bíróság kimondhatja, hogy három napnál hosszabb elzárásra itélt egyének, a kik életkoruk huszadik évét még nem haladták túl, büntetésüket a..- javítóintézetben állják ki s ez esetben a házszabályokban meghatározott munkára kényszeritendök. Az ily fiatal egyénekre kimondott elzárás a bűntettekről és vétségekiöl szóló büntetőtörvénykönyv 42. §-ában meghatározóit feltételek mellett leifüggeszthető. A felfüggesztett elzárás az idézett §-ban meghatározott feltétel alatt egy év múlva tekintetik kitöltöttnek. Egyebekben az idézett törvénykönyv 42. 42. /) , 42. t. §-ai, elzárás fellüggesztése esetében is irányadók 22. §. Ha az Ítéletben csupán pénzbüntetés állapittatik meg, meghatározandó egyszersmind az elzárás tartama, mely a pénzbüntetés behajthatlansága esetében ennek helyébe lép. Ezen átváltoztatásnál egy forintnál kisebb pénzbüntetés helyett tizenkét órai elzárás állapítandó meg. Egy forinttól tiz forintig terjedő összeg helyett egy napi elzárást állapithat meg a bíróság. 59. §. A ki ily minőségű érmeket, emlékpénzeket, játékjegyeket, címjegyeket, hirdetéseket, árújegyeket, vagy más hasonló tárgyakat készit, melyek felületes megtekintés mellett könnyen fémpénznek, illetőleg papírpénznek, bélyegjegynek vagy postajegynek tekinthetők ; továbbá, a ki belföldi vagy olyan külföldi postajegyeket, melyeket a magyar állammal postaszerződési viszonyban lévő állam adott ki, nem bérmentesítési célokra utánoz, valamint az is, a ki az ily minőségű tárgyakat forgalomba hozza : kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 71. §. A ki alkalmazás, eltartás vagy segélynyerés céljából, vagy a hatóságok, vagy magánosok félrevezetésére hamis útlevelet, katonai elbocsátó levelet, iparkönyvet, cselédkönyvet, igazoló vagy iskolai bizonyítványt készit, vagy a valódit meghamisitja, vagy ily hamis, vagy hamisított okiratot használ ; vagy ilynemű valódi bizonyítványt másnak neve alatt, vagy más ravasz fondorlattal kieszközöl, vagy másnak számára kiállított valódi okiratot a maga részére használja : egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Az elősorolt cselekmények két hónapig terjedhető elzárással büntettetnek, ha valaki államvizsgáról, jogtudori szigorlatról szóló bizonyítvány tekintetében követi el őket, vagy ha e vizsgálatokat másnak neve alatt teszi le. 104. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : 1. A ki ez emberi élelemre levágandó marhák, vagy más állatok megviz;gálására s az ezekkel való bánásmódra vonatkozó egészségügyi szabályokat megszegi. 2. A ki olyan marhát vagy állatot, melyet a fennálló szabályok szerint csak a közvágóhídon szabad levágni, máshol vágat vagy vág le ; vagy : 3. a ki olyan helyeken, a hol közvágóhíd nincsen, a marhák vagy más állatok levágása iránt kiadott rendeletet, vagy szabályt megszegi s az ekként levágott marha vagy állat húsát emberi élelemre árulja, adja vagy használja. 4. A ki elhullott vagy levágott beteg marha vagy állat húsát : e körülményt tudva, emberi eledelre használja, vagy e célra másoknak kiadja. Visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállásától két év nem múlt el, a büntetés két hónapig terjedhető elzárásig és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetésig emelhető. 126. §. A ki két forint értéket felül nem haladó élelmi vagy élvezeti cikket lop, elsikkaszt vagy jogtalanul elsajátít, nyolc napig terjedhető elzárással büntetendő. Mindazonáltal két forint értéket felül nem haladó élelmi, vagy élvezeti cikknek oly körülmények közt való ellopása, a melyek azt a büntető törvénykönyv szerint egyébként bűntetté minősítenék, csak az esetben képez kihágást, ha az a lopott dolognak rövid idő múlva való felhasználása célzatával követtetett el Az ilyen lopásnak büntetése egy hónapig terjedhető elzárás. A jelen szakaszban meghatározott kihágás miatt az eljárás csak a sértett fél indítványára indítandó meg. 127. §. Xyolc napig terjelhető elzárással büntetendő, a ki idegen ingó dolgot tudva, jogtalanul használ és ez állal azt megrongálja, vagy értékében csökkenti, vagy a jogtalan használat által egyéb módon kárt okoz. Ugyanezen büntetéssel büntetendő : a ki másnak ingó vagy ingatlan vagyonát szándékosan vagy jogtalanul megrongálja, vagy az utóbbinak a földtől el nem választott termékét felhasználja, a mennyiben az okozott kár öt forint értéket meg nem halad. Az eljárás csak a sértett fél indítványára indítandó meg. 129. §. A ki olyan dolgot, melyről tudja, hogy tulajdon elleni kihágás következ'ében jutott birtokosa vagy birlalója kezéhez, vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésére közreműködik : a 120. §-ban tett megkülönböztetés szerint, a tettesre megállapított büntetéssel büntetendő. Egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki valamely dolgot oly körülmények közölt szerez meg, a melyekből gyanítható, hogy a lopás, sikkasztás, rablás, zsarolás, vagy jogtalan elsajátítás következtében jutott birtokosa vagy birlalója kezéhez, vagy ugyanily körülmények közölt a dolog elidegenítésére közreműködik. Visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállásától két év nem mull el, a jelen §-ban meghatározott kihágás elkövetőjének büntetése két hónapig terjedhető elzárásra és háromszáz forintig terjedhető péuzbüntetésre emelhető fel. III. Vegyes átmeneti ietézkedések. 23. §. Az 1878 : V. és 1879 : XL. törvénycikkeknek ama szakaszai, a melyek helyett a jelen tőrvény új rendelkezéseket léptet életbe, hatályon kívül helyeztetnek. 24'. §. Az államfogháznak, fogháznak és elzárásnak a jelen törvény 2 és 22. §-aiban, illetőleg az 1878 : V. t.-c. 42. a), 42. b), 42. c) és az 1879 : XL. t.-c. 19. új §-aiban szabályozott felfüggesztését egyedül az elsőfokú biróságok mondhatják ki. E felfüggesztés az Ítéletben, vagy ha feltételei csak a felsőbb bíróságok határozata alapján merüllek fel, a felsöbirósági Ítélet közlése alkalmával hozandó külön határozatban mondandó ki. Ellene mindkét esetben az ítélet ellen megengedett perorvoslatnak van helye, a mely az esetben, ha az államfogház, fogház vagy elzárás felfüggesztése az Ítéletben volt kimondva, az utóbbi elleni felebbvitellel kapcsolandó egybe, ha pedig külön határozatba volt foglalva: az ennek közlésétől folyó rendes felebbezési határidő alatt akár elkülönítve, akár a felsőbb bírósági Ítélet használható perorvoslattal egybekapcsolva terjeszthető elő. A felfüggesztő határozatnak későbbi elitélés miatt való hatálytalanná nyilvánítása, valamint a felfüggesztés három, illetőleg egy évi határidejének félbeszakitatlan lejárta után, a felfüggesztett büntetés kitöltött voltáról szóló határozatnak hozatala hasonlókép az elsőfokú bíróságot illeti. E határozatok ellen is helye van az Ítéletek ellen használhaló perorvoslatnak. A biróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek ama tudomásukra jutó Ítéletek hiteles másolatait, a melyeknél fogva az államfogház, fogház vagy elzárás felfüggesztését hatálytalannak kell nyilvánítani, az illetékes kir. ügyészséggel, vagy ha a felfüggesztő határozatot nem törvényszék hozta, az elsőfokú bírósággal haladéktalanul közölni. Törvényszéki ügyekben a királyi ügyészség indítványa alapján, más ügyekben hivatalból tartozik a biróság a büntetés felfüggesztése hatálytalanná nyilvánításának feltételeit megvizsgálni és tárgyukban határozni. Ha a biróság határozata, melylyel a felfüggesztett büntetést kitöltöttnek nyilvánította, jogerőre emelkedett : az a biróság tudomására később jutó, bár a felfüggesztési határidő alatt elkövetett büntetendő cselekmény miatt meg nem támadható. E §-ban a biróságok alatt a kihágási ügyekben bíráskodó közigazgatási hatóságok is értetnek. 25. §. Az ezen törvény 13. §-ában és az 1878 : V. t.-c. 386. új tj-ában meghatározott csalás vétsége tárgyában az eljárásra és az elsőfokú ítélet hozatalára a kir. járásbíróságok lesznek hivatva. A jelen törvény intézkedése tárgyát képező többi bűntettekre, vétségekre és kihágásokra nézve, az 1880 : XXXVII. törvénycikk 39. és 40 § ainak rendelkezései irányadók. 26. §. Ha az ezen törvény 12. és 13. szakaszaiban és az 1878 : V, t.-c. 368. a) és 387. új §-aiban meghatározott jogtalan elsajátítás vagy csalás vétsége, illetőleg bűntette miatt, az eljárás a sértett fél indítványa nélkül volt meginditva és abban a jelen törvény életbeléptéig az elsőfokú biróság még Ítéletet nem hozott : az 1880 : XXXVII. t.-c. 30. §-ában körülirt eljárásnak van helye. 27. §. E törvény egy hónappal kihirdetése után lép életbe. Az 1891 :XLI. törvénycikk hatályát 1—4. §-ainak az 1878 : V. törvénycikkbe való iktatása nem érinti. 28. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a büntetés felfüggesztése esetében adandó biztosíték minőségét és fedezésének módját (e törvény 2. §-a, az 1878 : V. t.-c. 42. §-a), továbbá a pénzbüntetéseknek részletfizetésekkel való törlesztésére (e törvény 3. §-a, az 1878 : V. t.-c. 53. §-a) vonatkozó eljárást és módozatokat rendelettel szabályozza. 29. §. E törvény végrehajtásával az igazságügy- és a belügyminiszter bízatnak meg. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Pragér Henrik e., budapesti tszék, bej. aug. 22, félsz, szept. 14, csb. Chira Elek, tmg. dr. Üurián Béla. — Petrits Mátyás, ÖZV. Schneider Nándorné sz. Petrits Vilma és Petrits Etelka e,' szegzárdi tszék, bej. szept. 17, félsz. okt. 8, csb. dr. Tarcsay Gyula, tmg dr. Steiner Lajos. — Révész Samu e., n.-váradi tszék, bej. szept. 20, félsz. okt. 10, csb. Jelcntsik István, tmg. Pollák Ignác. — Steril Ferenc e., győri tszék, bej. szept. 19, félsz, szept. 23, csb. Gnóth István, tmg. dr. Németh Károly. — Wolll Miksa e., budapesti ker. és váltótszék, bej. szept. 27, félsz, okt. 27, csb dr. Baumgarten Károly, tmg. dr. Vadászi Bertalan. — ('zeisIer Davidné e., szolnoki tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 17, csb. dr. Görgey Sándor, tmg. Dósa Endre. — Bieber Antal e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. szept. 29, félsz. okt. 29, csb. dr. Baumgarten Károly, tmg. Vattay Gusztáv. Pályázatok: A n-váradi it. táblánál 6 joggyakornoki áll. aug. 6-ig. — A tordai tszéknél birói áll. aug. 9-ig. — A temesvári ilélö táblánál 3 joggyakornoki áll. aug. 10-ig.— A n. halmágyi jrbiróságnal aljegyzői áll. aug. 9-ig. - A vaskóhi jrbiróságnál járásbirói áll. aug. 11-rg. — A budapesti tszéknél aljegyzői áll. aug. 10-ig. — A debrecem tszéknél II. o s z t. j e g y z ő i áll. aug. 11-ig. - Az aranyosmarothi jrbságnál albirói áll. aug. 12-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-rcszvény-társaság'--nál. (Ho»'-utcza 7. szám.)