A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 31. szám - Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról. (Vége.)

A J szerződés teljesítését megtagadta, süt egyenesen annak létrejöttét vonta kétségbe. Tekintve, hogy alperes az utazója által megkötött adásvételi ügylel feltételének egyoldalú módosítására jogositva nincs s ennélfogva a 2/. alatti levélre fektetett érvelései nem jöhetnek figyelembe. Tekintve, hogy eladó alperesnek már felhívott C/. alatti saját levelével van kimutatva az, hogy a kérdésben forgó árúnak a szerződés teljesítésére vevő felperes által a keresk. törvény 327. §-a alapján kitűzött határidőben a maga alperes által vitatott teljesítési helyen létezett piaci ára és a szerződésileg kikötött egységi ár között tényleg a felperes által követelésbe vett különbözet forgott fenn és tekintve, hogy az első fokú bíróság Ítélete ellen alperes részéről beadott felebbezésben felhozott új körülmények és bizonyítékok az 1881. évi LIX. t.-c. 20. §-a értelmében figyelembe nem vehetők : alperest a kereseti kérelemhez képest elutasítani kellelt. Bün-ügy ékben. A végtargyalásnál sem bírói, sem jegyzői minőségben az, a ki a kérdéses ügyben vizsgálóbíróként szerepelt, nem működhetik, meri ng] a bírói, mini a jegyzői teendők teljesen elfogulatlan egyéni kivannak meg, ilyen pedig a vizsgálat keresztülvitelével megbízott egyén már a sikeres buti vizsgálat érdekeben kifejlett tevékenységénél fogva sem tekinthető. A debreceni kir. itélö tábla (816/892 ). J -,opás és sikkasztás bűntettei miatt vádolt M. Borbála és tulajdon elleni kihágás miatt vádolt O. Józsefné szül. Cs. Mária elleni bűnügyét, melyben a debreceni kir. törvényszék 1891. évi július hó 2-án 7,589. sz. a. itétetet hozotl, vádlott és a kir. ügyész' felebbezésc folytán 1892. jun. 21-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következően végzett : A kir. törvényszék Ítélete a végtárgyalási eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik s utasittatik a királyi törvényszék, hogy tartson új végtárgyalást s a jegyzőkönyv vezetésére Szabó József helyett más jegyzőt alkalmazzon és a fejleményekhez képest hozzon új határozatot. Indokolás: A kir. törvényszéknek 1892. évi máre. 3.-ról, 1,918. sz. alatt kelt jelentése szerint az 1891. évi jul. hó 2-án 7,598. sz. a. felvett végtárgyalási jegyzőkönyv vezetésére ugyanaz a Szabó József alkalmaztatott, ki ebben a bűnügyben a vizsgálóbírói teendőket teljesítette. Minthogy a végtárgyalási jegyzőkönyv a bizonyítékokat tartalmazó oly fontos okirat, hogy annak szerkesztése teljesen elfogulatlan jegyzőre bizandó és bizható ; minthogy a vizsgálóbíró a vizsgálat keresztülvitelénél kifejtett tevékenységénél fogva teljesen elfogulatlannak nem tekinthető; minthogy végre a bűnvádi eljárási gyakorlat szerint ugyanazon ügyben a vizsgálóbíró a végtárgyalás végett alakított bíróságnak jegyzőként sem lehet tagja s arra való tekintettel, hogy a végtárgyalási jegyzőkönyvnek sok esetben a vádlottak vagy tanuk vallomásainak módosítását s változtatását is fel kell tüntetni, oly gyakorlatnak kifejlődése, miként a vizsgálóbíró ugyanabban az ügyben végtárgyalási jegyzőként is alkalmaztassék, egyáltalán nem kívánatos ; minthogy ezek szerint a kir. törvényszék azzal, hogy a végtárgyalási jegyzőkönyv vezetése és szerkesztésével vizsgálóbíróként eljárt aljegyzőt bízta meg, lényeges alaki szabálytalanságot követett el : ennélfogva Ítéletét az egész végtárgyalási eljárással együtt hivatalból meg kellett semmisíteni s a kir. törvényszék szabályszerű eljárásra s új határozathozatalára utasítandó volt. A m kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozata. I'7J7- Ha Magyarországon fekvő ingatlanért külföldi ingatlan adatik cserébe, a -?'3°/o illeték a belföldi ingatlan teljes értékétől fizetendő. (i8gi. évi 18,330. sz.) 1,758- Szabadalombitorlási ügyekben. liozott határozatok ellen a vádló részéről benyújtott felfolyamodások: bélyegkötelesek. (l8<)2. évi 002. sz.) 1.750. Bélyegköteles beadványhoz mellékelt iparengedély mellékleti bélyeggel látandó el. (1802. évi 014. sz.) Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról. * (Vége.) 406. §. Magánokirat hamisítása miatt az előbbi szakaszokban meghatározott büntetésen felül, a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is kimondandó. * Előző közlemények a »J o g« 27. számának főlapján és 29. és 30. számainak mellékletén. OG. 12:; 17. <?. Az idézett törvénycikk 412. §-a helyébe ugyanazon megjelö léssel, a következő új §. jön : 412. §. A ki az állam által kiadott bélyeget, postajegyet vagy az adó biztosítására szolgáló más jegyet, pecsétet, valamely edény űrtartalmának, vagy a fémek természetének és béltartalmának bizonyítására szolgáló állami vagy hatósági jegyet felhasználás vagy forgalombahozás végett utánoz, vagy meghamisít, vagy a ki ily hamis bélyeget, jegyet, pecsétet tudva felhasznál, vagy forgalomba hoz, a bélyeghamisítás vétsége miatt 3 évig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint az általa viselt hivatalnak, vagy állomásnak elvesztésével büntetendő. A bélyeghamisítás vétsége miatt egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, továbbá az, ki a fennebb megjelölt valódi bélyegeket, jegyeket vagy pecséteket értéktelenitésük jelének eltávolítása után ismét tudva használja yagy forgalomba hozza. Ha a bélyeghamisítással elkövetett vagy megkísérelt károsítás súlyosabb büntetés alá eső cselekményt képez (380. §.), az erre megállapított büntetés lesz alkalmazandó. Ezen §. határozatai külföldi bélyegek, jegyek és pecsétek tekintetében is alkalmazandók, ha a megfelelő viszonosságot az illető állam törvénye vagy törvénybe iktatott szerződés biztosítja. 18. §. Az idézett törvénycikk 415. és 416. §-ai közé 415. a) megjelöléssel, a következő új §. illesztetik be. 415. a) §. Csődnyitás esetén kivül is csalárd bukás büulellc miatt, a 415. §. szerint büntetendő az adós, a ki azért, hogy magát fizetésképtelenné tegye, vagy annak tüntesse fel. vagy azután, hogy fizetésképtelenségbe jutott hitelezői megkárosítása végett a 414. íj-ban meghatározott valamelyik cselekményt követte el. 19. Az idézett törvénynek 416., 418.. 41!>., 420. és 421. §-ai helyébe ugyanazzal a megjelöléssel, az alábbi új §-ok jönnek : 416. t). A vétkes bukás vétségét követi el és két évig teijedhetö fogházzal, valamint hivatalvesztéssel büntetendő azon vagyonbukott vagy csődön kivid fizetésképtelenségbe jutott adós, a ki : 1. lizetési képtelenségbe pazarlás, gondatlan üzletvezetés, tőzsdejáték, vagy olyan merész üzletek állal jutott, melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak ; 2. a 414. íj. 4. pontjában megjelölt valamelyik cselekményt nem abból a célból követte el, hogy ez által hitelézőit megkárosítsa ; 3. kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve, cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról évenként rendes mérleget nem készített ; 4. miután fizetési képtelenségét tudta, vagy tudnia kellett, új adósságokát csinált ; vagy a csödkérvéay beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonát a egy vagy több hitelezője zálog- vagy megtartási jogot nyerjen. 418. §. A ki idegen ingó- vagy ingatlan dolgot szándékosan és jogtalanul megrongál, vagy megsemmisít, a mennyiben az okozott kár öt frtot felülmúl, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és ezer frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kísérlet büntetendő. A bűnvádi eljárásnak osak a sértett fél indítványára van helye. 419. §. Büntettet képez a cselekmény és egy évtől három évig terjedhető börtönnel, úgyszintén kétezer frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : ha az a tanuk, szakértők, közhivatalnokok, törvény által alkotott testületek vagy hatóságok tagjai vagyonán, ezeknek tanuzása, véleménye, hivatalos eljájása, vagy hivatásuk gyakorlása miatt, bosszúból követteteti cl. 420. Ot évig terjedhető fogházzal és háromezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki vallási szertartásra rendelt épületet, vagy más tárgyat, tigyszintén a ki sírt vagy síremléket, nyilvános emlékszobrot, művészeti, történeti, vagy egyéb tudományos jelentőséggel bíró tárgyal jogtalanul megrongál, elpusztít, vagy megsemmisít. 421. §. A ki másnak ingatlan vagyonát jogtalanul elfoglalja, vagy annak földtől el nem választott termékét jogtalanul felhasználja, a mennyiben súlyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn és az okozott kár öt forint értéket felülmúl : vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal, valamint kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bűnvádi eljárásnak csak a sértett fél indítványára vau helye. 20. §. Az idézett törvénycikk második részének XXXVI. és XXXVJ. fejezetei közé az 1891 : XLI. t.-c. 1.. 2., 3., 4. §., 421. /'), 421. c), 421. cl) megjelöléssel XXXVI. a) új fejezet gyanánt iktattatnak be ; továbbá XXXVI. és XXXVIII. fejezetei közé: XXXVII. 11) megjelöléssel, az alábbi új fejezet illesztetik be. XXXVI. a) fejezet. Határ- és földmérési jelek megrongálása és megsemmisítése. 421. a) §. A ki az ország határának megjelölésére szolgáló szobrot, kő- vagy faoszlopot, árkot, kő- vagy földhalmot, vagy más jelzőt szándékosan és jogtalanul megrongál, vagy ha a szobornak, vagy oszlopnak feliratát, vagy egyéb megjelölését részben, vagy egészben olvashatatlanná, vagy felismerhetlenné teszi : vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. 421. 6) §. Három évig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntettetik az, ki az előző §-ban felsorolt határjeleket szándékosan és jogtalanul, ha nem is a birtokviszonyok megzavarása céljából megsemmisíti, kidönti, szétrombolja, felismerhetlenekké teszi, vagy áthelyezi. A kísérlet büntetendő. 421. c) §. A 421. a) § ban meghatározott cselekmények büntetése három hónapig terjedhető fogház, a 421. /') §-ban körülirtaké pedig egy évig terjedhető fogház, ha azok törvényhatósági, vagy községi határjelre vonatkozólag követtetnek el. 421. </) §. Vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntettetik az, a ki a polgári, vagy katonai hatóságok által elrendelt földmérés (háromszögmérés) céljából felállított gutát, oszlopot, csöveket, vagy e célra alkalmazott más jelzőt szándékosan és jogtalanul megrongál, megsemmisít, eltávolít, vagy áthelyez. XXXVII. a) fejezet. A robbanó anyagokkal elkövetett büutettek é-. vétségek. 428. a) §. A ki robbanó anyag felrobbantásával másnak életere, egészségére vagy vagyonára szándékosan veszélyt idéz elő : tiz évig terjedhotö fegyházzal büntetendő. E cselekmény tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha azzal valakinek büntettet megállapító testi sértés okoztatott, vagy ha lakásul hivatali, vagy üzleti helyiségül, vagy emberek összejövetelére szolgáló épület, vagy hajó, híd, vizmü, bányamű, közúti, vasúti, vagy gyári építmény egészben vagy részben leromboltatott.