A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 31. szám - A bűnügyi védelem iratmegtekintési joga a budapesti ügyvédi kamara előtt - Ujból a n.-enyedi kir. járásbíróság

A JOG. kérdések egyszerű kérvények alapján változtassanak, továbbá minthogy kérvényezők kérelme nem úrbéri rendezésre vonatkozik, hanem kérvényeik szerint egészben vagy részben szerződésekkel eladott földjeikre vonatkozó szerződéseket célozzák magyaráztatni, a szerződések pedig magánjogi természetűek és ezek által a kérvényezők sem a felperesi uradalommal, sem az úrbéres községgel úrbéri jogviszonyba nem léptek s minthogy e szerint az a kérdés, hogy kérvényezők a szerződésekkel a legelő illetményeket is eladták-e, nem az úrbéri kiküldött és illetve a kir. törvényszék, mint urbcri bíróság elébe tartozik, ugyanazért tekintve, hogy az úrbéri kiküldött biró ilyen magánjogi vitás kérdések elbírálásába bocsátkozott és a kir. törvényszék, mint úrbéri bíróság a helytelen eljárást jóváhagyta, a kiküldöttnek ide vonatkozó egész eljárását, a kir. törvényszék mint úrbéri bíróság végzésének pedig ezt az eljárást jóváhagyó részét ezeknél az indokoknál fogva megsemmisíteni s az úrbéri rendezés, illetve a végrehajtás folytatását a fenti módon elrendelni kellett. A m. kir Curia (1892. június 14-én, 71. sz.): A tuásodbiróság végzése megváltoztattatik és a felebbezett kérdések úrbéri végrehajtás útján elbirálandóknak mondatván ki, a másodbiróság az érdemben való határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Előrebocsátva azt, hogy jóllehet az úrbéri végrehajtások kérdéseinek érdemében hozott végzések elleni felebbezés csak a kir. itélő táblához van megengedve, jelen esetben a kir. Curia az ügyet felülvizsgálat alá vette azért, mert a kir. ítélő tábla az úrbéri útra tartozó kérdésben magát illetéktelennek mondván ki, az úrbéri bíróságok hatásköre, melytől eltérésnek általában helye nincsen, van érintve. Hogy pedig a felebbezett kérdések a végrehajtási úton úrbéri bíróságok által való elbírálásnak van helye, az kétségtelen, mert abban az úrbéri egyezségben, mely a kir. kincstári uradalom és a mondorlaki úrbéresek összesége között 1881. évi 11,401. sz. alatti jegyzőkönyv tartalma szerint keletkezett, a jogosított úrbéresek név szerint megnevezve nem lettek. Az egyezség alapjául szolgált úrbéres telkek és birtokosaiknak összeírása pedig az úrbéreseknek egyénenkint való megállapítását tartalmazó okiratnak nem tekinthető s pedig nemcsak azért, mert ezen összeírás egyes tétel helyessége iránt nyilatkozni és észrevételeiket előadni az egyes érdekelteknek mód és alkalom nem adatott, hanem azért is, mert abban különféle oly megjegyzések is találtatnak, melyek tisztába hozatala épen az egyénenkint való jogosultak megállapítása végett volt szükséges. Ily körülmények között tekintve azt, hogy az úrbéres jogosultak névjegyzéke a végrehajtás foganatba vétele előtt sem egyezség, sem bírói határozattal megállapítva nem lett s hogy ennélfogva a munkálkodó mérnök által saját belátása szerint foganatba vett kiosztási módozat semmi törvényes alappal nem bir ; és tekintve, hogy annak tisztába hozatala, hogy az úrbéri legelő-illetőségeknek tényleges birtokba vételére kik vannak jogosítva, oly annyira az úrbéri eljárás körébe tartozik, miszerint ennek hiányában az úrbéri rendezés befejezettnek sem tekinthető; és tekintve, hogy rendes polgári perútra csak azok az érdekeltek utasíthatók, kik azok ellen kívánnak jogokat érvényesíteni, a kik a tényleges birtokba vételhez jogosítottaknak úrbéri úton megállapittattak ; mindezeknél fogva az elsőbiróság végzését megsemmisítő másodbirósági végzést megváltoztatni s a másodbiróságot az érdemben való határozat hozatalára kellett utasítani. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Felperes csődbe jutása által a per bíróságán változás nem áll be, hanein a közadós helyett a tömeggondnok válik felperessé. A in. kir. Curia (1892. június 14. 2,704/4892. sz.): Azon illetőségi összeütközés elintézése tárgyában, mely Sz. Józsefnek St. Adolf elleni, 354 frt és jár. iránti sommás perében a sz.udvarhelyi kir. járásbíróság és a sz.-udvarhelyi kir. törvényszék között felmerült, a sz.-udvarhelyi kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek ; mert az 1881: XVII. t.-c. 9. §-a a közadós által folyamatba tett perekre nézve csak azt rendeli, hogy az ily perek a tömegre oly állapotban mennek át, a melyben azok a csőd megnyitásakor voltak, a miből tehát következik, hogy az a körülmény, hogy felperes Sz. József ellen a kir. járásbíróság előtt indított per folyama alatt csőd nyittatott, a per bírói illetékességén mit sem változtatott, hanem ennek csakis azon következménye van, hogy a további felperesség a közadós helyett a csődtömeg képviseletében a tömeggondnokot illeti. Az utazó által kötött jogügylet joghatálya. Ha az eladott árú szállítása iránt megállapodás nem történi a felek közt. az bármikor követelhető. (Ker. tv. 327. §.) A selmicbányiii kir. járásbíróság mint kereskedelmi biróság (1891. dec. 24. 3,167/p. sz.): Dr. Goldstucker Márk ügyvéd által képviselt E. Sándor özvegye felperesnek dr. Reiner Mór ügyvéd által képviselt Sch. József alperes ellen 40 frt és jár. iránt indított perében következőleg ítélt: Alperes Sch. József tartozik felperesnek a 40 frtot megfizetni, stb. stb. Indokok: Alperes elismeri, hogy utazója álul a li) alatti szerint 400 kg. szalonnát, 100 kg.-ját 48 frtjával felperesnek eladott, illetve felperes a mondott raent.yiségre nézve olyan árban megrendelést kötött, ennek alapján alperes a kialkudott ár mellett a szalonnaraeunyiséget szállítani tartozott. Azon kifogása, hogy a megrendelés felperes részéről történt követelésekor a szalonna ára felszökkent, figyelembe venni annál kevésbé lehetett, mivel a szállítás ideje kikötve nem volt, ez esetben pedig a keresk. törv. 327. §-a értelmében felperes a szállítást bármikor követelhette. Alperes további azon ellenvetése, hogy utazója a végleges szerződés kötésére meghatalmazva nem volt, helyt njm foghat s a tekintetben alperes könyvvivőjének az eskü megítélhető sem volt; mert alperes azon körülményt, hogy utazójának a keresk. törv. 43., illetve 45. t?-a által biztosított hatásköre korlátozva lett volna, felperessel nem tudatta, következéskép miután felperes lix vételi ügyletet kötött, a keresk. törv. 315. és 319. §-ainak ez esetben helye nem lehet. Az árkülönbözet a C) és Dj alattiak által igazoltatik, azon körülmény pedig, hogy felperes a keresk. törv. 354. §-a rendelkezésének megfelelt, az alperesi 4. sz. alattiból kitetszik. Mindezeknél fogva alperest az igazolt árkülönbözet, vagyis 10 írtnak megfizetésére kötelezni kellett, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1892. márc. 7. 470/p. sz.): Az elsöbiróságnak 1891. december 23-án, 3,167/1891. sz. a. illetékesség kérdésében hozott végzését helybenhagyja az abban felhozott indokoknál fogva és azért, mert annak a kérdésnek elbírálása, hogy köti-e és mennyiben alperest a B) alatt csatolt megrendelési jegyzék, a per érdeméhez tartozván, alperesnek erre alapítottan felhozott kifogása figyelembe nem vehető Ennek utána a kir. itélő tábla az elsöbiróságnak 1891. dec 24-én, ugyancsak 3,167/1891. sz. a. ítéletét is vizsgálat alá vévén, azt megváltoztatja és felperest kereseti követelésével elutasítja, stb. stb. Indokok: Felperes keresetét árkülönbségre alapította. Felperes sem keresetében, sem a per során nemcsak meg nem jelölte azt az időpontot, a melyben alperes tartozott volna szerződési kötelezettségének eleget tenni, hanem a 3,107/1891. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben kifejezetten azt adta elő, hogy a teljesítés ideje nem állapíttatott meg, erre vall a B) alatti okirat is, a mely kelettel nincs ellátva, de alperes vonatkozó védekezésével szemben felperes a keresk. törvény 327. § ára hivatkozott. Igaz, hogy a most jelzett törvény helyes értelmében, ha a kötelezettség teljesítési ideje a szerződésben meg nem állapíttatott, a mennyiben az ügylet természete, vagy a kereskedelmi szokás mást nem kiváu, a teljesítés bármikor követelhető; tekintve azonban, hogy a kereskedők az ügyletek lebonyolításánál kereskedői gondossággal tartoznak eljárni a teljrsités követelésének hosszabb idő múlva, az árú árának esetleg legmagasabb (okra történt felszállása idején való érvényesítése pedig a fentebb kimondott jogelvvel homlokenyenest ellenkeznék, nyilvánvaló, hogy oly esetekben, midőn a kötelezettség teljesítésének az ideje a szerződésben meg nem állapíttatott, a teljesítés, esetleg ennek elmulasztása miatt a kártérítés mielőbb követelendő, mert ezt a kereskedelmi forgalom gyorsasága és biztonsága megköveteli. Minthogy f>edig felperes nem vouta kétségbe az alperesnek azt az állítását, hogy alperes őt a 2/. alatti levél által már 1891. jun. 28-án értesítette azzal, hogy a szalonnát a B/. alatti megrendelő jegyben kitett 48 frt egységárért nem, hanem ennél magasabb, vagyis 52 frt egységár mellett hajlandó szállítani, e levél kézbevétele után beállott az az időpont, a mikor felperes a szerződés teljesítését, vagy annak a 2/. alatti levélből kitetsző megtagadása miatt kártérítési igényét érvényesíteni tartozott, ezt azonban nemcsak nem tette, hanem a kereskedői gondosságot teljesen figyelmen kivül hagyva, a 2/. alattira nem is válaszolt. Habár tehát alperesnek az a védekezése, hogy ügynöke által kötött 2/. alatti az ár tekintetében őt nem köti; a kereskedelmi törvény 45. £-áyal szemben, figyelmet nem érdemel, felperest árkülönbözetre alapított keresetével el kellett utasítani, mert a felperes által egyoldalúlag meghatározott teljesítési határidő ilyennek elfogadható nem lévén, más időpontot pedig felperes nem bizonyítván, a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és piaci ár közt mutatkozó különbözet megállapitásáuak lehetősége ki van zárva s így fisnforgó esetben a keresk. törvény 356. §-a nem alkalmazható, stb. stb. A m. kir. Curia (1892. jun. 28. 634/p. sz.) : A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: Az alsóbiróságok által idevonatkozolag kifejtett okoknál fogva a kir. Curia is bebizonyitottnak veszi azt, hogy az adásvételi szerződés, melyből felperes kereseti követelését származtatja, felperes és alperesnek kereskedői utazója közt véglegesen megköttetett. A teljesítés határideje nem állapíttatván meg szerződésileg, a keresk. törvény 327. §-a szerint felperesnek kétségtelenül jogában állott a teljesítést, a mint 3/. alatti levelével tette, 1891. szept. 23-án is követelni. Tekintve már most, hogy a teljesítés ideje felperesnek 1891. szeptember 23-án kelt 3/. alatti levele által meg lett határozva, alperes pedig két nappal későbben kelt b/. alatti válaszában a