A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 31. szám - A bűnügyi védelem iratmegtekintési joga a budapesti ügyvédi kamara előtt - Ujból a n.-enyedi kir. járásbíróság

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 31. számához. Budapest, 1892. július hó 31-én. Köztörvényi ügyekben. A temesvári királyi ítélő tábla elvi jelentőségű határozata. Ad 2,580. sz. 1892. polg. Néh. Mai in k o v Rachilla volt házközősségi tag végrendeletének érvényességét megtámadó Marinkov István, Erzsébet és Duján elleu Milin Szavka és Száva végrendeleti örökösök az eljáró szolgabiróság által az 1885. évi XXIV t.-eikk 37. g-a alapján perre utasíttatván, a felperességük alatt indított sommás perben hozott elsöbirósági ítélettel a végrendelet érvényessége kimondatott, egyszersmind alperesek a perköltség fizetésére köteleztettek. Az ítélet ellen Marinkov István és Erzsébet alperesek, kiknek az szabályszerűen kihirdettetett, törvényes határidőben nem felebbeztek; de mielőtt még az ítélet Marinkov Duján alperesre nézve is jogerőre emelkedett volna, felperesek kérelmére az elsőbiróság a kielégítési végrehajtást a perköltség erejéig mindhárom alperes ellen elrendelte, mi ellen alperesek felfolyamodással éltek. A temesvári kir. ítélő tábla II. polgári tanácsa 1892. évi jun. hó 23-ik napján 2,580. polg. szám alatt hozott, a határozattárba lelveendö határozatában kimondotta, hogy : Oly esetben, midőn a peres kérdés a pertársakra nézve csak egységesen dönthető el és az ítélet ellen beadható felebbezésnek a végrehajtásra nézve felfüggesztő hatálya volna: a marasztaló ítélet alapján, ennek valamennyi pertársra nézve történi jogerőre emelkedése előtt a kielégítési végrehajtás a nem felebbezö pertárs ellen nem rendelhető el. Indokolás. Az 1881. évi LIX. t.-c. 35. §-a szerint: »ha a pertársak nem mindnyájan felebbeztek, a határozat a nem lelebbezőkre nézve rendszerint jogerőre emelkedik ; ha azonban a peres kérdés a pertársakra nézve csak egységesen döntethetik cl: a határozat, habár csak a pertársak egyike adott be felcbbezést, a többiek nevében is felebbezettnek tekintendő.« Oly esetben tehát, midőn az idézett perjogi rendezéshez képest a pertársak egyike által beadható felebbezésnek jogi hatálya a jogalap egységénél, vagy a pertárgy megoszthatatlanságánál fogva a nem felebbezö pertársakra is kiterjedne s ennélfogva az ítélet a nem felebbezö pertársak javára is megváltoztatható volna: azt ez utóbbiak irányában jogerőre emelkedettnek tekinteni s ellenük, a mennyiben valamelyik pertársukat illetően a végrehajtásra nézve felfüggesztő hatálylyal bíró felebbezésnek még helye van, a kielégítési végrehajtást az 1881. évi LX. t.-c. 1. g-ának a pontja alapján elrendelni mindaddig nem lehet, inig az ítélet valamennyi pertársra nézve jogerőre nem emelkedett. Kelt Temesvárott, 1892. évi jun. hó 23 án. Hitelesitteteti 1892. jul. hó 1-én. Paiss, elnök. Gál Lajos előadó helyett: Ternovszky Béla, kir. itélő táblai bíró. Jóllehet az úrbéri végrehajtások kérdéseinek érdemében hozott végzések elleni felebbezés csak a kir. itélő táblához van megengedve, a Cnria az ügyet mégis felülvizsgálat alá vette azért, mert a kir. itélő tábla az nrbéri útra tartozó kérdésben magát illetéktelennek mondván ki, az úrbéri bíróságok hatásköre, melytől eltérésnek általában helye nincsen, van érintve. Annak tisztába hozatala, hogy az úrbéri legelő illetőségeknek tényleges birtokba vételére kik vannak jogosítva, oly annyira az úrbéri eljárás körébe tartozik, miszerint ennek hiányában az úrbéri rendezés befejezettnek nem tekinthető. Rendes polgári perútra csak azok az érdekeltek ntasithatók, kik azok ellen kívánnak jogokat érvényesíteni, a kik a tényleges birtokbavételhez jogosítottaknak nrbéri úton megállapittattak. Az aradi kir. törvényszék (1891. július lén, 8,820.): A ménesi kincstári uradalom felperesnek a Mondorlak községe elleni úrbér rendezési ügyében következő végzést hozott: Bemutatott jegyzőkönyvek a mérnöki kihasitási munkálatok hitelesítését és ennek folytán a volt úrbéreseknek jutott, valamint az uradalomtól megváltott egész közlegelős területnek felebbezés folytán jogérvényesen el nem intézett egyes igényelt részlet területek kivételével ugy a volt úrbéresek közönségének, valamint az egyeseknek, ugy a censualis, szilvásoknak birói átadását, a megítélt illetmények kihasitásának és a panaszlók által kérelmezett zárlatnak nem lett elrendelését illetőleg tudomásul vétetnek, irattárba tétetnek s ennek folytán a hitelesítés és átadás végrehajtása, a kérelmezett kihasitás és zárlat nem lett elrendelésére vonatkozó panaszlók részéről szóval és a f. évi 5,656. és ,">,757. sz. a. irásbani előterjesztéssel kapcsolatosan raegfelebbezettt kiküldött birói intézkedések és elhatározások másodbiróságilag is ezennel jóváhagyatnak ; mert a mérnöki kihasitási munkálatok hitelesítését és ennek folytán a közlegelői területnek, valamint a censualis szilvásoknak birói átadását, tekintettel a fenforgó számos panaszos igényeknek huzamosabb időre terjedő nem egyhamar leendő jogérvényes elintézésére és ezzel szemben a váltsági összeg első részletfizetési határidejének mindkét fél érdekében álló mielőbbi bekövetkezésére ugy a felperesi uradalmi, mint volt úrbéresek összességét képviselő úrbéri bizottság kérelmezte; mert sem törvény, sem szabályrendelet nem tiltja, hogy a végrehajtásnál felmerülő vitás kérdések jogérvényes elintézése előtt a különben nem kifogásolt kihasitási mérnöki munkálatok hitelesítése és a vitássá vált területek kivételével a kiosztott területek birói átadása ne teljesíttessék, vagy hogy a vitás kérdések iogérvényes elintézése után póthitelesités és pótbirói átadásnak helye nincsen ; mert a birói kiküldött egyes igénylőknek odaítélt legelői terület birói átadása és természetbeni kihasitásának a vitás kérdések jogérvényes elintézése előtt nem lett elrendelése törvénybe nem ütközik és mert birói kiküldött, tekintettel a panaszlottak részéről a vitás kérdésekben hozott birói határozatok ellen bejelentett felebbezésekre, az ezek folytán felmerülhető esetleges bonyodalmakra és hogy az egyes igényeknek jogérvényes eldöntéséig a jelen állapotnak fentartása, vagyis a vitás legelői területnek bíróilag senki részére nem lett átadása által senki jogsérelmet nem szenved, a vitás kérdések feletti határozatának azonnali végrehajtását vagy elhalasztását a körülmények szerint elrendelni jogosított; mert a megfelebbezett vitás területeknek zár alá vételének elrendelése birói kiküldött hatásköréhez nem tartozik. A megfelebbezett vitás kérdéseknek másodbirósági érdembeni elintézése előtt panaszlottak felhivatnak, hogy a panasz tárgyát tevő területekre vonatkozó eredeti szerződéseiket 8 nap alatt különbeni joghátrány következménye terhe alatt mutassák be, stb. A nagyváradi kir. itélő tábla (1892. febr. 29-én, 3,056.): A birói kiküldöttnek 1891. márc. 23-án 10,140/1890. szám alatt, 1891. április 25-én 3,685. sz. a. és 1891. június 5-én tartott helyszíni tárgyalás alkalmával hozott határozatait, a mennyiben a P. Florea és társai, ugy K. Petru és társai, mint beltelkek tulajdonosai és birtokosok részéről a legelő illetmények kiadása tárgyában beadott kérvények tárgyalásába s érdemleges elbírálásába bocsátkozván, a legelő illetmény kiadását a létrejött egyezségtől s az ez alapon készült kiosztási tervezettől eltérőleg rendelte el ugy, a mennyiben a kérvényezők némelyikét igényeivel érdemileg utasította el, vagy a mennyiben némely kérvényezőre nézve a. kihasitás elrendelését függőben tartotta és a bizonyítási eljárást elrendelte, az azt megelőző eljárással együtt, valamint a kir. törvényszék, mint úrbéri bíróság 1891. jul'us 1-én 5,820. sz. a. hozott végzésnek azt a részét, mely szerint a kiküldöttnek fennidézett határozatai jóváhagyattak, megsemmisíti és ennek folytán a kir. itélő táb'a a vitás legelői illetményekre vonatkozólag az úrbéri rendezést a birói kiküldött által hozott s megsemmisített határozatok hozatala előtti állapotban fentartja és utasítja a kir. törvényszéket, mint úrbéri bíróságot, hogy az iratok kiadásával hagyja meg a birói kiküldöttnek, hogy a mennyiben az 1891. április 23 án és 1891. június 5-én felvett jegyzőkönyvek szerint az úrbéri egyezség végrehajtása épen a birói kiküldöttnek határozatai miatt a vitás legelő illetményekre vonatkozólag nem foganatosíttatott, azt a működő és hitelesítő mérnök közreműködésével folytassa, illetve fejezze be, végre a kir. itélő tábla a felfolyamodott végzésnek többi nem neheztelt részeit, melyek szerint az úrbéri egyesség értelmében az úrbéri rendezésre nézve intézkedések történtek és ezek tudomásul vétettek, érintetlenül hagyja. Indokok: P. Florea és 23 társa a 10,140/90. sz. a. és H. Petru és 24 társa a 3,685/891. sz. a. kérvényekben azt adták elő, hogy ők, mint volt úrbéresek a külállományú telkeiket majd egészben, majd részben a kérvényükhöz csatolt I. és II. kimutatásban elősorolt egyéneknek, adásvételi szerződésekkel eladták, továbbá azt adták elő, hogy a szerződések szerint a kültelkeket a legelő illetmények nélkül adták el és hogy az 1871: LIII. t.-c. 56. §-a szerint azon törvényes vélelem áll fenn, hogy a legelő illetmények mindaddig, mig az elidegenítés nem igazoltatik, a beltelkek tartozékainak tartandók, a miért is kérték, hogy miután a legelő illetmények a kiosztási terv szerint a kültelkek tulajdonosainak szándékoltatnak kiosztatni, a legelő illetmények a beltelkes tulajdonosoknak és birtokosoknak osztassanak ki Tekintve, hogy a legelő illetőségnek kiosztása felett 1890. március 24-én tartott helyszíni tárgyalás alkalmával már megegyezés jött létre s annak alapjául az 1890. március 21-éu kiállított s jegyzőkönyvhöz csatolt összeírás használtatott s tekintve, hogy a kérvényezők I. és II. kimutatásában megnevezett kültelki tulajdonosok, mint ellenérdekeltek, az 1891. március 23-án és 1891. április 25-én felvett jegyzőkönyvek szerint a legelő illetményeknek a kérvényezők által kért módon leendő kiadásába bele nem egyeztek, sőt tihakozlak az ellen, hogy az úrbéri úton rendezett