A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 2. szám - A birósági végrehajtók díjazása. (1. r.)

6 A JOG. Lejárt kamat után a kereset beadásának idejétől késedelmi kamat ítélendő meg. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének a kamatokra vonatkozó része akként változtatik meg, hogy a tökeképpen megítélt 60 frt utáni kereset beadása, vagyis 1888. évi április 7-ik napjától számítva Ítéltetik meg, köteleztetvén alperes ezt a tökével egy időben és jogi következmények terhe alatt megfizetni. Mert a lejárt kamat után, ha az bepereltetett, az 1868 : XXXI. t.-c. 4. §-a értelmében a kereset beadásának idejétől kamat ítélendő. (1889. április 11-én, 1888. évi 9,849. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha felperesek közkereseti társaságot képeznek is, jogosítva vannak egyénenként perbe állani felperesként, ha nem bizonyítja alperes, hogy mások is a társaság tagjai, kik nem szerepelnek felperesekként. A biztosítási szerződés hatályba lép már azon ténykörülmény folytán, ha a biztosító a biztosítási ajánlatot annak vételétől kezdve 48 óra alatt vissza nem utasította és azért teljesen közömbös, vájjon a biztosítási kötvény ki lett-e már szolgáltatva vagy az első díjfizetés megtörtént-e .' Ha a biztosított tárgyak értéke a biztosítási összeget mes nem haladja, a kt. 478. §-a alkalmazást nem találhat, hanem alkalmazandó a biztosítási feltételekben foglalt az a törvény által nem korlátolt szabály, mely szerint ha a biztosított tárgyak értéke csekélyebb az azokra biztosított összegnél, a kár csak ama cseké. lyebb érték arányában téríttetik meg. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1889. november 9-én 45,766. sz. a.): Dr Kármán Bertalan ügyvéd által képviselt B. Lipót és H. Lipót felperesnek — dr. Schmidt Titus ügyvéd által védett »a trieszti általános biztosító társaság magyarországi vezérügynöksége« alperes ellen 10,733 frt és jár. iránti perében kötelezi alperest, hogy lvilperesnek 10,156 frt 95 krt s járulékait megfizessen, kereseti követelésének ezen 10,156 frt 95 kr. tőke és járulékait meghaladó részével felperest elutasítja, stb., stb. Indokok: Felperesek az A. és B. alatti kötvények, s illetőleg a B. alatti kötvényhez fűzött függelék alapján az 1886 június 15-iki tüzeset alkalmával leégett cserszinért 480 frt, az ugyanakkor elégett cserkészletért 10,125 frt és 3 db. elégett ponyváért 120 frtot, összesen tehát 10,733 forintnyi kártérítést követel. Alperes által emelt kifogások, illetve megjegyzések sorrendjét követve, első sorban a kereshetőségi jog elleni megjegyzés jön elbírálás alá. Ugyanis alperes azt vitatja, hogy felperesek közkereseti társaságot képeznek és igy a kereset is csak ezen közkereseti társaság cége alatt lett volna indítható, ezen megjegyzést a kir. törvényszék figyelmen kivül hagyja, mert eltekintve attól, hogy ezt kifogásként nem érvényesítette, ez mint ilyen sem birna alappal, mert felperesek tagadásával, illetve azon előadásokkal szemben, hogy a vonatkozó üzlet tekintetében csak alkalmi egyesületben voltak, alperes ezen megjegyzését mivel sem bizonyította, de alperes maga sem állítja, hogy az állítólagos közkereseti társaságnak felpereseken kivül más tagjai is lennének és igy teljesen közömbös, hogy a közkereseti társaság cége, avagy annak két tagjának saját neve alatt indíttatott a kereset. Alperes első sorban kifogást emel a tekintetben, hogy az A. és B. alatti kötvényekben jelzett biztosítási szerződés, az azokon kitüntetett feltételek 4-ik szakasza értelmében a tüzeset alkalmával még hatályba sem lépett, mert felperesek az első díjrészleteket csak a tüzeset után fizették és a kötvényeket csakugyan akkor vették birtokukba. A jelzett feltétel tényleg benfoglaltatik ugyan annak 4-ik pontjában, hogy a biztosítási szerződés csak akkor lép hatályba, ha az első díjrészlet csak a tüzeset utáni napon fizették le a Sátoralja-Üjhelyen levő alperesi ügynöknél és ugyanakkor vették át véglegesen a kötvényeket, a kir. törvényszék ezen kifogást mellőzi, mint törvényes alappal nem birót. Ugyanis a biztosítási szerződés feltételei a K. T. 472. §-a értelmében a felek kölcsönös jogai és kötelességeire nézve csak , annviban birnak érvénynyel és szolgálnak irányadóul, a mennyiben azok a K. T. VII. címének 2-ik fejezetében megállapítva nincsenek, már pedig a K. T. 468. §-a akként intézkedik, jhogy a biztosítási szerződés azonnal létrejön, ha a biztosító a biztosítási ajánlatot annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasi- j totta és ezen 48 óra elteltével, a biztosító a kockázatot nyom- j ban viseli. Tekintve tehát, hogy alperes felperesek ajánlatát a fentjelzett idő alatt numcsak hogy vissza nem utasította, sőt a tűz kiütése előtt a vonatkozó kötvényeket ki is állította és ezeket felperesek részére leendő kiszolgáltatás végett a sátoralja-ujhelyi ügynökéhez el is küldötte ; tekintve továbbá, hogy az első díjrészletnek a tüzeset előtt le nem fizetése biztosított kárkövetelési jogát el nem enyészteti, ha a kötvény neki a tüzeset előtt kiszolgáltatva nem is lett, viszont alperesnek kártérítési kötelezettsége is a jelzett körülmények által befolyásolva nem lesz. — Másodsorban alperes arra alapítja kifogását hogy felperesek a K. T. 477. §-a és a biztosítási feliételek 1. §-ának 2-ik pontja és 15. §-a ellenére jártak el, mennyiben ez által őket a tüzeset körül vétkes gondatlanság terheli, ugyanis figyelmen kivül hagyták és megszegték a B. alatti kötvény harmadik pontjában foglalt feltételt, mert a tüzeset napján dühöngött nagy szélvész dacára a cservágót hajtó gőzgépet működtették, még pedig vizsgázott gépész vezetése és kellő munkaerő alkalmazása nélkül. Tekintve azonban, hogy alperes a szóban forgó tüzeset folytán megindított bünfenyitő eljárás befejeztével hozott megszüntető határozat és a C. alatti ártatlansági bizonyitványnyal szemben nem igazolta, hogy felpereseket vétkes gondatlanság terhelte s a B. alatti kötvény harmadik pontjában foglalt különös feltételt megszegték volna, a kir. törvényszék ezen kifogás alaposságát el nem ismeri és azt figyelmen kivül hagyja, mert felperesek ellen vitatott gondatlanságot nem állapítják meg sem a tanuként a per indítása előtt és annak folyamán kihallgatott O. József vallomásai, sem a 6 •/. alatti bizonyítvány tartalma sem, a mennyiben ha bebizonyitottnak el is fogadtatik, hogy a tüzeset idején nagyobb fokú szél volt is, ép O. József tanú vallomásából kitűnik, hogy a szél a cserszin és kazaltól fújta el a gőzgép füstje és netán szikráit és igy már ez okból sem állapitható meg teljes biztonsággal, hogy a tüz kiütését a gőzgép, illetve az abból szálló szikrák okozták; másrészt pedig már nevezett tanú vallomásaiból az is kitűnik, hogy ö vizsgázott gépész és a gép kezelésével volt megbízva, nemkülönben, hogy rendszerint a gép az ő felügyelete alatt állott és hogy a gépet csak rövid időre hagyta el a tüz kitörése előtt, mely körülmény magában véve felperesek ellen a fentjelzett gondatlanságot már az okból sem állapítja meg, mert mint fentebb jeleztetett, nem forog fenn kielégítő bizonyíték arra nézve, hogy a tüzesetet a gőzgép szikrái okozták és igy a gépésznek ideiglenes távolléte a gőzgép helytelen és vészthozó kezelését sem vonta maga után, legalább a tekintetben nem, hogy abból a tüz okozása bármily módon összeköttetésbe volna hozható. Ezek alapján a kir. törvényszék felperesek kárigényük, illetve alperesi társaság kártalanítási kötelezettségét megállapítván, a kártérítési összeg számszerű megállapítása forog még kérdésben. E tekintetben a kir. törvényszék első sorban a cserszin és a 3 ponyva elégése által okozott kár, illetve a szerződés értelmében alperes által megtérítendő kárösszeget, tekintve, hogy a per folyamán felperesek a 10. és 11. •/. alatti kárbecslés helyességét elfogadták, az azokban kitüntetett 432 frt 45 kr. és 90 frt igy összesen 522 frt 45 krnyi összegben állapítja meg. A kazalban és a színben elégett cserkéregre vonatkozólag azonban a kir. törvényszék a kárösszeg megállapításánál három irányban használja fel a felek által előterjesztett bizonyítékokat és pedig : 1. az elégett cserkészlet mennyisége; 2. annak minősége ; 3. annak tényleges értékének megállapítására. Az előre vonatkozólag felperesek összesen 3,000 mm. teszik az elégett cserkéregmennyiséget és pedig fele részben, mint a kazalban elhelyezett, fele részben mint már vágott, a színben felügyeltet., Ezen mennyiség begyőzödésére első sorban az előleges birói szemle alkalmával, mint szakértő eljárt B. Salamon véleményét, másodsorban pedig a per folyamán hivatkozott több rendű tanuk vallomásait és végre felajánlott egyoldalú fő-, esetleg a becslőesküjüket sorolták fel bizonyítékként. Alperes részéről pedig ezen bizonyítékokkal szemben az előleges birói szemle alkalmával alkalmazott másik két szakértő véleménye, valamint G. Lajos tanú vallomásaira alapítja a felperesi felszámítás ellen emelt kifogásokat. Annak előrebocsátása mellett, hogy az elégett cserkéreg mennyiségének megállapítása inkább első sorban oly ténybeli kérdés, melynek elbirálásánál legfőképen azon tanuk vallomásai vehetők figyelembe, kik a tüz kiütése előtt saját tapasztalatuk és észlelésük után ismerték volt a tüz által felemésztett mennyiséget, a kir. törvényszék, mint legmegbízhatóbb bizonyitékül fogadja el a vasúti alkalmazottak és felperes munkásai vallomásait, mert eltekintve attól, hogy ezen tanuk ellen a perrendben gyökerező kifogás nem emeltetett, ezek vallomásai annál is inkább a valónak megfelelőnek fogadhatók el, mert hason árúkkal máiévek hosszú során át foglalkoztak és igy szemmérték szerinti felmérés, illetve becslésük alapos és megbízhatónak fogadható el. Ezen tanuk vallomására támaszkodva, megállapítható, hogv az elégett kazal legalább is 5 méter magas volt, köbtartalma tehát tetemesen nagyobb, mint B. Gyula és N. Nándor szakértők által kiszámíttatott. Ezzel szemben G. Lajos tanú vallomása, illetve kiszámítása az okból nem jöhet figyelembe, mert ezen tanú vallomásaiból kitűnik, hogy ő a tüzeset előtt a szóban forgó kazalt nem látta, illetve nem szemlélte meg, valamint már csak a tüz kiütése után az oltás közben észleltek alapján tette kiszámításait, melyek helyes volta tekintetében maga a tanú is felelősséget nem vállal. Felperesi tanuk vallomásai, ugy Br. Samu szakértő véle| ménye és utóbb tanukénti kihallgatása alkalmával tett vallomásai