A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 2. szám - A birósági végrehajtók díjazása. (1. r.)

alapján, a kir. törvényszék perrendszerüen bizonyítottnak fogadja el azon körülményt, hogy az elégett kazalban 1,400 métermázsa cserkéreg foglaltatott, mert ezen összeg lön mindegyik tanú által, mint olyan felemlítve, mint a mely legalább is a kazalban foglaltatott, mely mennyiség megfelel továbbá leginkább azon köbtartalomnak is, mely az 5 méter magas kazalban foglaltatik. A cserszinben levő mennyiség tekintetében szintén a fennjelzett körülmények mérvadók, mert a fennevezett két szakértő kiszámitásáuál alapul vette azon körülményt, hogy 19 napon át lett ezer vágva, a napi feldolgozott mennyiséget 225 métermázsára számitották és a feldolgozott mennyiségből leszámításba vette a tüz előtt elszállítottat. Ezen feltevésen alapuló számítás, különösen tekintettel arra, hogy 0. ]ózsef tanú vallomásai, a cservágó-gép munkaképessége, avagy a tényleg teljesített munka mennyiségére, mint nem egészen határozott, de mint különös szakértelmet kivánó körülmény megállapítására nem is alkalmas, figyelembe vehető nem volt, a számítás is nem fogadható el ily módon perrendszeríí bizonyítékul és így a színben levő csermennyiséget a tanúvallomások alapján szintén 1,400 métermázsában állapítja meg a kir. törvényszék. A felperes által keresetében még felszámított 200 métermázsa többlet tekintetében, figyelemmel a felsoroltakra, a kir. törvényszék, figyelemmel a prts 235. §-ára, felperesek egyoldalú főesküjét bizonyítékul nem találja alkalmasnak és így mindkét cserkéreg mennyiséget összesen csak 2,800 métermázsában állapítja meg. 2. A eserkéreg minőségének megállapításánál a kir. törvényszék szintén csak a tanúvallomásokat veheti figyelembe, az előleges birói szemle alkalmával eljárt B. Gyula és N. Nándor szakértők véleménye figyelembe az okból nem jöhet, mert az elszenesedett kéregmaradékból a kir. törvényszék az elégett cserkészlet minőségét alaposan megállapíthatónak nem tartja, de meg is cáfoltatott, a mint fentebb már megjegyeztetett, kellő szakértelemmel biró, felperes által hivatkozott tanuk vallomásai által. Tekintettel ezen vallomásokra, a cserkéregnek kazalban volt része, a tanuk által 75°/o j rima és 2ö°/o originál minőségűnek jeleztetett; tekintettel azonban azon körülményre, hogy felperesek válaszukban azon körülményre ajánlják fel esküjüket, hogy a cserkéreg legalább 70c/o prima minőségű volt; kiindulva abból, hogy felperesek vannak hivatva első sorban arra, árúik minőségét megállapítani, a kir. törvényszék ezen a tanuk vallomásai által is támogatott minőség-megállapítást, mint megfelelőt elfogadja és igy a kazalban levő cserkéreg 70°/o-át prima, 30%-át pedig originál minőségűnek állapítja meg. Ugyanezen bizonyítékok alkalmazása mellett megállapítja a kir. törvényszék a színben volt már vágott cserkéreg minőségét és pedig, a mennyiben a tanuk vallomásai által felperesek minőség-becslése támogattatik, az ],400 métermázsa cserkéregnek 1,200 métermázsa részét prima, 2l)0 métermázsa részét pedig originál minőségűnek állapítja meg. I. 1. A kazalban levő 1,400 mm. cserkéregnek prima minősége 70°/o tesz ki, 980 métermázsát, ennek értéke á 4 frt 87 kr. = 4,772 frt 60 kr. 2. Az originál cserkéreg tehát 420 mm. á 3 frt 33 kr., értéke tehát 1,415 frt 40 kr. II. 1. A színben volt 1,400 mm.-ból prima minőségű 1,200 mm. á 4 frt 97 kr., ennek értéke tehát 5,964 frt. 2. A 200 mm. originál minőségű á 3 frt 47 kr. = 694 frt. Az egész cserkéreg értéke e szerint 12,846 frt., ennek biztosított háromnegyed része pedig 9,634 frt 50 kr., ehhez, hozzászámítandó a cserszin és 3 ponyvának fenn megállapított 522 frt 4.5 krnyi értéke, a teljes kár e szerint 10,156 frt 95 kr., mely összegnek megfizetésére a megállapított kártérítési kötelezettségnél fogva a kir. törvényszék alperest kötelezi, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. július 1-én 9,341/v. 889.): Az első bíróság ítéletét azon felebbezett részében, a mennyiben alperes 9,325 frt 95 kr. tőke s jár. megfizetésére köteleztetett, helybenhagyja, egyebekben pedig megváltoztatja és 831 frt tőke kamata tekintetében felpereseket keresetükkel elutasítja stb. Indokok: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben abban az első bíróság alperesnek felperesek személyes kereseti joga és a biztosítási szerződés hatálya ellen tett, valamint felperesek állítólagos vétkes gondatlansága és kikötött elővigyázati intézkedések állítólagos elmulasztására alapított kifogásait elvetette, az arra vonatkozólag felhozott indokok alapján helybenhagyja, elfogadja továbbá a kir. ítélő tábla, még pedig az e részben felhozott indokolás alapján, az első biróság ítéletét abban a részében is, mely által az elégett cserszín értéke 432 frt 45 krban, 3 db. ponyva értéke 90 frtban, a kazalban elégett csernek menynyisége 1,400 mmázsában, a cserszínben elégetté pedig ugyanannyiban és mindkettőnél az első osztályú csernek mennyisége 70%-ban megállapittatott. Az elégett cser értéke fejében alperes által fizetendő kártérítési összeget 9,634 frt 60 krban megállapító rendelkezését azonban a kir. itélő lábla részben megváltoztatandónak és azt csakis 8,8C3 frt 50 krban megállapíthatónak találja, a következő indokból: Tény ugyanis, hogy felperesek cserkészletéből egy kazal sértetlenül maradt, melynek tartalma felperesek beismerése szerint 33/i waggon, vagyis 37,5 mmázsa volt és melyre nézve alperes be nem bizonyította, hogy az ennél többet, különösen pedig az általa vitatott 405 mmázsát tett volna. £ szerint felperesnek összes cserkészlete a káreset idejében 2,800 és 375, összesen 3,175 mmázsát tett, melyből azonban csak 3,000 mmázsa biztosítva lévén, 175 mmázsa nem volt biztosítva. A biztosított 3,000 métermázsa a meglevő egész készletben arányosan felosztottnak lévén tekintendő, a nem biztosított 175 mmázsának egy része az elégett 2,800 mm.-ban is benfoglaltatik ; mely ez okból az elégett cser mennyiségéből a kár kiszámításánál első sorban levonásba hozandó. A mennyiben pedig a biztosított 3,000 mm. mennyiség, a 3,175 mmázsát tevő cserkészletre arányosan felosztatik, akkor a biztosított mennyiség a készletnek 3,000/3,175-öd részét teszi és ily arányban tekintendő biztosítottnak a készlet bármely egyezsége, tehát a 2,800 mm. elégett cser is, melyből tehát 3,000/3,195 rész, vagyis 2,655-66 métermázsa vehető csak biztosítottként számításba és felperes csak ennek biztosított értékét van jogosítva alperestől követelni. Ebből a 2,655.66 mmázsából a fele rész, vagyis l,327-83 métermázsa az elégett kazalra és ugyanannyi a cserszínben elégett vágott cserre esik. Felperesek keresetükben azt adták elő, hogy az elégett 3,000 mmázsa cserből az első minőségűre 2,000 mm., tehát kétharmad rész esik és káruk megtérítését is csak ily arányban követelték. Ez okból a, kártérítési összeg kiszámításánál is az első minőségű csernek mennyisége nem tehető többre, mint az elégett és az alperes által kártalanítandó mennyiségnek kétharmad részére, habár a per során igazoltatott, hogy az elégett cserben az első minőségű csernek aránya kedvezőbb volt. Figyelemmel már most az elmondottakra, felperesek kárigénye következőleg volt megállapítandó : I. Az elégett kazalban volt 1,400 mm.-ból biztosítottként felvehető 1,327'85 mm.-nak kétharmada, vagyis 885'22 mm. első minőségűként és métermázsánként 4 frt 87 krban számítva, értéke : 4,311 frt 2 krt, a további egyharmada, vagyis 442-61 mm. másodminőségűként és 3 frt 37 krban számítva, értéke : 1,491 frt 59 krt, az elégett kazal biztosított részének értéke tehát: 5,802 frt 61 krt tett. A cserszinben elégett 1,400 mm.-ból biztosítottként felvehető 1,327-03 mm.-ból, ugyancsak 885 22 mm. esik az első osztályú minőségűként számítandó kétharmad részre és 442-61 mm. a másodosztályú csernek egyharmadára, értéke pedig: az előbbit 4 frt 97 krban, az utóbbit 3 frt 47 krban számítva, 4,399 frt 54 krt, illetőleg 1,535 frt 85 krt, összesen tehát 5,935 frt 39 krajczárt tesz. Összeadva már most a kazalban és cserben elégett cser biztosított részeinek fenn kiszámított 5,802 frt 61 kr. és 5,935 frt 39 krnyi értékeit, azok együttesen: 11,738 frtot tesznek, de az A. alatt csatolt biztosítási kötvény szerint az értéknek csak háromnegyed része volt biztosítva, ernélfogva alperes is a fenti összegnek csak háromnegyed részét, vagyis 8,803 frt 50 krt köteles felperesnek kárképen megtéríteni, melyhez még a cserszín és ponyvákért járó 522 frt 05 krt hozzáadva, alperes 9,325 frt 95 kr. tőkének megfizetésére kötelezendő volt; az azt meghaladó követelések tekintetében pedig felpereseket keresetükkel elutasítani kellett stb. A m. kir. Curia (1891. nov. 18-án 1,506. ): A másodbiróság Ítéletének az a része, mely által alperes felperesek részére 522 frt 45 kr. tőke és kamata fizetésére köteleztetett, mely által továbbá felperesek 831 frt tőke és ennek kamata tekintetében keresetükkel elutasittattak, helybenhagyatik. Egyéb részben mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatik s felperesek 33 frt 28 kr. tőke és kamata tekintetében feltétlenül, 8,770 frt 22 kr. tőkére és ennek kamatára nézve pedig csak arra az esetre utasíttatnak el keresetükkel, ha mind a ketten a becslő esküt le nem teszik arra: »hogy a sátoralja-ujhelyi pályaudvaron elhelyezve volt cserkéreg-készletüknek az 1886. évi június hó 15-ik napján történt tüzeset alkalmával megsemmisülése által legalább 8,770 frt 22 kr. értékű kárt szenvedtek? Jogukban áll felpereseknek a becslő esküt kisebb összegre nézve is letenni, mely esetben ezen eskütől feltételezett marasztalási összeget ez a kisebb összeg fogja képezni. A becslő eskü le nem tétele esetében a perköltség felek közt kölcsönösen megszüntetik, stb. Indokok: Helyesen hagyta figyelmen kivül a másodbiróság alperesnek felperesek személyes kereseti joga ellen tett, valamint felperesek állítólagos vétkes gondatlanságára és a szerződésileg kikötött óvintézkedések állítólagos elmulasztására és a biztosítási szerződés hatályának megszűnésére alapított kifogását azon általa is elfogadott indokoknál fogva, melyek e részben az elsőfokú biróság ítéletében foglaltattuk.