A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 28. szám - A szombathelyi ügyvédi kamarának 1. [r.]

110 A J O Gr. XXXI. t.-c. 2. §-a), miután ez esetben felpereseket csak 1890. szeptember 1-én túl illeti a 6°/o-os kamat. A kamatok megállapítása különben azon körülményen is alapul, hogy a kereseti ebbeli kérelem ellen alperes kifogást nem tett. A perköltségek iránti intézkedést a prts. 251. és 252. §-a, nevezetesen azon körülmény igazolja, hogy alperes szerződési kötelezettségének teljesítése által a pert elkerülhette volna, mig ellenben annak indokolatlan nem teljesítésével felpereseknek nagyobb mérvű költségeket okozott. E tekintetben a biróság elfogadja felperesek azon ellenvetését, hogy a messze vidékről Karánsebesre utazott felperesi ügyvédet csak azon esetben nem illethetné meg nagyobb díj, ha felperesek karánsebesi lakosok volnának. Különben a kir. járásbíróság alperest csak mérsékelten megállapított perköltségekben marasztalta el és pedig azért, mert a prts 251. §-ának második bekezdését az okból találta alkalmazhatónak, mivel kétségtelen, hogy a kereseti adósvételi szerződés alperest is nagyobb mérvű költségekkel terhelte. Ezen Ítéletet és indokolását felperesi és alperesi ügyvéd előtt a kir. járásbíróság nyomban szóval kihirdette. (1890. dec. hó 2-án. 3,694. sz.) A budapesti kir. itélő tábla Ítélete: A kir. itélő tábla a birói illetékesség tárgyában hozott és az 1890. évi dec. hó 2-án benn igtatott végzést indokolásánál fogva helybenhagyyja, mihez képest az ügy érdemét vévén vizsgálat alá, az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, az abban felhozott indokok alapján és azért, mert a biróság székhelyén nem lakó ügyvéd részére a biróság székhelyére történt utazása folytán felmerült költség fele irányában megállapítható ugyan, de az ellenfél ezen költséggel akkor, a mikor képviseletével a biróság székhelyén lakó ügyvédet is megbízhatott volna, meg nem terhelhető, alperes ellenében tehát a felperesi ügyvéd utazási költsége meg nem Ítélhető, a perköltségösszeg pedig a teljesített munkának és tett kiadásoknak megfelel. Egyúttal felperesi ügyvéd felebbezési költségét és munkadíját 12 frtban, alperesi ügyvédét pedig 21 frt 65 krban a kir. itélő tála felei irányában megállapítja. (1891. évi március hó 31-én. 6,342/90.) A m. kir. Curia: Özv. Sz. Józsefné, szül. B. Ilona, ugy is, mint kisk. gyermekei Sz. Lenke, László, Béla és Endre term. és törv. gyámja felperesnek, R. Sándor alperes ellen 2,000 frtos betéti könyv kiadása, avagy értéke iránt a karánsebesi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott az 1890. évi december 2. napján 3,694. sz. a. kelt Ítélettel és mindkét fél felebbezésére a budapesti kir. itélő táblán által 1891. márc. 31. napján 63,436. 1890. sz. a. kelt ítélettel elintézett soramás perét alperes felebbezése folytán 1892. évi május bó 6 napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: A másodbiróság Ítélete alperes marasztalását és a viszonkeresetet tárgyazó részében, az elsőbiróság Ítéletének felhívott megfelelő indokolása alapján helybenhagyatik. (1892. máj. 6. 1,655. sz.) Az a körülmény, hogy a kötött birói egyezség1 végre nem hajtható, törvényes indokul nem szolgál arra, hogy a perbíróság hivatalból további peres eljárást tegyen folyamatba és a birói egyezségnek hatályon kivül helyezése mellett a per tárgya felett Ítéletet hozzon. A kassai kir. ítélő tábla: Csuka Ödön ügyvéd által képviselt Ny. József, mint a hartai közbirtokosság megbízottja felperesnek Székely Elek ügyvéd által képviselt W. Hermann alperes ellen, tulajdoni arány megállapítása iránt a s.-a.-újhelyi kir. törvényszék szerint folyamatba tett ujitott rendes perét vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A királyi itélő tábla az első biróság Ítéletét az azt megelőző az 1889. évi augusztus hó 13-ik napján 5561. szám alatt kelt végzéssel és e végzés alapján folytatott összes eljárással együtt megsemmisíti s a pert az eljáró kir. törvényszéknek az 1889. évi február hó 26-ik napján 1273. szám alatt kelt végzésével elintézett birói egyezséggel befejezettnek nyilvánítja. Indokok: Az 1889. évi január 23-ik napján 565. számú keresettel indított per az 1889. évi február 16-ik napján létrejött é- az 1889. ávi 1273. szám alatt kelt végzéssel elintézett birói t vezséggel befejeztetvén, az a körülmény, hogy az emiitett birói c^vezség alapján elrendelt végrehajtás foganatosítása iránt megkeresett telekkönyvi hatóság a végrehajtás fogganatositását az egyezségben megjelölt térmértéknek a telekkönyvi térmértékkel meg nem egyezése miatt megtagadta, törvényes indokul nem szolgál arra, hogy a kir. törvényszék mint perbíróság hivatalból további peres eljárást tegyen folyamaiba és a birói egyezségnek hatályon kivül helyezése mellett a per tárgya felett ítéletet hozzon. Az első biróság tehát a felebbezett Ítélet hozatalánál és az azt megelőző eljárásnál lényeges eljárási szabályokat sértvén meg, az Ítéletet a megelőző eljárással együtt az 18S1 : LIX. t.-cikk 39. jj-ának o) pontja alapján megsemmisíteni és a pert a birói egyezséggel befejezettnek nyilvánítani kellett. (1892. május 18-án, 200. szám alatt.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. A csődöt kérő hitelezők által az eljárási költségek viselésére letett összeg nemcsak a készkiadások fedezésére szolgál, hauem még mindazon eljárási egyéb költségek, melyek közé a tömeggondnok díjai is tartoznak, fedezésére is, melyek a csődben rendszerint felmerülnek és tömeghiány miatt más módon kielégítést nem nyerhetnek. A budapesti kir. törvényszék 1891. aug. 11.27,956. sz.): H. Zsigmond csődügyében következő végzést hozott: Közadós H. Zsigmond csődperében, tömeggondnok által a f. évi 23,648. sz. beadott kérelem folytán, tekintve, hogy a csődválasztmánynak 1891. jun. 25-én tartott üléséről felvett s a 23,648/91. számú kérvény mellett bemutatott választmányi. jegyzőkönyv 2. pontja szerint a csődtömegben felosztható vagyon nincsen, arra pedig, hogy a csődtömeg, illetve közadós idővel bármi vagyonhoz jusson, semmi kilátás sincsen, a csődtömeg értékesítése által előállott készpénz vagyon pedig még a 16,982/91. számú jogerős végzéssel 650 frtban megállapított tömeggondnoki díjak fedezésére sem elegendő; ugyanazért a közadós H. Zsigmond állítólagos földbirtokos budapesti lakos ellen 1889. nov. 14-én 39,268. sz. a. kelt végzéssel megnyitott csőd az 1831. XVII. t.-c. 165. §. alapján vagyon hiánya miatt hivatalból raegszüutettetik s jelen határozat a most idézett §. értelmében jelen végzés egy példányának a törvényszéki táblára leendő kifüggesztése által haladék nélkül közzététetik. Egyidejűleg a csődbiztos, tömeggondnok és helyettese, a csődválasztmány ezen tisztük alól csődbiróságilag ezennel ^ felmentetnek; a csőd elrendelését kérelmező A. Dávid és J. József hitelezők által a csődeljárás költségeire 39,268/89. sz. a. beadott kérvény mellett birói letétbe helyezett 300 frtból a 39,582/89. számú végzéssel kiutalványozott 100 frt levonása, fenmaradt 200 frt pedig időközi 4°/o letéti kamataival együtt, miután a tömeggondnoki díjak, mint a csődt. 49. §-ának 1. és 2. pontjában felsorolt költségek a most idézett szakasz értelmében a tömeg költségeinek tekintendők, miután a tömeggondnoki díjak, mint tömeg költségein kivül a csődt. 48. és 49. §-ában felsorolt oly tömeg tartozások, illetve költségek, melyekre nézve a csődt. 50. g. értelmében, a mennyiben a tömeg ezek kielégítésére elegendő nem volna, egymás közti aránylagos kielégítésnek lenne helye, már nem léteznek, miután a tömeggondnok részére megállapított 650 frt díj és a 45,796. számú jogerős ítélettel 120 frt 70y2 kr. a csődtömeghez tartozó ingókból magán és árverési utoni eladás folytán befolyt s a letéti kamatokkal együtt eddig összesen 386 frt 88 krt tevő vételárral, továbbá a csődöt kérő fent megnevezeti hitelezők által birói letétbe helyezett 300 frttal és ennek időközi 4% letéti kamataival csakis részben nyer kielégítést, a csődöt kérő hitelezők által 26,050/891. szám alatt beadotl kérvényben e részben előterjesztett kérelem elutasításával M. Mihály tömeggondnoknak a csődtömeg költségeit képező díjainak részbeli törlesztésére ezennel csődbiróságilag kiutalványoztatik s utasittatik a budapesti m. kir. állampénztár, mint birói letétpénztáf, hogy 1889. nov. 12-én 860/89. sz. alatti nyilvántartási letétnapló szerint átvett és ezen kir. törvényszéknek 1889. nov. 14-én 39,268. sz. a. kelt végzésével birói letétbe elfogadott és gyümölcsözőleg kezelni rendelt 300 frt készpénzből az 1889. nov. 19-én 39,582. sz. a. kelt végzéssel kiutalványozott 100 frt levonása után fenmaradó 200 frtot az egész letét után járó időközi 4°/o kamatokkal együtt M. Mihály ügyvéd, mint tömeggondnok kezeihez netalán előbb szerzett jogok sérelme nélkül szabályszerű nyugta mellett fizesse ki. Most nevezett felvételre jogosított pedig figyelmeztetik, hogy a kiutalványozott letétemény után ezen végzésnek jogerőre emelkedésétől számított 8 napon túl a kincstár kamatot nem fizet és hogy ezen összeg 8 nap letelte után még csak egy évig fog mint kamat nélküli letét kezeltetni, azután pedig az adóhivatal jelentése alapján az állampénztárba fog elhelyeztetni, fennmaradván a feleknek joguk igényeiket a pénzügyi hatóságoknál az elévülési határidőn belül érvényesíthetni. Végül tömeggondnok a 27,956/891. számú kérvényében foglalt ama kérelmével, hogy az ebben előterjesztett nyilatkozatának beadása körül felmerült díja és költségeinek megfizetésében a 26,050/891. számú kérvényt beadó hitelezők egyetemlegesen elmarasztaltassanak, elutasittatik; mert ezen nyilatkozatának, mint tömeggondnok hatásköréhez tartozónak beadására, tömeggondnok hivatalból a csődbíróság által utasíttatván, ennek munkadíja, mint a csőd megszüntetéséig terjedő időre, tömeggondnoki tevékenységeért egy összegben megállapított tömeggondnoki díjban már benfoglaltnak tekintendő, a 26,050/891. számú kérvényt beadó hitelezőket, mint külön felmerült díj, illetve költség nem terhelheti. A budapesti kir. ítélő tábla (1892. jan. 18. 5,580. sz.) : Az elsőbiróság végzésének Mfolyamodással meg nem támadott részeit érintetlenül hagyja, felfolyamodással megtámadott azt a részét pedig, mely által A. Dávid és J. lózsef céghitelezők 26,050/891. sz. a. előterjesztett kérelmükkel elutasittattak és az általuk a csődeljárás költségeire előlegezett 300 frtból mé" birói letétben lévő 200 frt M. Mihály csődtömeggondnok részére tomeggondnoki díjának részben való törlesztésére ki utalván voztatott annak megjegyzésével, hogy a felfolyamodás hatályát A. Dávid csodhitelezőre is kiterjedőnek tekinti, megváltoztatja s a fentebb nevezett csődhitelezők által 26,050/891. sz. a. előterjesztett kérelemnek helyt ad s ehez képest az általuk 39,268. sz. a. beadott kérvény mellett birói letétbe helyezett 300 frtból még letétben levő 200 frtot és letéti kamatát felerészben A. Dávid és felereszben J. József csődhitelezö részére kiutalványozni rendeli