A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 27. szám - Ítélő biró és albiró

Tizenegyedik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1892. július 3. Szerkesztőség: V., Rndolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: Y., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) U IGAZSÁGÜGY MIMII KÉPVISELETÉRE A IIJM ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI ü Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Meg jelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr fél > 3 . - » egész • 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : ítélőbíró és albiró. Ina : X. X. — Küzdelem Ü létért. Irta : Néma Ede, Kolozsvárit. — Adalék a katonai büntető eljáráshoz. (I. A honvédhadbirói intézmény fejlesztése. II. A katonai büntetőtörvénynek tanszéket egyetemünkön.) Irta : P á 1 f f y Mihály, ügyvéd M.-Vásárhelytt. A váltókezes visszkeresetének elévülési ideje. Irta : dr. W e i s z Ignác, budapesti ügyvéd.— Törvényjavaslat a fogház és elzárásbüntetés végrehajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználása tárgyában. — Törvényjavaslat a vétségekről szóló törvénykönyv és a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv módosításáról. — Belföld. (Az erdélyi birtokrendezésről szóló törvényjavaslat a képviselőházban. — A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőházi igazságügyi bizottságban.) — Ügyvédek mozgalma. — Ausztria és külföld. (Korlátolt felelősségű társaságok Németországban) — Irodalom. (Dr. Mayer Salamon a bosnyákhercegovinai bűnvádi eljárási törvénykönyv ismertetése.) — Kalauz az országos törvénytárhoz az 1832/6. törvénycikkektől í 1891-ig. Összeállította : Székács Ferenc, kir. curiai bíró. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog töi'véiiyt<íra« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi törvénycikkek II. és 12. ívét (IÓI — IQ2. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. ítélő biró és albiró Az itélő biró mindenkor csak biró lehet, de albiró soha sem. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom alfogalomhoz kötve nem lehet; mert az, ki a jogkereső közönségnek az igazságot tényleg kiszolgáltatja, első, másod- és harmadfokon józanul csak ítélő biró lehet. Az osztrák igazságszolgáltatás az albirói intézményt nem ismeri, hanem igen is a segédbirói intézményt és ennek értelme van ; mert a jogvégzett segédbirói teendőket végezhet, de ítélkezést nem, mert az Ítélkezésért józanul csak biró lehet felelős bármely fórumon át. Nálunk a segédbirói állás helyett az albirói állás rendszeresittetett és mivel ez intézmény egészen szerencsésnek nem bizonyult, az 1891. évi XVII. t.-cikk akként kívánt a bajon segíteni, hogy a törvényszékeknél is rendszeresített albirói állást azzal a célzattal, hogy az ott előkészített albiró a járásbíróságoknál sikeresen alkalmazható lehessen. Hihető, hogy ez expediens, habár gyökeresen nem is, a helyzeten mégis némileg segíteni fog. Már most elfogadva a bírói szervezetünk ez álláspontját, tekintettel, hogy nálunk a kir járásbíróságok hatáskörében az albiró önállóan és függetlenül Ítélkezik, vagyis tényleg az igazság kiszolgáltatását önállóan és függetlenül gyakorolja, kérdés: hogy az igazságszolgáltatás tekintélyével és méltóságával összeegyeztethető-e, hogy birói működése alfogalomhoz köttessék az albirói cím megtartásával ? Azt hiszem, a kérdés oly egyszerű, hogy minden mélyebb megfontolás nélkül bátran kimondhatjuk, hogy az igazság kiszolgáltatásánál alfogalom és igy albirói állás helyt nem foglalhat. Ebből pedig az következik, hogy az albirói cím, mely a laikus előtt mindenesetre fogalomzavarra és a birói tiszt gyakorlásába vetett bizalom helyett bizalmatlanságra ad alkalmat, egyszer és mindenkorra eltöröltessék. Lapunk mai száma Erre igen alkalmas eszköz az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat. Mondassék ki e törvényjavaslatban, hogy az elsőfokon itélő birák kivétel nélkül a VlII-ik rangosztályba soroztainak és pedig az albirák e cím megszüntetésével mint itélő birák ugyanazon rangosztály harmadik fizetési fokozatába soroztatnak. Mert ismételjük, hogy az itélő biró méltóságával össze nem egyeztethető az alfogalom; ismételjük, hegy az, ki az igazságot a jogkereső közönségnek önállóan és függetlenül kiszolgáltatja, itélő aibiró nem lehet és igy mint itélő biró nem sorozható abba a IX-ik rangosztályba, a hol csak a segédhivatalnoknak, de nem itélő bírónak lehet csak a helye. Ez nem cím- és rangkérdés, hanem az igazságszolgáltatás tekintélyével összeegyeztethető jogos követelmény, mely előtt a kifejtettek alapján meghajolni kell; és pedig annál is inkább, mert az igazsagérzetet felháborító az a körülmény, hogy a járásbirói teendőket önállóan és függetlenül végző ítélő albiró, a járásbiró fizetésétől nagyon is messze álló silány fizetéssel a segédszemélyzet alantas osztályába lefokoztassék. De felháborító és az igazságérzetet sértő az a körülmény is, hogy a bíróságoknál alkalmazott jogvégzett aljegyzők és jegyzők, kiknek nagyon is költséges qualificatiója az állami tisztviselők között amúgy is a legmagasabb, a fizetési fokozatban az irodatisztek és telekkönyvvezetők által megelőztetnek, kiknek qualificatiója a jogvégzett aljegyzők és jegyzőkhez képest a törpeségig kicsiny és alacsony. E bajon a szóban levő tőrvényjavaslattal segíteni lehet. Ugyanis soroztassanak a bírósági aljegyzők a IX. rangosztály harmadik, a jegyzők pedig, kiktől amúgy is birói qualificatio követeltetik, ugyanazon rangosztály első és második fizetési fokozatába, a szerint, a mint első, vagy másodosztályú jegyzőkké neveztetnek ki. Ekkor aztán érthető lesz, hogy a gondos mamák kaucióképes bájos leányaikat, nem mint eddig szokták, többnyire idegen ajkú hadnagy, főhadnagy és kapitányoknak, hanem a magyar igazságügy szolgálatában álló fiatal aljegyző, jegyzők és bíráknak is feleségül adják, mert tekintély és fizetés dolgában méltán vetélkedhetik ez állás akkor a hadnagy, főhadnagy és kapitányok állásával és e mellett a legjobb tehetségek versenyezve fognak a tűrhető javadalmazással járó birói állásra tódulni. Azt hisszük a magyar faj és igazságszolgáltatásunk némi felvirágzására e tekintetek akkor, midőn az állami tisztviselők sorában az agglegények száma ijesztően növekszik és jeles tehetségek többnyire az ügyvédi pályán próbálnak szerencsét, a magyar kormány előtt közömbösek nem lehetnek és az erre irányuló törekvését a bürokratikus kicsinyes irigykedések feszélyezni nem fogják. Ekkor aztán érthető lesz, hogy az elsőfokban itélő biró kivétel nélkül csakis a VIII. rangosztályban és pedig az újonnan kinevezett biró e rangosztály 3-ik fizetési fokozatában, törvényszéki vagyjárásbiróvá előléptetett birópedigerangosztály a 2-ik fizetési fokozatában, az e minőségben 5 évi működést feltüntető biró pedig e rangosztály 1-ső fizetési fokozatában foglalhat csak helyet. Ekkor aztán az 5 és 10 éves birói működési pótléknak értelme lesz, mig a javaslat szerint e pótlék mesterségesen kijátszva .van, mert csak nagy ritkán érvényesülhet. Tehát ne csak törvényszéki birák, hanem járásbirósági birák is legyenek, kiknek főnöke a VIII. rangosztály első vagy második fizetési fokozatába sorozott járásbiró marad, de az elsőfokú birói működéshez képest köztük külön rangosztály ne, hanem csakis különböző fizetési fokozat legyen. X. X. IS oldalra terjed.