A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 25. szám - A képviselőház igazságügyi bizottsága

212 A JOG. tozik, a melynek területén az adósnak lakhelye, vagy ha állandó lakhelylyel nem bir, tartózkodási helye, a jogi személyeknek pedig székhelye van, avagy a mely járásbíróságnak kerületében a kötelezettség teljesítésének okiratban kikötött helye fekszik. A bíróság illetőségét a kérelemben előterjesztettek alapján hivatalból vizsgálja meg. 3. §. Fizetési meghagyás kibocsátása az illetékes kir. járásbíróságnál Sióval vagy Írásban kérhető. A kérelemnek magában kell foglalni : 1. a felek megjelölését, nevük, állásuk vagy foglalkozásuk és lakásuk szerint; 2. a követelés tárgyának és mennyiségének, valamint járulékainak, továbbá a jognak, melyen a kérelem alapszik, határozott előadását. Ha a követelés több tételből áll, minden tétel tárgya, mennyisége és alapja szerint előadandó ; 3. a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Ha a kérelem Írásban terjesztetik elő, a bíróság is megjelölendő. Ha a követelés nem pénzre irányul, a hitelezőnek elő kell adni a pénzösszeget, melyet a teljesítés helyett elfogadni kész. A kérelem ugyanazon adós ellen több önálló követelés tekintetében és több adós ellen ugyanazon követelés tekintetében együtt terjeszthető elő. Utóbbi esetben előadandó, hogy a tartozás az adóstársakat minő arányban, illetőleg minő összegben terheli. Ila az adóstársak egyetemleges kötelezettek, ez külön kifejezendő. 4. §. A b'róság a kérelmet az ellenfél meghallgatása nélkül intézi el. A kérelem visszautasítandó, ha a biróság nem illetékes, ha fizetési meghagyás kibocsátásának esete az 1. §. szerint fenn nem forog, vagy ha a kére lem tartalmából az tűnik ki, hogy a követelés alaptalan, vagy birói uton nem érvényesíthető. Visszautasítandó a kérelem abban az esetben is, ha a visszautasítás oka e követelés vagy járulékainak csak egy részére terjed ki. Egy kérelembe összefoglalt több önálló követelés azonban az elintézésnél elkülönítve bírálandó el. A vissszautasitó végzés, ha a kérelem szóval adatott elő, nyomban kihirdetendő és Írásban csak kérelemre adandó ki. A visszautasító végzés ellen a kézbesítéstől vagy kihirdetéstől számított 8 nap alatt szóval előadandó vagy írásban egy példányban benyújtandó felfolyamodásnak van helye; a mely felfolyamodás felett a kir. törvényszék további felfolyamodás kizárásával határoz. 5. §. Ha a kérelem tcljesité: e ellen akadály nem forog fenn : a biróság fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás föliratában ilyennek nevezendő és magában foglalja : a név, állás vagy foglalkozás és lakhely szerint megjelölendő adóshoz intézett azt a meghagyást, hogy a követelést járulékaival, ideértve a számszerűleg megállapított költséget is, a meghagyás kézbesítésétől számilamló 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe alatt elégítse ki ; továbbá az adósnak figyelmeztetését, hogy ha a bíróságot illetéktelennek tartja, ha fizetési meghagyás kibocsátásának esete fenn nem forog, ha a követelést alaptalannak tartja, ha az ellen kifogást kiván érvényesíteni : a fizetési meghagyást csakis ellentmondással támadhatja meg ; végre azon figyelmeztetést, hogy az ellentmondás a meghagyásnak kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt terjesztendő elő; mivel az ezen határidő után beadott ellentmondás a végrehajtás elrendelését és foganatosítását meg nem akadályozza. Ha a követelés nem pénzre irányul : a fizetési meghagyásban különösen megemlítendő, hogy az adós kötelezettségének ama pénzösszeg fizetése által is eleget tehet, mejyet a hitelező a követelt dolog vagy értékpapír helyett elfogadni késinek nyilatkozott. 6. §. A hitelezőnek ugyanazon adós elleni több követelése iránt egy fi etésí meghagyás bocsájiható ki, de abban minden egyes követelés járulékaival — ideértve a megfelelően megosztott költséget is — tételenkint külön sorolandó fel. Több adós ellen egy fizetési meghagyás csak abban az esetben bocsátható ki, ha a követelés az adósokat közösen terheli és a biróság mindegyikük irányában a 2 ik §. értelmében illetékes. Ez esetben a fizetési meghagyásban kiteendő, hogy a követelés az adóstársakat egyetemlegesen, illetőleg minő arányban vagy egyenkint minő összegben terheli. 7. §. A fizetési meghagyás a hitelezőnek és az adósnak kézbesítendő. A kézbesités a polgári törvénykezési rendtartásban a keresetre hozott első végzés kézbesítésére előirt szabályok szerint történik ; azzal a korlátozással, hogy az adós részére a kézbesités csak abban az esetben bir hatálylyal, ha az a jelen törvény ha'.ályterületén az adósnak vagy törvényes képviselőjének saját kezeihez történik. Posta utján való kézbesités ki van zárva. A fizetési meghagyásnak az adós kezéhez ily módon történt kézbesítése a kereset kézbesítésének hatályával bír. A kereset beadásához kötött magánjogi hatályok a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével állanak be. A kézbesítéssel egyidejűleg az adós ellentmondási jogára és arra figyelmeztetendő, hogy ha 15 nap alatt sem a követelést és járulékait ki nem fizeti, sem a fizetési meghagyás ellen ellentmondással nem él : ellene a fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtás elrendelésének leszen helye. 8. §. A fizetési meghagyás vagy annak önálló része ellen az adós ellentmondással élhet. Az ellentmondást indokolni nem szükséges és az élő szóval vagy Írásban egy példányban rendszerint (9., 12 §§.) azon biróságnál terjesztendő elő, a mely biróság a fizetési meghagyást kibocsátotta. Az ellentmondásról és annak idejéről a biróság a hitelezőt hivatalból értesiti s az ellentmondónak kívánatára bizonyítványt ad. Ha a fizetési meghagyás az azt kibocsátó járásbíróság székhelyén vagy kerületén kívül kézbesítendő : a kézbesités végett az illetékes járásbíróság keresendő meg és ez esetben az ellentmondás akár Írásban, akár élőszóval a megkeresett bíróságnál is előterjeszhető. A megkeresett biróság a kézbesítési ivet az írásban netalán benyújtott ellentmondással, vagy az élőszóval előterjesztett ellentmondásnak a kézbesítési iven való megielölése mellett a megkereső bíróságnak csak a kézbesítéstől számított tizenöt nap elteltével küldi meg. A megkeresett bírósághoz később beérkezett vagy nála élőszóval előterjesztett ellentmondásról a megkereső biróság haladéktalanul értesítendő. 10. §. Ha az adós a fizetési meghagyás ellen a kézbe-itéstől számított 15 nap alatt ellentmondással nem élt : a hitelelező kérelmére a fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtásnak van helye. A végrehajtási kérelem, ha a végrehajtás nem ingatlanra vezetendő, a bíróságnál egy példányban Írásban vagy élőszóval terjeszthető elő; utóbbi esetben a kérelemről jegyzőkönyv veendő fel. Ingatlanra vezetendő végrehajtás elrendelése iránti kérvény az 1881 : LX. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően nyújtandó be. A végrehajtást elrendelő végzéssel együtt a végrehajtást szenvedőnek a fizetési meghagyásn ak hivatalból készítendő egy újabb kiadványa kézbesítendő. 11. §. A fizetési meghagyás hatálya és végrehajtósága megszűnik: ha a teljesítési határidő leteltétől számított egy év alatt az adós ellen végrehajtási cselekmény nem foganatosíttatott, vagy a végrehajtás foganatosítása meg nem kiséreltetett. Megszűnik a fizetési meghagyás hatálya akkor is, ha a fizetési meghagyás kibocsátásától számított egy év alatt a 7. szabályainak megfelelően nem kézbesittetetl. 12. §. A fizetési meghagyás ellen az annak alapján kielégítési végrehajtást rendelő végz.s kézbesítésének napjától számított 30 napi határidő elteltéig lehet ellentmondással élni. Ha nyilvánvaló, hogy az ellentmondás e határidő után adatott be, az hivatalból, ha pedig elkésése igazoltatik, kérelemre visszautasítandó. A 3l) napi határidő alatt az ellentmondás a végrehajtás foganatosítására kiküldöttnél vagy a végrehajtás foganatosítására megkeresett bíróságnál is előterjeszthető ; minek megtörténtéről a fizetési meghagyást kibocsátó biróság haladéktalanul értesítendő. A 30 napi határidő elteltével az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás jogerejü ítélet erejével bir ; és az ellen perújításnak és semmiségi kerc-etnek az általános szabályok szerint van helye. (Vége köv.) Belföld. A képviselőház igazságügyi bizoüsága Bokross Klek elnöklete alatt f. hó ll-én tartott ülésében folytatta a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 37—52. szakaszok (szóbeli tárgyalás) érdemleges módosítás nélkül egyes szerkezeti javításokkal fogadtattak el, úgyszintén a bizonyításra vonatkozó 53 — 72. szakaszok is. A bizottság a folytatólag f. hó 14-én tartott ülésében folytatta a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 85. §-t, mely azt határozza meg, mikor mellőzhető a tanuk raegesketése, beható tárgyalás után elfogadta a bizottság, utolsó alineáját következőleg állapítván meg : A tanú megesketése, ha a felek jelen vannak, csak azok meghallgatása után mellőzhető, ha a tanú vallomása hitelt az esküvel való megerősítés esetében sem érdemelte. Ha a tanú megesketését a megkeresett biró mellőzte, a perbíróság elrendelheti a tanú utólagos megesketését^ A 88. § azon rendelkezéséből, mely szerint »ha a tanút a perbíróság hallgatja ki, a tanú vallomását röviden a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatja«, a bizottság törölte a »röviden« szót, jelentésében hangsulyozandónak határozván, hogy ez nem jelenti azt, hogy nyilvánvalóan jelentéktelen s a per tárgyához nem tartozó dolgok is felvétessenek a jegyzőkönyvbe. A 89-ik §-ban a bizottság kimondandónak határozta, hogy szakértői bizonyítás uj szakértők alkalmazásával is ismételhető; továbbá, hogy a biróság egy szakértőt csak akkor alkalmazhat, ha a per körülményei szerint több szakértő alkalmazása nem szükséges és ha egyszersmind több szakértő alkalmazásának költségei nem állanának arányban a per tárgyával. — A 93. §-ban felveendőnek határozta a bizottság, hogy a mire a lelkész vagy közhivatalnok tanuként nem hallgatható ki, arra nézve mint fél sem hallgatható ki. A 94. §. azon rendelkezésével szemben, mely szerint valamely tényállítás csupán a bizonyításra kötelezett fél eskü alatt tett vallomása által bebizonyitottuak csak akkor tekinthető, ha a bizonyításra kötelezettnek eskü alatti kihallgatását ellenfele kérte, több oldalról aggályok merülvén fel, a bizottság e szakasz megállapítását uj szövegnek előterjesztéséig függőben hagyta. A 95 — 100. §-ok érdemleges módosítás nélkül elfogadtattak. — A bizottság f. hó 15-én tartott ülésében folytatta a törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 104. §. első bekezdését következőleg állapította meg a bizottság: »A vesztes fél a nyertes fél perköltségének megtérítésében elmarasztalandó, kivéve azon költséget, melyről a biróság azt itéli, hogy a jog célirányos érvényesítésére vagy a védelemre nem volt szükséges.« A 106. §-t ekként fogadta el a bizottság : »Ha az alperes a perre okot nem szolgáltatott és a felperest a teljesítéssel megkínálta, azon költségeket, melyek a megkinálás után merültek föl, a felperes tartozik viselni.« A 108. §. következőleg állapíttatott meg: A fél, ha egyes támadó vagy védő eszközt sikertelenül vesz igénybe és a biró ugy itéli, hogy annak alkalmazására elegendő oka nem volt, az ez által okozott költség viselésére kötelezendő, habár az ügyben nyertes is volt. A 109. §-bóI törölte a bizottság a következő rendelkezéseket: »Kölcsönös beleegyezéssel történt halasztás esetébeu a halasztás okozta költség a vesztes fél terhére meg nem állapitható. Az ügyvéd részére saját fele ellenében a kölcsönös beleegyezéssel történt halasztásból eredő költség csak azon esetben állapitható meg, ha a fél a halasztásba beleegyezik, vagy ha a biróság a halasztást indokoltnak találja. A 117. §-ba felvétetett azon rendelkezés, hogy az Ítéletről kihirdetése s teljes irásba foglalása után a felek egyszerű másolatot vehetnek a birói ügyviteli szabályokban megállapított módozatok mellett — A H9°-ik §-ba felvétetett, hogy kiegészítés legyen kérhető az esetben is, ha a biró elmulasztotta hivatalból kimondaui a végrehajthatóságot oly esetben, a hol ennek helye van. Ezután a bizottság átaláuosságban való megvitatására tért át a törvényjavaslat következő —