A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 24. szám - Törvényjavaslat. (Tervezet.). Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészitéséről. (Vége.)

204 A J O Gr. 12. pontja, valamint az 1882. évi 2,246. számú igazságügyminiszteri rendelet és a pénzügyi közig, biróság 1885. évi október 15-én 7,132/884. sz. a. közben esö peres kérdések bélyegilletéke tárgyában hozott elvi jelentőségű határozatát tekintve vitás is, nem is, de azért az ügyfél felteszi inkább a nagyobb bélyeget, mert fél a lelettől, a melyben nagyon könnyen rászabnak a II. esetben 12 frt 50 kr. s a III. esetben 18 frt 25 kr. büntetést. Ha már most a jogállam ily drágán méri az 50 frt 50 kros sommás perben az igazságot, bizonyára az ügyvéd, ki munkája után él, sem járhat el ingyen, puszta decorumból, befektetett munkáját tehát felszámítani kénytelen ; vévén pedig a legcsekélyebb munkadijakat, a melyeknél az irás és az idő is alig van megfizetve: az I. pont alatti 3 példányos és 1 felzetes keresetnél felszámit 3 frtot, a II. alatti tárgyalásnál 2 » a III. alatti 3 p. s 1 felz. felfolyamodásnál 3 » a IV. alatti újabb tárgyalásnál 2 » az V. alatti tanuhallgatásnál 2 » a VII. alatti tárgyalásnál 2 » a VIII. alatti tárgyalásnál 2 » a IX. alatt 3 p. s 1 felzetes felebbezésért . 3 » a X. alatti másodbirói tárgyalásnál feltéve, hogy tszéki székhelyen lakik s utaznia nem kell 2 » a XI. alatti újabb tárgyalásért 2 » összesen . 23 frtot. Nem számítva tehát a még esetleges végrehajtás foganatosít ási s kérési bélyegköltségeket, ügyvédi és végrehajtói munkadíjakat, ime a legszűkebb számítással, nem számítva bonyodalmasabb jogeseteket, hanem középszerű jogesetben, a legszűkebb számítással 43 frt 45 krba került egy 50 frt 50 kros sommás pernek végrehajtható itéletteli ellátása. Azt mondhatnánk, hogy hiszen az ügyvéd mellőzhető s a javaslat 7. §-a értelmében a fél személyesen is eljárhat! ? No hát ezzel semmit sem változtat az igazságszolgáltatás drágaságán, mert a bélyeg kiadásai 2 — 3 frt különbséggel ugyanazok lesznek s e mellett elfecsérel s a bírósági tornácokon elácsorog a felhozott ll actusnáli eljárásával körülbelül 11 napi időt, melyet haszonhajtó munkával töltött volna el s ezen idő reá nézve pénz, a mennyiben a 11 napja egy közönséges kereskedőnek, vagy iparosnak is többet ér 23 írtnál. Hát ha még esetleg nem bírósági és törvényszéki székhelyen lakik, mennyit fog elkölteni u'azásai alkalmából? E mellett a javaslat 31. §-a szerint megtörténhet, hogy épen akkor lesz ügyvédvallásra utasítva, midőn legjobban belehevülve allegál igazai mellett. Íme tehát nincs kibúvó ajtó a tervezett új eljárás drágasága elől akkor sem, ha a fél személyesen jár el. Hogy mennyire fáradságos biróra, ügyvédre s illetve ügyfelekre a felhozott 1Í actust keresztül dolgozni, az bizonyításra nem szorul, hogy e mellett hosszadalmas, az is tény, mert a 11 actus keresztülvitele, csak 15 napos időközöket véve is 165 nap, azaz 5 és xft hónap ; már pedig nem lehet feltenni sem, hogy a 15 napon belül benyújtott felfolyamodást az elsőbirÓ3ág ugyanazon 15 napon belül felküldi a másodbirósághoz s a másodbiróság ugyanazon 15 napon belül elintézi, visszaküldi az elsőbirósághoz és az elsőbiróság ugyanazon 15 napon belül már újabb tárgyalást fog kitűzni; avagy hogy az ügy érdemébeni 15 napon belül benyújtott felebbezést az elsöbiróság ugyanazon 15 napon belül felküldi a másodbirósághoz, mely ugyanazon 15 napon belül az ügyet újból letárgyalja s visszaküldi az elsőbirósághoz ; igy aztán bízvást számithatunk 2 szer 15 napi időközöket a felhozott 11 actus keresztülvitelére s igy sok esetben egy esztendőbe is bele fogna kerülni, mig végrehajtható Ítéletet nyer a felperes, ha alperes védekezni kíván és a javaslat nyújtotta kifogásokat védelmére felhasználni kívánja. Hogy pedig védekezni fog az alperes, az már a perlekedő ember természetében fekszik s a gyakorlat tanítja, mert ha védekezni nem akar, akkor per nincs, mert fizet, vagy vagyontalan és nem törődik ; ha pedig per van, akkor rendszerint van védekezés is s a védekező pervesztes alperes, a javaslat 104. §-a értelmében : »a perköltségeknek megtérítésében is csak akkor marasztaltatik el, a mikor és a mennyiben azt a biróság a jog célirányos érvényesítésére, vagy a védelemre szükségesnek itéli.« Nagy bátorságban fogja tehát felhasználni a konok védekező a javaslat bőven nyújtotta kifogásolási jogvédelmet. De nem csupán költséges, fáradságos és hosszadalmas lenne a javaslat szerinti sommás eljárás, hanem B) nagyon sokat bizna a birói bölcs belátásra; a javaslat 160. első szakaszai között már eddig circa 50 esetben van utalva a jogkereső közönség a birói belátásra, hogy illustráljam: 1. A javaslat 22. §-ában : »A biróság halasztást tartozik adni, ha ugy találja, hogy az előadott kereset alperessel kellően nem közöltetett.« 2. A javaslat 27. §-ában: »A fél azonban, ki előterjesztései által, melyeket a biróság meggyőződése szerint korábban érvényesíthetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségben elmarasztalandó.« 3. A javaslat 28. § ában: »A biróság a félnek utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyítékait stb. figyelmen kivül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének kérleltetése végett halogatta.« 4. A javaslat 30. §-ában: »A biróság nyitja meg a tárgyalást, ő h i v j a fel a feleket szólásra, ő rekeszti be a tárgyalás t.« 5. A javaslat 32. §-ában: »A felek által indítványozott kérdések megengedhetősége felett a biróság határoz.« 6. A javaslat 33. § ában : »A biróság mindkét fél személyes megjelenését elrendelheti stb., belátása szerint ítéli meg annak a körülménynek a per eldöntésére való befolyását, ha a személyes megjelenésre idézett fél elegendő ok nélkül meg nem jelen, vagy a hozzá intézett kérdésekre nem felel.« 7. A javaslat 34. §-ában: »A biróság elrendelheti, hogy a fél a birtokában lévő okiratokat terjeszszen elő.« 8. Ugyanott: »A biróság más bíróságnál stb. lévő iratokat, a mennyiben a tény felderítésére szükséges, hivatalból is beszerezhet.* 9. Ugyanott: »F. 1 r e n d e 1 h e t i, hogy okiratok, melyek nem az állam hivatalos nyelvén vannak szerkesztve, hiteles fordításban bemutattassanak.« 10. Ugyanott: »E 1 r e n d e 1 h e t i, hogy a bemutatott, vagy beszerzett iratok bizonyos időn át az iratok mellett csatolva, vagy a biróság-, nál letéve maradjanak.« 11. A javaslat 36. S-ában : »A biróság a per bármely szakában meg kisértheti a jogvitának, vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését. E célból a felek személyes megjelenését is e 1 r e n d e 1 h e t i.« 12. A javaslat 37. §-ában: »A biróság elrendelheti, hogy a keresetben érvényesített több követelés elkülönítve tárgyaltassék . . . .« »A biróság a tárgyalást a követelés előkérdésére szoríthatja, stb.« (Befejező közlemény következik.) Törvényjavaslat. (Tervezet.) Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészitéséről. (Vége.) 34. §. Az örökösödési bizonyítvány kiadása tárgyában beadott, kellően felszerelt kérvény alapján, melyhez az örökhagyó tulajdonául bekebelezett ingatlanok hitelesített telekkönyvi kivonata is csatolandó, a járásbíróság mindazokat, a kik az örökség tárgyát képező ingatlanra mint örökösök, kötelesrészre jogosítottak, vagy utóörökösök öröklési igény nyel bírnak, ennek bejelentésére 45 napi hirdetményi határidő kitűzése mellett oly megjegyzéssel idézi, hogy a mennyiben igényt nem jelentenek be, a hagyatékhoz tartozó ingatlanok átadása és a tulajdonjog telekkönyvi bekeblezése a kérvény alapján fog elrendeltetni. A hirdetmény a bíróságnál kifüggesztendő, a gyámhatóságnak (26. §.), valamint kifüggesztés, avagy a szokott módon való közzététel végett azon község, vagy községek elöljáróságának is megküldendő, a melynek területén az örökhagyó utolsó rendes lakhelye volt és a melynek területén a hagyatékhoz tartozó ingatlanok feküsznek. Ezenfelül rendszerint a hivatalos lapba is egyszer beiktatandó a hirdetmény. Ha azonban az előterjesztett adatok szerint az örökösödésre az örökhagyó leszármazói, atya, anya és ezek leszármazói, vagy kizárólag, vagy az örökhagyó házastársával együtt vannak hivatva és a haláleset-felvétel adatai s a biróság rendelkezésére álió más adatok sem mutatják, hogy öröklési jog másokat is illet: a hirdetménynek hírlapi közzététele mellőzendő. 35. §. A hirdetményi határidő lejárta után, ha öröklési igény nem jelentetett be, a biróság örökösödési bizonyítványt ad ki, a melyben kimondandó, hogy az örökhagyó tulajdonául bekebelezett s telekkönyvileg megjelölendő ingatlan kinek vagy kiknek tulajdonául s vagy a bemutatott osztálylevél szerint avagy a kérvényben előadott módon megosztva, vagy pedig közös tulajdonul, de határozottan megjelölendő hányadokban kebelezendő be. Az örökösödési bizonyítványban a kérelem- vagy egyezséghez képest a kötelesrész biztosítására szolgáló zálogjog bekebelezése és az utóörökös öröklési jogának feljegyzése is elrendelendő. Ha a hagyatékhoz az örökhagyó tulajdonául be nem kebelezett vagy nem telekkönyvezett ingatlan tartozik : a bizonyítványban kiteendő, hogy a megjelölendő ilyen ingatlan kit vagy kiket és minő arányban illet. Örökösödési bizonyítvány az örökhagyó halálától számítandó három hó eltelte előtt ki nem adható. Az örökösödési bizonyítvány kiadását nem akadályozza az a körülmény, hogy a kérelemhez az a hagyományos, a kinek az örökhagyó tulajdonául bejegyzett valamely ingatlan hagyományoztatott és az örökhagyónak özvegyi joggal bíró özvegye hozzá nem járult ; de ha ezekkel létrejött eltérő megállapodást tartalmazó s közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt egyezség be nem mutattatik : az örökösödési bizonyítványban hivatalból elrendelendő, hogy a hagyományozott ingatlan tulajdonjoga a hagyományos javára bekebeleztessék s az özvegyi haszonvételi jog telekkönyvileg feljegyeztessék. Az örökösödési bizonyítvány az érdekelt feleknek kézbesítendő s jogerőre emelkedés után a tulajdonjog bekebelezése és az azzal kapcsolatos