A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 24. szám - Törvényjavaslat. (Tervezet.). Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészitéséről. (Vége.)

A JOG. 205 leiekkönyvi bejegyzések eszközlése végett az illetékes egy vagy több hatósághoz hivatalból átteendö. Ha a hirdetményi határidő alatt igény jelentetett be : az örökösödési eljárás megindítása elrendelendő és az összes iratok a tárgyalás vezetésével megbízott kir. .közjegyzőnek kiadandók. 36. §. Örökösödési bizonyítvány az örökösöknek a 33. §. szerint felszerelt s az örökhagyó halálától számított három hó eltelte után is beadható kérelmére a 33. § többi feltételeinek fenforgása esetében s a 34. §-ban előirt hirdetményi eljárás után akkor is kiadandó, ha az örökség tárgyát ingatlan vagyon nem képezi. Ilyen esetben az örökösödési bizonyítványban az örökhagyó megnevezése, polgári állásának vagy foglalkozásának s utolsó lakhelyének vagy ilyennek hiányában községi illetőségének avagy tartózkodási helyének és halála napjának kitétele mellett tanúsítandó, hogy ezen örökhagyó után az örökösödés kit vagy kiket illet s utóbbi esetben minő hányadban. Ha az utóörökösödés van rendelve, a bizonyítványba ez is befoglalandó. Az örökösök, esetleg utóörökösök nevén kívül azok állása vagy foglalkozása, lak-, illetőségi vagy tartózkodási helye is megjelölendő. Az örökösök között létrejött megállapodáshoz képest és azok kérelmére az örökösödési bizonyítványban külön is kiteendő, hogy oly egyes vagyontárgyak, melyeknek kézhezvételéhez vagy a melyekhez való jog érvényesítéséhez az örökösödési átszállás igazolása szükséges (letétben lévő pénzek vagy értéktárgyak, bekeblezett vagy törvény útján érvényesítendő követelések), melyik örököst, vagy az örököstársak közül kiket és minő arányban illetik. A fentebbieknek megfelelően kiadott örökösödési bizonyítvány alapján az örökhagyó tulajdonául bekeblezett ingatlan tulajdonjogának az örökös javára való telekkönyvi bejegyzése nem rendelhető el. A kiadott örökösödési bizonyítvány a jelen szakasz eseteiben is az összes érdekletteknek kézbesítendő. Igénybejelentés esetében a/, örökösödési eljárás csak a kérvényezők vagy az igénybejelentők valamelyikének kérelmére indítandó meg. Ha a hagyatékhoz ingatlan vagyon is tartozik : kérelemre olyan örökösödési bizonyítvány kiadásának van helye, mely az előző szakasz rendelkezéséhez képest az ingatlan átszállással s egyszersmind a jelen szakasz rendelkezésének megfelelően az örökösödést együttesen tanúsítja. 37. §. Örökösödési ügyekben, ha a hagyaték értéke 100 forintot felül nem halad, a kir. közjegyző csak bélyeg és postabér kiadásait igényelheti. A 100 Irt értéket meghaladó hagyatékoknál a kir. közjegyzőt a következő díjátalány illeti : I. A közjegyzőnek vagy a területéhez tartozó járásbíróságoknak székhelyén tartott tárgyalás esetében a) 100 forinttól 200 forintig terjedő hagyatéki leltári értéknél 3 frt, f>) 200 forinttól 5 0 forintig terjedő értéknél 5 fit, 4 500 forinttól 1,000 forintig terjedő értéknél 8 frt, •/) 1,000 forinttól 2,000 frtig terjedő értéknél 12 frt, 2,000 forinttól 5,000 forintig terjedő értéknél 16 fiit, fl 5,000 forinttól 10,000 forintig terjedő értéknél 20 frt, g) 10,000 forinttól 15,000 forintig terjedő értéknél 30 frt, //) 15,000 forinttól 20,000 forintig terjedő értéknél 40 frt. II. Nem a közjegyzőnek vagy a területéhez tartozó járásbíróságoknak székhelyén tartott tárgyalás esetében : a) 100 frttól 200 frtig terjedő hagyatéki leltári értéknél 4 frt, /') 200 frttól 500 frtig terjedő értéknél 7 frt, íj 500 frltól 1,000 frtig terjedő értéknél 12 frt, ti) 1.000 frttól 2,000 frtig terjedő értéknél 16 frt, e) 2,000 frttól 5,000 frtig terjedő értéknél 20 frt, /) 5,000 frttól 10,000 frtig terjedő értéknél 30 frt, g) 10,000 frttól 15,000 frtig terjedő értéknél 40 frt, í) 15,000 frttól 20,000 frtig terjedő értéknél 50 forint. A 20,000 frtot meghaladó értékű hagyatékoknál mindkét esetben minden további 1,000 frt vagy annál kevesebb, de legalább 200 frt érték után 1 frt 50 kr. dij állapítandó meg, ugy azonban, hogy a díj összege 500 frtnál több nem lehet. A díjszámítás alapja : a hagyatéki vagyonnak a terhek levonása nélküli leltári értéke. A fentebbi dlj-átalányért a krr. közjegyző a hagyaték leltározását, a leltározás kiigazítását vagy kiegészítését, a hagyatéki bíróság által elrendelt ajabb leltározást, a hagyaték tárgyalását s azzal szorosan összefüggő cselekményeket teljesíteni tartozik, ideértve jelesen az eljárás során szükséges idézéseket, megkereséseket és jelentéseket, a telekkönyvi kivonatoknak, valamint azon anyakönyvi kivonatoknak beszerzését, a melyek az érdekelt örökösök által saját családi összeköttetésük bizonyítására bemutatott ilyen kivonatokon felül az örökösödés kérdésének tisztázása végett még hivatalból beszerzendőknek mutatkoznak ; valamint ugyanezen díj-átalányért köteles a kir. közjegyző az 1881 : XXXIV. t.-c. 9. §-a által előirt hagyatéki kimutatásokat is elkészíteni. A díjátalányon felül a közjegyzőnek csak a bélyegre és postabérre tett kiadásai s anyakönyvi kivonatoknak s elöljárósági bizonyítványoknak hivatalból való beszerzése esetében az azokért általa kifizetet: dijak összege állapítandó meg. 38. §. Ha az örökösödési eljárás keresztülvitele egy vagy több előző hagyatéknak leltározását és tárgyalását tenné szükségessé : a díj a közjegyző részére a 23. §. szabályai szerint mindenik általa tárgyalt hagyatékért külön állapítandó meg. Ha a hagyatékhoz egy vagy több oly ingatlan is tartozik, a melyek telekkönyvileg az örökhagyó tulajdonául bejegyezve nincsenek s a tárgyalást vezető közjegyző a 22. §. éltelmében a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot pótló megállapodásokat és nyilatkozatokat külön jegyzőkönyvbe foglalja, vagy a 23. §-ban előirt során felveszi azon jegyzőkönyveket, a melyek alapján az ilyen ingatlanok tulajdonjoga az örökhagyó tulajdonául bejegyezhető : ezen eljárásért a 37. §. I. és II. a, 6 pontjai esetében 1 frt díjtöbblet, a c pont esetében 2 frt díjtöbblet; a J pont esetében 3 frt díjtöbblet, az e pont esetében 4 frt díjtöbblet; minden más esetben 5 frt díjtöbblet jár. Ugyanilyen díjtöbblet illeti a kir. közjegyzőt a 14. §. értelmében az érdekeltek kívánságára fölvett külön jegyzőkönyvért is. 39. § A 37. és 38. §§-ban meghatározott díjátalánynyal a kir. közjegyzőt magasabb díjazás akkor sem illeti, ha több izben való tárgyalásnak, vagy póttárgyalásnak szüksége merült fel. Ha a közjegyző által a saját székhelyén, vagy a területéhez tartozó járásbíróságok székhelyén kívül eső helyre tűzött tárgyalás egy vagy több érdekelt félnek elmaradása, vagy nem képviseltetése következtéiében nem volt megtartható : a közjegyző azon alkalommal felmerült költségét, és ha azon alkalomra több hagyatéki tárgyalást tűzött ki, a költség aránylagos részét a kellőleg megidézett mulasztó fél vagy felek tartoznak viselni. E költség összegét a biróság a körülmények figyelembevételével állapítja meg ; a megállapított költség azonban a 23. §. I[. a—li) pontjaiban szabályozott megfelelő tételeket tul nem haladhatja. 40. §. A közjegyző díjait és költségeit mindenesetre a tárgyalási jegyzőkönyv szövegében köteles felszámítani. Ha a felek a díj és költségösszeget egészben vagy részben a tárgyalás alkalmával kifizetik : a fizetés, a fizetett összeg megjelölésével a jegyzőkönyvbe szintén felveendő A díj és költségösszeget, akár kifizették azt az érdekeltek, akár pedig nem, a hagyatéki biróság az átadási vagy perreutasitási végzésben állapítja meg, s a közjegyző az összeget, melyet a felek a megállapított összegen felül netalán fizettek, a feleknek visszafizetni köteles. A díj és költségösszeget átadás esetébea az örökösök, kötelesrészre jogosítottak és azon hagyományos, a kinek az örökhagyó nevére irt ingatlan hagyományoztatott, részesedéseik arányában tartoznak viselni. E részesedési arányt a biróság a körülmények figyelembevételével állapítja meg. l'erreutasitás esetében a díj és költségösszeget a birtokban levő örökös és ha hagyatéki zárlat rendeltetik el, a zárgondnok tartozik viselni. A biróság az átadást vagy perre utasítást rendeiö végzésbe, — a mennyiben a díj- és költség összegének kifizetése a jegyzőkönyből vagy a közjegyző jelentéséből ki nem tűnik : az érdeklett feleknek meghagyja, hogy ezek mindegyike a díj- és kültségösszegnek reá eső s számszerűleg kiteendő részét a kir. közjegyzőnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizesse. Az e tárgyban hozott végzés végrehajtható közokiratot képez, annak alapján a kielégítési végrehajtást a közjegyző kérelmére a hagyatéki biróság rendeli el. Hagyatéki zárlat esetében a költség- és díjösszeget a zárgondnok a hagyatéki vagyon jövedelméből köteles fizetni. E kötelezettség nem teljesítése esetében a közjegyző jelentése alapján a biróság intézkedik. 41. §. Az örökösödési eljárás során felfolyamodásnak vsn helye: 1. azon végzés ellen, a melylyel az örökösödési eljárás folyamatba tétele, vagy örökösödési bizonyítvány kiadása tárgyában elötertesztett kérelem visszautasittatik, ideértve azt is, a midőn a biróság magát az eljárásra illetéktelennek mondotta ki ; 2. azon végzés ellen, a melylyel a hagyományosnak vagy az örökhagyó hitelezőjének a hagyaték leltározása tárgyában előterjesztett kérelme clutasittatik; 3. azon végzés ellen, a melylyel az eljárás megszünletletik vagy felfüggesztetik, avagy a felfüggesztett eljárásnak folytatólagos folyamatba tételére vonatkozó kérelem visszautasittatik ; 4. az átadás vagy perre utasítás tárgyában hozott végzés és az örökösödési bizonyítvány ellen ; 5. az átadás vagy perre utasítás tárgyában hozott végzéssel vagy az örökösödési bizonyitványnyal egyidejűleg vagy azt követőleg hozott végzések ellen. A 4. pont szerint beadott folyamodás során a felfolyamodással megtámadott végzést vagy örökösödési bizonyítványt megelőző s a fentebbiek szerint külön felfolyamodással meg nem támadható bármely végzés vagy intézkedés által okozott sérelem orvoslása kérhető ; ide nem értve azokat a végzéseket, a melyek ellen a felfolyamodás a 7. és 21. §§. szerint ki van zárva. A másodbiróság végzése ellen csupán a 17., 18., 19., 20., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 35. és 36. §§. eseteiben, de ezekben is csak akkor van további felfolyamodásnak helye, ha az első biróság végzését a másodbiróság megváltoztatja Ugyanezen esetekben ugy az első, mint a másodbiróság végzése ellen használt felebbezésnek a további eljárásra halasztó hatálya van, de a hagyatéki zárlatot és a hagyatéki ingóságokra vonatkozó biztosítási intézkedést rendelő végzés ellen használt felfolyamodásnak a zárlat vagy biztosítási intézkedés foganatosítására halasztó hatálya nincsen, sőt ezek az intézkedések a felfolyamodási határidő lejárta előtt is foganatositaudó. A közjegyzőt illető díj és költség lefizetését rendelő végzés ellen beadott felfolyamodásnak a kielégítési végrehajtás elrendelésére és foganatosítására nincs halasztó hatálya. Egyebekben a felfolyamodásra az 1881. évi LIX. t.-c. intézkedései alkalmazandók. 42. §. A jelen törvény hatálybaléptének napját az igazságügyministei határozza meg ; a ki egyszersmind felhatalmaztatik, hogy az életbeléptetési és átmeneti intézkedéseket — a belügyministerrel egyetértőleg — rendelettel szabályozza. Felhatalmaztatik az igazságügyminister arra is, hogy a törvények rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett az örökösödési eljárás további részleteit a felmerülő szükséghez képest rendelettel szabályozhassa és az e tárgyban kibocsátandó rendelettel a szükséghez képest kiegészíthesse vagy módosíthassa. 43. §. A jelen törvény hatálybaléptével az azzal ellenkező törvények hatályukat vesztik. Különösen hatályukat vesztik : 1. az 1868: L1V. t-c. 560., 561., 562., 575.. 578., 580., 581., 582., 583,, 584., 885. és 586. §-ai. 2. az 1877: XX. t.-c. 219., 233., 243., 244., 245., 246., 247., 249., 251., 253. és 254. §-ai; 3. az 1881: LIX. t.-c. 192. §-a ; 4. az 1886: VII. t.-c. 30—33. §-ai. Az 1877 : XX. t.-c. 250. §-ának 1. és 5. pontja hatályban maradnak, azon módosítással, hogy e részben a gyámhatóság az érdekelteket a körülményhez képest a községi elöljáróság vagy a járási főszolgabíró utján hallgatja meg, vagy pedig az érdekelteket maga elé idézi. Ugyanezen 250 §. többi intézkedései hatályukat vesztik. 44. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister és a belügyminister megbízatnak. Belföld. A magyar jogászegyesület börtönügyi bizottságának Manojlovich Emil elnöklete alatt e hó 4-én tartott ülésén Rákosi Béla dr. felolvasta Gaál Manó nyug. javítóintézeti igazgatónak : A javitó-intézetek benépesítéséről szóló értekezését. Szerző, ki e téren hosszabb ideig működött, a törvény és szabályok alapján kimutatta, hogy az eddig követett