A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 23. szám - A közjegyzői okirat jogereje

A J O Gr. 197 1\.< .1 chilis az összes érdekletteknek s a mennyiben az örökösödési jog vagy ai a kérdés, hogy a kérdéses ingatlan mint hagyomány kit illet, vitás, a öss.-cs igényt Iáitoknak hozzájárulásával jött létre s a mennyiben az említett szerződő felek között kiskorúak vagy gyámhatóság alatt lévők is vannak. .« jogügyletet a gyámhatóság (20. §.) jóváhagyta. Távollévő vagy ismeretlen örökös helyett gyámhatósági jóváhagyás mellett a hagyatéki bíróság által kinevezett ügygondnok hozzájárulása elegendő. Az érdekeltek kérelmére a vevő tulajdonjogának bekeblezésc végeit a szerződésnek és a beleegyezés tárgyában hozott végzések áttétele végett a telekkönyvi hatóságot a hagyatéki bíróság közvetlenül keresi meg. A fentebbi szabályok alkalmazandók a 25. §. eseteiben kiállított okiratok vagy külön jegyzőkönyvbe foglalt megállapodások és nyilatkozatok alapján a tulajdonjog bekeblezésc tárgyában a hagyatéki bíróság által adandó beleegyezésre, valamint a telekkönyvi hatóság megkeresésére is. 32. §. A hagyatéki bíróság a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak árverés útján való eladását rendeli el : <') a 13 §. értelmében létrejött osztályos egyezség alapján azon vagyontárgyakra nézve, a melyeknek árverés útján való eladásába'az örököstársak megállapodtak j /') azon vagyontárgyakra, a melyeknek árverés útján való eladását az összes érdekeltek s a mennyiben az örökösödési jog vagy az a kérdés, hogy az elárverezendő vagyontárgy, mint hagyomány, kit illet, vitás: az összes igénytartók és pedig, ha közöttük kiskorú vagy gyámhatóság alatt álló is van, a gyámhatóság (26. §.) hozzájárulásával kéri; <) ha a nagy értékcsökkenés vagy az értékkel arányban nem álló költség nélkül el nem tartható ingóság elárverezését a birtokban lévő örökös vagy zárlat esetében a zárgondnok kéri. Ha egyébként a />) pont feltételei fenforognak, a vagyontárgyak elárverezését az összes ismert örökösök és igénylök kérelmére és a gyámhatóság (26. §.) hozzájárulásával a hagyatéki bíróság a körülményekhez képest akkor is elrendelheti, ha azt a távol lévő, vagy ismeretlen örökösök részére kinevezett ügygondnok ellenzi. Ingatlanra az árverést a hagyatéki bíróság a fentebbi feltételek alatt is csak akkor rendelheti el, ha az ingatlan az örökhagyó tulajdonául van bekebelezve. Az árverés foganatosítása végeit az 1881 : LX. t.-c. 207. §-a értelmében az illetékes telekkönyvi hatóság keresendő meg. A í) pont esetein kívül az árverést a hagyatéki bíróság csak az örökhagyó halálától számított három hó elteltével rendelheti el. 33. §. Midőn az örökség tárgyát ingatlan is képezi, az örökös, vagy a hivatalos eljárás nélkül kiegyezett örököstársak —• a mennyiben az 5. §. eseteinek egyike sem forog fenn — az örökhagyó halálától számított három hó elteltéig a 3. §. szerint illetékes járásbíróságtól örökösödési bizonyítvány kiadását kérhetik, ha igazolják : a) hogy az örökség kizárólag őket illeti; fi) hogy a végrendelet esetében azoknak a feltételeknek, a melyektől öröklési joguk függővé van téve, eleget tettek, a hagyományosokat pedig kellőleg értesítették. Ha örökösön kívül kötelesrészre jogosított vagy utóörökös is van : a kérvény ennek hozzájárulásival adandó be, avagy pedig ezekkel létrejött s közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt egyezség bemutatandó. A kérvénybe vagy a bemutatott egyezségbe intézkedés veendő fel az iránt, hogy a kötelesrész az ingatlanokra való bekebelezés által biztositandó-e s ha igen, minő összeg erejéig és hogy az utóörökös örök'ési joga telekkönyvi feljegyzés által biztositandó-e avagy pedig nem. (Folyt, köv.) Belföld. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalását múlt hó 27-dikén folytatta a képoiselőház igazságügyi bizottsága. A 7. §. első pontja a következő értelemben módosíttatott : A sommás eljárásban a felek perbeli cselekményeket személyesen, vagy meghatalmazott által végezhetnek. Az 500 frton felüli oly perekben, a melyek a sommás eljárás alá kikötés folytán tartoznak, meghatalmazott csak ügyvéd lehet. Az ezen alóli és a többi sommás ügyekben meghatalmazottul nemcsak ügyvéd, hanem a felek fel- és lemenő rokonai, házastársak testvérei, ipa és veje, kereskedelmi cég vezetője, az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottja, segédje, gazdatisztje és a pertársak is nevezhetők. Ez utóbbi meghatalmazottaknak önjogúaknak, a rokonság és sógorság köréből valóknak pedig legalább 20 éveseknek kell lenniök. Ha az eljáró biróság székhelyén gyakorló ügyvéd nem lakik, vagy ha az ott lakó ügyvédek akadályozva vannak, a képviselettel nem ügyvéd is megbízható. A §. második pontja függőben hagyatott, harmadik pontja pedig változatlanul elfogadtatott azzal a hozzáadással, hogy a külföldön kiállított meghatalmazás hitelesítendő. A 8. §. módositásakép kimondotta a bizottság, hogy a meghatalmazás nélkül, vagy hiányos meghatalmazással megjelenő törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal, ha a felek beleegyeznek, a bíróságnak tárgyalnia kell, e nélkül pedig a biró belátása szerint a tárgyalást megejti, vagy elhalasztja. A hiányzó vagy hiányos meghatalmazás pótlására a biró záros határidőt tűz ki. Ha öaképviseletre nem jogosult fél jelenik meg, a biró a tárgyalást elnapolja. A záros határidő elmulasztása esetén a meg nem jelenés következményei alkalmazandók s a meghatalmazottként eljárt személy az okozott költség megfizetésére kötelezendő. A 9. §. második pontjának kihagyása után a tárgyalás folytatását a legközelebbi ülésre halasztották. A képviselőház igazságügyi bizottsága folyó hó 1-én Bokross Elek elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalás alá vette a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról szóló törvény kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot, melyet Mohay Sándor előadása és a megjelent összes tagok felszólalása után azon módosítással fogadott cl, hogy az 1. §. 2-ik pontját törölte, a 25. §-ba pedig azon intézkedést vette fel, hogy a törvény kihirdetése napján lép hatályba. A bizottság ezután a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. A 19. §-t függőben hagyván, a 20. §-t azon hozzáadással fogadta el a bizottság, hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek sorrendje kifüggesztendő; a 21., 22. és 23. §-okat a bizottság érdemleges változtatás nélkül fogadta cl. Ezzel a tárgyalás a legközelebbi ülésre halasztatván, az ülés véget ért. ,,A közjegyzői okirat jogereje" című, a »J o g« 17. számában megjelent közleményre vonatkozólag, következő észrevételeket vettük : Nekem, ugy látszik, hogy cikkíró kir. jegyző ur a közjegyzői intézményt egyedül a budapesti tényleges állapot szerint s után bírálja, én a vidéki practicumból hozom elő a tiszta tényállást. Vegyük a s.-a.-újhelyi kir. jegyzöséget. Nevezett kir. jegyző ur tart egy segédet s egy Írnokot s hozzá tartozik három, mind telekkönyvvel ellátott járásbíróság s vagy UjO község, két nagyobb s népes város s valami 5 kisebb város. Ha már most minden szerződő fél hozzámenne szerződni s minden szerződő félnek egy-egy külön, eredeti példányt kellene kiállítani? s vegyük, hogy sokszor a felek más megyéből is jönnek össze, hogy a közös vagyont eladják. Hány Írnokot kellene foglalkoztatni s jutna-e ezek mellett idejük óvás felvétele, hagyaték tárgyalás, leltározás és árverésekre ? Szükséges egy pár vékás föld adásvételéről szerződés és keresse a fél a közjegyzőt 30—40 kilométer távolságra s várjon ott, mig az okmányok elkészülnek ? Vegyük továbbá — mert tudok esetet — hogy a közjegyzői okmány ellenére a telekkönyv a tulajdonjog bekebelezését megtagadja. Csakis azért, mivel a telekkönyvi szám hibásan jegyeztetett ki, melyen ugy lehetne segíteni, ha minden szerződő fél hiteles telekkönyvi kivonatot visz magával, melynek újra azon rossz oldala van, hogy — mint rendesen történik — azt a megrendelés után 15—20 napra kaphatja kézhez a megrendelő, miután a telekkönyvi hivatalok a végett külön Írnokot nem tartanak és ha hozzáveszszük, hogy egy közös telekkönyvet kell kivenni, melyben a társtulajdonosok jutaléka, a B. vagy C. lap több ívre terjed, minden ívet írtjával fizesse az, kinek a jutalékán változás elő nem fordul s ha kézhez vette az ívet, akkor szedje össze az érdekelteket s kérjen tőlük engedélyt, hogy az eladott részt külön átvitethesse s kezdjen utazni a közjegyző székhelyére, fizessen minden előadott alkalommal ? Hátha még valami kiskorú is fordul elő, ott áll az árvaszék a tiszti ügyészszel, mint közvádlóval s hogy tudományát fitogtassa ívekre terjedő jelentésével és ha az árvaszék nem ad jóváhagyást, hiába fizetett a közjegyzőnek s elveszett a többi költsége s fáradsága fucsba ment. Nem szándékom a zugirászatot pártfogolni, de a mig minden telekkönyvvel felruházott járásbírósághoz nem adnak egy közjegyzőt, addig niucs eset, hogy a zugirászat megszűnjék, mivel a fentebb felsorolt nehézségek mellett közjegyzői okmány után kevés ember sóvárog, inkább kiteszi magát az esetleges károsodásnak. Százféle csinját-binját tudják a körjegyzők annak, hogy miként lehet a feleket oda pressirozni, hogy minden szerződést általuk készíttessen a fél s a bepanaszolt körjegyzőt a felsőbb bíróságok felmentik a vád alól, szentesitvén a zugirászatot. Hát még a községi birák? Megtanulják kitölteni a nyomtatott kötvényt; a korcsmáros, kivel a szerződést kötötték, kitölti a nyomtatott bekebelezési kérvényt, ezek aztán még a körjegyzőt is elmellőzik, de hát ezen útú eljárás mind törvényengedte eljárás s mig ezek másként nem rendeztetnek, hasztalan írunk íveket ívek után. A mig kir. közjegyző, avagy ügyvéd aláírásának mellőzésével elfogad a biróság beadványt, addig ezen állapot nem fog változni, de arra meg kell várni még egy másik Deák Ferenc születését, a kinek lesz ereje és bátorsága s nem fog 10 évig tanácskozni, mig valami változást keresztül visz. Az igazságügyminisztériumnál a kir. közjegyző ur által felvetett kérdések megoldása s a jogviszonyok rendezése, a vallásügyi minisztériumnál a vallásegyenlőségi viszony rendezése »nebántsvirágok.« Szép Gedeon, bodrog-szerdahelyi ügyvéd. A besztercebányai iisryvédi kamarának az igazságügyminiszterhez tett évi jelentéséből a következőket közöljük: Az év folyama alatt 313 ügydarab érkezett az iktatóba, melyekből 31 a fegyelmi térre tartozott. Pártfogó ügyvéd a biróság megkeresésére egy izben lett kirendelve. Ügyvédi könyv csak egy lett hitelesítve. Az ügyvédek létszáma 42, egygyel több, mint az előző évben. Az év alatt négy felvétellel szemben három törlési eset fordult elő. A bejegyzett ügyvédjelöltek száma 11-ről 8-ra apadt le. Az év folyama alatt eszközölt 3 felvétellel szemben (i kitörlési eset fordult elő. A fegyelmi eljárás főbb mozzanatai a következők: Az 1890. évről folyamatban maradt 6 fegyelmi panasz, melyhez az 1891. év folyama alatt 7 új panasz érkezett. A 13 elintézésre várt fegyelmi panasz közül az év folyama alatt elintéztetett illetéktelenségböl megszüntetés által 1, tényállás