A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 23. szám - Törvényjavaslat. Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészitéséről. (Tervezet). (Folytatás.)

196 A JOG. kezelt, hogy a hagyománynyal terhelt örökös vagy hagyományos a hagyó mányt biztosítani nem köteles. Ha a hagyatéki ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bekcblezéssel egyidejűleg a kötelesrészre jogositottak biztosítására zálogjogi bekeblezés rendeltetett el (17. §.) : e zálogjog a hagyományosok biztosítására rendelt zálogjogi bekeblezést megelőző elsőség kitüntetésével, több hagyományos biztosítására elrendelt zálogjogi bekeblezések pedig egyenlő elsőség kitüntetésével kebelezendők be. 21. §. Ha a hagyaték átadásával kapcsolatban a 17. §. értelmében a kötelesrészre jogosítottaknak, vagy a 20. §. értelmében a hagyományosoknak biztosítására szolgáló intézkedések tétettek és a kötelesrészhez, vagy n hagyományhoz való jog vitás : a hagyatéki biróság az örökös kérelmére legalább egy és legfeljebb két hónapi záros határidőt tíiz ki, hogy ez alatt a kötelesrészre jogo itott, vagy a hagyományos a kötelesrész, vagy a hagyomány érvényesítése iránt keresetet inditson s ennek megtörténtét a hagyatéki bíróságnál a fentebbi határidő lejártáig igazolja ; mit ha nem teszen, az örökös újabb kérelmére a telekkönyvi hatóság a kötelesrésznek, vagy a hagyománynak biztosítására szolgáló telekkönyvi bejegyzés törlése végeit megkeresendő, a másnemű biztosítás pedig feloldandó. A zárhaláridőt kitűző végzés a kötelesrészre jogosítottnak, illetőleg a hagyományosnak saját kezéhez kézbesítendő és az ellen felfolyamodásnak helye nincsen. A saját kézhez való ilyen kézbesítés sikertelen megkísérlése után a telekkönyvi bejegyzés törlése iránti megkeresésnek és a b'ztositás feloldásának csak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosilott, illetőleg a hagyományos a vitás kötelesrész, vagy hagyomány érvényesítése iránti keresetét a bíróságnál kifüggesztendő, a 26. §. szerint illetékes gyámhatóságnak megküldendő és a hivatalos lapba egyszer beiktatandó hat havi hirdetményi határidő alatt sem indítja meg s ezen hirdetményi határidő lejártáig annak megindítását a hagyatéki bíróságnál nem igazolja. 22. §. Ila a hagyatékhoz tartozó ingatlan nincs a telekkönyvbe az örökhagyó tulajdonául bejegyezve, az ingatlannak az örökhagyóra történt átháramlásáról az életben levő telekkönyvi tulajdonos által kiállítandó telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot, vagy pedig azt igyekezzék a tárgyalást vezető kii", közjegyző kieszközölni, hogy a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot pótló megállapodás és nyilatkozat az általa felveendő külön jegyzőkönyvbe foglahassék s a telekkönyvi tulajdonos szabályszerű aláírásával vagy kézjegyével elláttassák. Ezen okiratok vagy külön jegyzőkönyv alapján a hagyatékhoz tartozó ingatlan tulajdonjogának az örökhagyó telekkönyvön kivüli tulajdonjogának kitüntetése mellett az örökös vagy hagyományos nevére leendő bekebelezése iránt a hagyatéki biróság rendszerint az átadási végzés áttételével egyidejűleg keresi meg a telekkönyvi halóságot; az érdeklettek kívánságára azonban az okirat vagy azt | ótló külön jegyzőkönyv áttétele mellett az ingatlanoknak az örökhagyó nevére leendő átírása végett a tárgyalást vezető kir. közjegyző' köteles a telekkönyvi hatóságot megkeresni. E megkeresés elintézéséig a hagyaték tárgyalásának befejezése függőben tartandó. 23. § Ha okirat megszerzése, vagy -azt pótló külön jegyzőkönyv felvétele az előző §. értelmében nem sikerül, a mennyiben oly körülmények forognak fenn, a melyek mellett az örökhagyónak, mint tényleges birtokosnak tulajdonjoga az 1892. évi . t.-c. idevonatkozó rendelkezései alapján az örökhagyó nevére átírható : e részben a hagyatéki tárgyalás vezetője az idézett törvénycikknek s az e részben fennálló szabályoknak értelmében köteles eljárni. A megindított külön eljárás jogerejü elintézése utáTi a hagyaték tárgyalása folytatandó, jogukban állván az érdekelteknek addig is a 29. §. a) pontja értelmében a hagyaték részleges átadását kérni. 24. §. Ha a hagyatékhoz tartozó, de az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlannak az örökösök nevére való átirása szükségessé teszi, hogy egy vagy több előző hagyaték letárgyaltassék ; a mennyiben erre ugyanaz a biróság illetékes, a kapcsolatos hagyaték tárgyalása is hivatalból folyamatba teendő, ellenesetben pedig a kapcsolatos hagyatéknak tárgyalása végett az illetékes biróság keresendő meg, mely a kapcsolatos hagyatékot akkor is hivatalból köteles tárgyalni, ha az 5. §. eseteinek egyike sem forog fenn. A részleges átadás kérelmezéséhez való jog (29. §. a) pont) érintetlenül maradása mellett a hagyaték tárgyalásának befejezése a kapcsolatos hagyatéktárgyalás befejezéséig függőben tartandó. 25. §. Ha az örökhagyó tulajdonául oly ingatlan van telekkönyvben bejegyezve, mely nem az örökhagyót, hanem más, harmadik személyt illeti s c részben semmi vitás kérdés nem forog fenn : a hagyatéki tárgyalás vezetője igyekezzék oda hatni, hogy a tárgyalás során az örökösök annak hozzájárulásával, a kit az ingatlan illet, telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot állítsanak ki. Az ilyen okiratot pótló megállapodások és nyilatkozatok az érdekeltek kérelmére a 23. §. értelmében külön jegyzőkönyvbe foglalandók. (31. §.) Ha ez alapon szükség esetében a gyámhatóság hozzájárulásával a kérdés nem rendezhető, az örökhagyó nevén álló ingatlan az örökösöknek átadandó s annak tulajdonjoga a telekkönyvbe bekebelezendő, az pedig, a kit az ingatlan illet, jogait a törvény rendes utján érvényesítheti. 2b. §. A hagyaték tárgyalásának befejezésével a kir. közjegyző az összes iratokat az illetékes járásbíróságnak mutatja be. Ha azonban az örökölök, vagy azok közül egy vagy többen kiskorúak, vagy gondnokság alatt állanak, a létrejött egyezség gyámhatósági jóváhagyása végett, az összes iratok azon gyámhatósághoz teendők át, a melynek területkörébe a hagyatéki biróság illetékességének megállapításánál alapul vett község fekszik. A gyámhatóság az egyezség jóváhagyásának kérdésében határoz s az iratokat e határozattal kiegészítve, az illetékes járásbíróságnak küldi meg. 27. §. A járásbíróság a hozzá érkezett iratok alapján, a mennyiben a tárgyalás pótlásának szüksége fenn nem forog, érdemleg határoz. Ha csak egy örökös van, vagy ha az érdekeltek között egyezség jött létre s ezt, a mennyiben kiskorú vagy gyámhatóság alatt álló örökös van, a gyámhatóság jóváhagyta, a biróság a hagyaték átadását tartalmazó végzést hoz, a melyben a hagyatékot az egyezségnek megfelelően, megosztva vagy osztatlanul s az örökösöket, valamint azoknak örökrészét vagy jutalékát megállapítva adja át. Az átadási végzésben a telekkönyvezett ingatlanoknak telekkönyvi megjelölésével kimondandó, hogy azok tulajdonjoga, kinek vagy kiknek javára s minő részben vagy hányadokban írandó át, valamint befoglalandók esetleg a 17., 18., 19. és 20. § ainak megfelelő intézkedések is. Átadási végzés hozandó abban az esetben is, ha csak olyan egyes vitás kérdések forognak fenn, a melyek az átadási végzés hozatalát nem akadályozzák. Ha az örököstársak között csupán az a kérdés vitás, hogy bizonyos ingó tárgyak és követelések a hagyaték kiegészítő részét képezik-e és hogy az örököstársak egymásnak előrevett érték alapján tartoznak-e, s minő megtérítéssel, a mennyiben közöttük egyébként átadás alapjául szolgáló egyezség jő létre, a hagyaték átadandó, s a vitás jogoknak a törvény rendes utján való érvényesítése fenhagyaudó. Ha a hagyatékhoz tartozó, de az örökhagyó nevén nem álló ingatlannak átirása a 22. és 23. §-ai értelmében nem eszközölhető : az átadási okiratban az érdekeltek megegyezésének megfelelően megállapítandó, hogy az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlan, mint örökség avagy hagyomány, kire, vagy esetleg kikre és minő hányadokban szállott át; a kik azután erre vonatkozó jogaikat a törvény rendes utján érvényesíthetik. Átadási végzést a biróság az örökhagyó halálától számított három hónap eltelte előtt nem hozhat. Ha a hagyaték tárgyalása ezen három hónapi határidő eltelte előtt fejeztetett be s ezen határidő alatt mint örökös, utóörökös, kötelesrészre jogosított, vagy mint a hagyatékhoz tartozó ingatlan hagyományosa, ujabb igénylő jelentkezett : ezen igényekre való tekintettel a hagyatéknak póttárgyalása rendelendő el. Az átadási végzés — jogerőre emelkedése után — a tulajdonjog bekeblezése s az abban esetleg elrendelt egyéb telekkönyvi bejegyzés végett az illetékes egy vagy több telekkönyvi hatósághoz hivatalból teendő át. A 14. §. eseteiben akkor, ha az érdeklettek másként nem állapodtak meg, a 22. §-a eseteiben pedig akkor, ha az érdekeltek kérelmére a telekkönyvi hatósághoz a tulajdonjog bekebelezése iránt külön megkeresés nem intéztetett, — az illetékes telekkönyvi hatósághoz az idézett szakaszok értelmében szerkesztett okiratok vagy felvett külön jegyzőkönyvek, az azok alapján esz közlendő telekkönyvi bejegyzések végett, illetőleg az átadási végzéssel együtt teendők át. 28. § Ha az érdekelt felek között a tárgyalás során nem jött létre olyan egyezség, a melynek alapján átadási végzés hozható, vagy ha a gyámhatóság a kiskorú avagy gondnokság alatt álló örökös képviseletében kötött egyezséget jóvá nem hagyta : a hagyatéki bíróság a perre ulasitás kérdésében hoz határozatot. A perre utasításra az 1868 : LIV. l.-c. 587. és 598. Íjainak rendelkezései alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy ha törvényes örökössel, vagy a törvényben előirt alaki kellékekkel bíró Írásbeli végrendeletben nevezett örökössel szemben oly örökös lép fel ellentétes igénynyel, a kinek öröklési joga a törvényben előirt alaki kellékekkel nem bíró végrendeleten vagy ugyanilyen öröklési szerződésen, avagy szóbeli végrendeleten alapul, az előbb emiitett örökössel szemben az utóbb emiitett örökös, —• ha pedig csupán egy vagy több kötelesrészre jogosítottnak kötelesrészhez való igénye vagy a kötelesrész összege, avagy az örökhagyó tulajdonául bejegyzett valamely ingatlan hagyományhoz való jog vitás és az örökös a 17., illetőleg 19. § ok szerint való biztosítással kapcsolatban az átadást nem kéri : az örökössel szemben a kötelesrészre jogosítottak utasitandók perre. 29. §. Részleges hagyatékátadási végzés hozandó : a) ha a hagyaték teljes átadását csupán az u körülmény akadályozza, hogy a 23. vagy 24. § ok eseteinek fenforgása miatt a hagyatékhoz tartozó, de az örökhagyó tulajdonául be nem jegyzett ingatlanokra nézve külön eljárás indítandó és az érdekelt örökös vagy örökösök a többi vagyontárgyakra nézve a részleges átadást kérik; b) ha egy vagy több örökösiársnak sem örökösödési joga, sem az őket illető örökösödési hányad nem vitás, vagy örökösödési joguk nem vitás ; c) ha egy vagy több örököstársnak örökösödési joga nem vitás és meg van állapítva, hogy a vitás örökösödési hányadban való esetleges részesedésen felül őket az örökségből minő hányad illeti. A i) és c) pontok eseteiben részleges átadás rendelendő azon örököstársak megállapodása alapján, a kiknek örökösödési joga nem vitás, akkor is, ha a többi örököstársak a részleges átadáshoz hozzá nem járulnak. Osztály tárgyát a /') és c) pontok eseteiben rendszerint csak a hagyatékhoz tartozó készpénz, értékpapírok és helyettesíthető ingó tárgyak képezik ; a többi vagyontárgyak pedig csak akkor oszthatók meg, ha az összes érdekeltek között, ideértve mindazokat, a kik a vitás örökrészhez igényt támasztanak, az osztályra nézve egyezség jött létre Az aj pont esetében a 23. és 24. §-ok szerinti eljárás befejezése után hagyatéki pótlárgyalás tartandó s annak alapján átadási, esetleg perre* utasítási végzés hozandó. A />) és e) pontok eseteiben a vitás kérdésre vonatkozó rés/leges perreutasitásnak van helye s az örökhagyó nevére irt ingatlanokból a vitás örökrészeknek megfelelő hányadnak, vagy az ezen örökrészekre eső osztályrészbe jutott ingatlanoknak tulajdonjoga egyelőre az örökhagyó nevére marad bejegyezve. 30. §. Az 1868 : LIV. t.-c. 5^8. §-ának rendelkezése azzal egészíttetik ki, hogy a peressé vált hagyaték biztosításának nincsen helye : a) ha a perre utasított fél örökösödési igénye a törvény által előirt alaki kellékekkel nem bíró végrendeleten vagy öröklési szerződésen alapul ; b) ha kötelesrészre nem jogositott törvényes örökös az előirt alaki kellékekkel bíró végrendeleten vagy öröklési szerződésen alapuló örökösödési igényt támaszt, a nélkül, hogy a végrendeleten vagy öröklési szerződésen alapuló örökös öröklési igényének alaptalanságát a hagyatéktárgyalás során valószínűvé tette volna; c) ha az, a ki mint örökös igényt támaszt, a törvényes örökösödés alapját képező családi kapcsolatot a hagyatéktárgyalás során egyáltalán nem mulatta ki ; </) ha valaki törvényes örökösödési igényt támaszt a családi kapcsolatot kimutató olyan örökössel szemben, a ki öt a törvényes örökösödés rendében feltétlenül megelőzi; ha csak a hagyatéktárgyalás során a közelebbi törvényes örökös örökösödési jogának megszűnte valószínűvé nem tétetik. A körülményekhez képest a biróság a hagyatéki vagyon állagának biztosítására korlátozva teheti meg a biztosítási intézkedésekel. Részleges perre ulasitás esetében a bizlositási intézkedés a vitás örökrészekre korlátozandó s erre az 1868: LIV. l.-c. 588. §-ában foglalt, valamint a fentebbi rendelkezések megfelelően alkalmazandók. 31. §. Ha az örökhagyó tulajdonául bekebelezett valamely ingatlan az átadás elölt az érdekellek által magánkézből eladatik : a hagyatéki biróság beleegyezését ahhoz, hogy az ingatlan az örökhagyó nevéről közvetlenül a vevő tulajdonául bekebeleztessék (telekkönyvi rendelet 73. § ), csak az örökhagyó halálától számitott három hó elteltével és csak akkor adhatja meg,