A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 22. szám - Törvényjavaslat. (Tervezet). Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészítéséről

188 A JOG. szűnjön meg az ezen­a tervezet ezen intéz­Kimondandó továbbá, hogy a póttárgyalásért csak akkor nem jár díj, ha annak a közjegyző oka. Ezen kérdés eddig sem volt világos, túl kérdést képezni. Végezetül még reflectálni akarok kedésérc : »A közjegyző díjait mindenesetre felszámítani köteles s annak megállapításáig a felektől díjazást elfogadnia nem szabad.« Ez a megszorítás oly bizalmatlauság intézményünk irái.t, a melyet e kar soha meg nem érdemelt. Szégyen volna több szót vesztegetni arra. A közjegyzői intézmény elleneseinek eszméje az, a mely — úgy hiszem — nem fog törvénynyé válni soha! Ezzel végeztem volna. Es most visszatérve dolgozatom bevezetésére, teljes meggyő­ződéssel állithatom, hogy a tervezet — ily alakjában a mint van — nem felel meg sem az elmélet igényeinek, sem a gyakorlat sür­gető óhajainak, de nem felel meg legkevésbé sem a közjegyzői kar érdekeinek, sőt a közjegyzői intézményt létalapjában támadja meg s fennállását veszélyezteti, ellenben tág kaput nyit a dédel­getett községi s körjegyzők érdekeinek és a szívesen türt zúg­irászatnak. Nem sok reményem van arra nézve, hogy a tervezet ellen eddig irt cikkeknek csak legkisebb gyakorlati haszna volna, de állásommal járó kötelességemnek tartottam, magam részéről is hozzájárulni annak megbeszéléséhez. Törvényjavaslat. (Tervezet.) Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészítéséről. 1. §. Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények a következően módosíttatnak és egészíttetnek ki. 2. §. Az örökösödési eljárás kizárólag a kir. járásbíróságok hatás­körébe tartozik. A gyámhatóság, a kir. közjegyző és a községi elöljáróság örökösödési ügyekben a törvényben megállapított korlátok között járnak el. 3. §. Az örökösödési eljárásra az a kir. járásbíróság illetékes, mely­nek területén az örökhagyó utolsó rendes lakhelye volt. Ha az örökhagyó felváltva több kir. járásbíróság területén lakott: ezek közül az örökösödési eljárásra az illetékes, a melynek területén az örökhagyó meghalt. Ha az örökhagyónak az ország területén rendes lakhelye nem volt : azon járásbíróság jár el, a melynek területén a hagyatéki vagyon létezik. Ha az országban több rendes lakhelylyel biró örökhagyó ezen lak­helyek szerint illetékes járásbíróságok területén kivül halt el, vagy ha az országban rendes lakhelylyel nem biró örökhagyónak hagyatéka több járás­bíróság területén létezik : a lakhelyek, vagy a vagyon fekvése szerint illeté­kes járásbíróságok közül mint örökösödési bíróság az jár el, a melyhez az örökösödési eljárásra vonatkozó valamely beadvány vagy megkeresés előbb érkezett. E járásbíróság az érdekeltek egyező megállapodása esetére az örö­kösödési eljárás megkezdése előtt az eljárást a másik járásbíróságnak enged­heti át. Ha az illetékesség a fentebbiek alapján meg nem állapitható: az illetékes hagyatéki bíróságot az igazságügyministerium jelöli ki. 4. §. A 8. §. szerint illetékes járásbíróság jár el a külföldi örökha­gyónak az ország területén lévő ingatlan hagyatékára nézve, valamint ha nemzetközi szerződés másként nem intézkedik, s viszonosságon alapuló más gyakorlat sem áll fenn: a külföldi örökhagyónak az országban lévő ingó hagyatékára nézve is. Magyar honosnak az ország területén kivül levő ingó hagyatékára nézve is a 3. §. szerint illetékes bíróság jár el akkor : ha nemzetközi szer­ződés értelmében, vagy viszonosságon alapuló gyakorlat alapján a külföldön hátrahagyott ingó hagyaték tárgyalása a hazai bíróságok hatáskörébe tarto­zónak van elismerve. 5. §. Az örökösödési eljárás hivatalból a következő esetekben teendő folyamatba : 1. ha az örökösök, vagy utóörökösök között kiskorú vagy gondnok­ság alá tartozó, avagy még nem született személy van ; 2. ha az, a kit az örökség valószínűen illetni fog, vagy azok közül, egyik vagy másik habár nagykorú, ismeretlen helyen távol van ; 3. ha az örökös ismeretlen, vagy tudvalevő örökös általában nem létezik. Mellőzendő azonbau ezen esetekben az örökösödési eljárásnak hiva­talból való folyamatba tétele akkor : ha a haláleset felvétel adatai szerint az örökhagyó után vagyon nem maradt. 6. §. Az 5. § esetein kivül a hagyatéki eljárás megindításának rend­szerint akkor van helye, ha ezt örökös, köteles részre jogosított, utóörökös, vagy olyan hagyományos, a kinek a hagyatékhoz tartozó ingatlan van ha­gyományozva, avagy olyan hitelező kéri, a kinek javára a hagyatékhoz tar­tozó ingatlanra a telekkönyvi rendelet 74. §-a értelmében feltételes végre­hajtási zálogjog van bekebelezve. (1881. LX. t.-c. 143. §.) Ha azonban az örökhagyó halálától (a holttányilvánítási Ítéletnek jog­erőre emelkedésétől) számított három hónap alatt az örökösödési eljárás megindítását az érdekeltek közül senki sem kérte, sem pedig ugyanezen határidő alatt örökösödési bizonyítvány kiadatása iránti kérelem elő nem terjesztetett, a hagyatékhoz pedig ingatlan vagyon tartozik : az örökösödési eljárás akkor is hivatalból indítandó meg, ha az 5. §. 1., 2. és 3. pontjai­ban foglalt esetek egyike sem forog fenn. E végből a bíróságok, a közigazgatási hatóságok, a kir. közjegyzők és a községi elöljáróságok, kötelesek minden olyan tudomásukra jutott eset­ről, a melyben az örökhagyó hagyatékához ingatlan tartozik és a hagyatéki eljárás a fentebbi határidő eltelte dacára tudomásuk szerint meg nem indít­tatott, jelentést tenni annak a járásbíróságnak, a melynek területén az ingat­lan fekszik. 7. §. A haláleset felvétele és a végrendelel kihirdetése az 1868: LIV-ik és az 1877 : XX. t.-c. rendelkezései szerint minden esetben eszköz­lendő, akkor is, ha az 5. §. 1., 2., 3. pontjainak esete fenn nem forog. A községi jegyző (városokban az erre rendelt hivatalos közeg) az elhalálo­zás napjától, holttá nyilvánítás esotében a bíróság vagy gyámhatóság rende­letének vételétől számított nyolc nap alatt köteles a haláleset-felvétel egyik példányát azon járásbíróságnak beküldeni, melyhez a község tartozik. E kö­telesség elmulasztása esetről-esetre 10 frtig terjedő rendbirsággal büntetendő A rendbírságot kiszabó határozat ellen a marasztalt előterjesztéssel élhet a járásbírósághoz. A járásbíróság végzése ellen felfolyamodásnak helye nin­csen, s a kiszabott rendbírság, ha 15 nap alatt meg nem fizettetik, bírói végrehajtás utján hajtandó be. Az a járásbíróság, a melyhez a halálesetfelvétel beküldetett, a netalán bemutatott írásbeli végrendelet kihirdetésén felül a szóbeli végrendelet tanúit is, a mennyiben ezek a járásbíróság területén laknak vagy tartózkodnak, eskü nélkül kihallgatja : a felvett jegyzökönyvet kihirdeti s ezek megtörténte után — a mennyiben a hagyaték tárgyalására nem illetékes — az iratokat az illetékes járásbírósághoz teszi át. - A hagyaték tárgyalására illetékes járás­bíróság a szóbeli végrendelet tanúinak eskü nélkül való kihallgatását, ha azok más bíróság területén laknak, vagy tartózkodnak, megkeresés utján eszközli. A haláleset felvétel másik példánya azon gyámhatóságnak, melyhez a község tartozik, mindenesetre akkor is beküldendő, ha a haláleset-felvétel adataiból nem tűnnék ki, hogy kiskorúak vagy gyámhatóság alatt állók vannak érdekelve. Ha kiskorú örökös marad, a haláleset-felvétel a gyámható­sághoz az 1877 : XK. t.-c. 228. §-ban rendelt kiegészítés és felszerelés után küldendő be. 8. §. A hagyaték leltározására az 1868: LIV. t.-cikk és az 1877. XX. t.-cikk rendelkezései alkalmazandók, a következő módositásokkal : a) a leltározás az 5. §. lv 2., 3. pontjainak esetében hivatalból fo­ganatosítandó, más esetekben a leltározás az illetékes járásbíróság rendelete alapján veendő fel; b) a községi jegyző által az 5. §. 1., 2, 3. pontjainak eseteiben hi­vatalból felvett leltár az 1V77;XX. t.-c. 236. §-ban emiitett értéktárgyakkal azon járásbírósághoz küldendő be, a melyhez a község tartozik s ez által esetleg az örökösödési eljárásra illetékes járásbírósághoz teendő át ; c) a leltározásnak közjegyző által való foganatosítását, valamint a leltározás kiegészítését vagy pótlellározását, a mennyiben szükségesnek mutat­kozik, a hagyatéki bíróság rendeli el; d) az illetékes járásbíróság területén kivül foganatosítandó leltározás, pótleltározás és leltárkiigazitás megkeresés utján a körülményekhez képest községi jegyző, bírósági végrehajtó vagy kir. közjegyző által foganatosítandó ; c) ha kiskorúak, vagy gyámhatóság alatt állók is vannak érdekelve, a leltárnak egy hivatalból hitelesített másolata a gyámhatóságnak (26. §.) a járásbíróság által megküldendő ; /) hi a leltár kiigazításának vagy pótleltározás foganatosításának szüksége a hagyaték tárgyalásának folyamán merül fel, ezt a tárgyalást vezető kir. közjegyző eszközli és pedig szükség esetében megkeresés utján. 9. §. A hagyaték leltározásának elrendelését az örökösön, utóörökü­sön és köteles részre jogosítotton felül az illetékes járásbíróságnál kérhetik : a) a hagyományos, ha hagyományát a törvényben előirt alaki kellé­kekkel biró végrendelettel vagy öröklési szerződéssel igazolja ; b) az örökhagyó hitelezője, ha a követeléiét okirattal vagy szabály­szerű kereskedelmi könyvkivonattal igazolja. E leltározás költségét az azt kérő hagyományos vagy hitelező tartozik előlegezni s a hagyatékból annak megtérítését csak akkor és annyiban köve­telheti, ha és a mennyiben e leltározás által a különben is szükséges leltáro­zás költsége megtakarítva lett. 10. §. A hagyaték tárgyalásának vezetésével kir. közjegyző bízandó meg. A bíróság, melynek területén több közjegyző van, ügyelni tartozik, hogy azok ilyen megbízatásokban egyenlő arányban részesittessenek. A tárgyalás a körülményekhez képest a közjegyző székhelyén, az illetékes járásbiróság székhelyén vagy a helyszínén, illetőleg a körjegyzőség székhelyén, vagy a körjegyzőséghez tartozó, avagy szomszédos valamelyik községben tartatik meg. Ha azonban a hagyatékhoz oly ingatlan tartozi-k, melynek tulajdon­joga nincsen az örökhagyó javára bekebelezne, a tárgyalás mindenesetre a helyszínén (a körjegyzőség székhelyén, vagy a körjegyzőséghez tartozó vala­mely községben) tartandó meg. 11. §. A hagy.iték tárgyalására kitűzött határnapra megidézendők : az örökösök, az utóörökösök, a még születendő utóörökösök részére a tárgyalás vezetője által kinevezendő ügygondnok, a kötelesrészre jogosítottak, az örök­hagyó özvegye, valamint azon hagyományosok, a kiknek javára a hagyaték­hoz tartozó valamely ingatlan lett hagyományozva. A többi hagyományosok a hagyaték tárgyalására kitűzött határnapról értesitendök ugyan, de azon hozzáadással, hogy meg nem jelenésük a hagyatéki eljárás lefolytatását nem akadályozza, s igényeiket az örökös ellenében, meg nem jelenésük esetében is érvényesíthetik. Ha az örökhagyó rendelkezése által, mint örökös, utóörökös vagy hagyományos, már létező, avagy az örökhagyó által rendelt valamely alapít­vány van részesítve : a hagyatéki tárgyalás határnapjáról az alapítvány fel­ügyeletére hivatott hatóság is értesítendő. A hagyaték tárgyalására egyébiránt bármely érdekelt fél megjelenhet akkor is, ha megidézve, vagy a tárgyalás határnajijáról értesítve nem lett. A tárgyalás szóbeli és nyilvános A tárgyalást vezető kir. közjegyző kérelmére, vagy hivatalból, a fenforgó körülményeknek megfelelően, a nyil­vánosságot korlátozhatja vagy kizárhatja. 12. §. A tárgyalás alkalmával : 1. az érdekeltek közbenjöttével végleg megállapíttatik s aláiratik a leltár, vagy a mennyiben szükséges, annak pótlása és kiegészítése eszkö­zöltetik ; 2. kipuhatoltatik és megállapíttatik, hogy mint örökösök, utóörökö­sök, vagy kötelesrészre jogositottak kik birnak öröklési igénynyel, esetleg beszereztetnek azon okmányok, a melyek az örökösödési jog igazolása szem­pontjából szükségesek Azon esetekben, midőn csupán az örökhagyó leszár­mazói, felmenői, testvérei vagy ezek leszármazói és házastársa örökösödnek, s örökjoguk iránt kétség nem forog fenn : a családi összeköttetés igazolására a haláleset-felvétel elegendő bizonyítékul tekintendő ; más esetekben a családi összeköttetés anyakönyvi kivonatokkal, vagy más teljes hitelű okiratokkal bizonyítandó. 3. Ha a tárgyalás alkalmával kitűnnék, hogy valamely kiskorúnak érdeke szülőinek, a gyámnak vagy a gondnoknak érdekével összeütközik : a

Next

/
Thumbnails
Contents