A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 20. szám - A magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek, járásbíróságok és közigazgatási hatóságok előtt - A magyar büntetötörvénykönyv

8u A JOG. büntetésképen pénzbüntetésre is Ítéltetik, ez épen ugy, mint a mellékbüntetés, azon nemű szabadságvesztésre változtaltatik át, melyre a vádlott egyidejűleg elitéltetett s ily esetekben vétség miatt kiszabott főbüntetés gyakran elzárással, kihágásért kiszabott főbüntetés pedig nem ritkán fegyházzal is helyettesittetik behajthatlanság esetéu, de mindig csak egynemű szabadságvesztésbüntetés állapittatik meg; kétségtelen, hogy az eldöntendöhöz hasonló esetekben sincs helye különnemű, hanem csak egynemű és egyfolytában végrehajtható szabadságvesztésbüntetések alkalmazásának. A büntetés neme pedig nem a vádlottra nézve enyhébb elzárásban, hanem fogházban állapitandó meg, mert a btk. 96. és 97. §-aiban kifejezést nyert büntetőjogi elv szerint ez esetben is a súlyosabb büntetés alkalmazandó s mert a vétség miatt kiszabott pénzbüntetés behajthatlanság esetén fogházra változtatandó át, ez pedig a kihágást különben helyettesítő elzárásnál súlyosabb. Maros-Vásárhelyt, 1892. évi ápr. hó 11-én. A btk. 477. §-ában meghatározott hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét csakis olyan közhivatalnok követheti el, a kivallomások kivételére a törvény által fel van jogositva; tekintve, hogy vádlott mint községi biró vallomások kivételére feljogosítva nem volt, ennélfogva ama cselekménye, hogy a 1 opással terhelteket tettleg bántalmazta oly czélból, hogy ezeket ez által beismerő vallomásra kényszerítse, nem állapíthatja meg a btk. 477. §-ában meghatározott büntettet, hanem megállapítja a btk. 473. §-ába ütköző vétséget. A fehértemplomi kir. törvényszék: (1891. július 14-én 6,660) V. Melitie vádlottat a btk. 475. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségével a btk. 95. §-a értelmében eszmei bűnhalmazatban álló, a btk. 477. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés bűntettében bűnösnek mondja ki és ezért a btk. 477., 95. és 98., valamint 484. §-ai alapján 6 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére itéli stb. Indokok: K. Jón és társai panaszosok azon panaszt emelték, hogy ők a Cs. llie kárára f. é. január 18-áról 19-re menő éjjelen elkövetett juhlopás miatt gyanusittatván, V. Meletie vádlott, mint községi biró őket a községházára megidézte, ott azután, miután a kérdéses lopásban való bünrészességüket tagadták, vádlott valamennyiüket kezüknél fogva megkötözte, különösen pedig L. Juont és Zs. Iliét kezüknél fogva gerendára felkötötte, ugy, hogy ezek majdnem fél óráig szabadon a levegőben függtek. Végre is, mert vádlott községi biró a többi 3 gyanúsítottat is hasonló felkötéssel fenyegette, valamennyien csakis azért, hogy a kínzásoktól megszabaduljanak, beismerték, miszerint a Cs. Ilié juhát ők lopták el. Az öt sértett azt is panaszolja, hogy ugyanakkor V. Meletie községi biró avval is fenyegette őket, miszerint előbb szabadon nem bocsájtja őket, mint káros Cs. Iliének az ellopott 1 drb. juhért 60 frtot meg nem fizetnek, mire kénytelenek voltak ezen összeget is megfizetni. V. Meletie vádlott beismeri, hogy az öt gyanúsítottat kezüknél megkötötte és hogy L. Jónt és Zs. Iliét egy gerendához kötötte, tagadja azonban, hogy ő gyanúsítottakat kínozta volna, avagy L. Jónt és Zs. Iliét a gerendára ugy kötötte volna fel, hogy ezek szabadon a levegőben függtek, előadja továbbá, hogy utóbbi kettőt a gerendához csak azért kötötte, mert félt attól, hogy valamelyikük őt késsel megtámadja. Tagadja továbbá, hogy ő az öt gyanúsítottat a 60 frt megfizetésére kényszeritette volna. Tekintve mindazonáltal, hogy K. Jón, L. Jón, ifj. Zs. Pavel, Zs. Uie és M. Matei fentirt vallomásukat a mai végtárgyaláson esküvel is megerősíttettek, tekintve, hogy K. Ilié és B. Lázár szemtanuk is hit alatt megerősítették, hogy V. Meletie vádlott az öt sértettet kezüknél fogva megkötötte és L. Jónt és Zs. Iliét a gerendára ugy felkötötte, hogy kezüknél fogva egyideig a levegőben szabadon függtek, tekintve végre, hogy S. Márton tanú vallomása szerint ezen tanú is látott egy egyént a községi biró irodájában a gerendára felkötve és kérdésére a községi biró, mostani vádlott azt felelte, hogy az illetőt beismerésre akarja hozni; tekintve továbbá, hogy sértetteknek azon vallomását, miszerint vádlott őket előbb szabadon nem akarta bocsátani, mig károsnak G0 frtot nem fizetnek, id. Zs. Pável tanú, M. Pánta és K. Rachila tanuk is megerősítik, ennélfogva bebizoüvitottnak veendő, hogy V. Meletie vádlott, mint volt közs. biró törvényellenes kényszereszköz alkalmazása által az öt sértettől, mint vádlottaktól beismerő vallomást csikart ki és őket jogtalanul 60 frt megfizetésére is kényszeritette, miért is ehhez képest vádlottat, figyelemmel arra, hogy tulajdonképen csak egy büntetendő cselekményt követett el, de ez a btk.-nek ugy 475., mint 477. §-át sérti, a rendelkező rész értelmében bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kiszabásánál, mint enyhítő körülmény tekintetbe volt veendő vádlottnak büntetlen előélete, túlbuzgalma és alacsonvabb műveltsége, súlyosító körülménynek pedig volt veendő a fenforgó bűuhalmazat és hogy az erőszakot többek ellen alkalmazta. A temesvári kir. itélö táhla: (1891. november 23-án 2597) Vádlottat a btk. 95. §. helyett a 96. §. felhívásával nemc-ak a hivatali hatalommal vaió visszaélés bűntettében, de a btk. 475. §. alá eső hivatali hatalommal való visszaélés vétségében is bűnösnek mondja ki és a fenforgó anyagi bűnhalmazatnál fogva 1 tetését összbüntetésnek nyilvánítja, ezzel a változtatással az bírósági ítéletet egyébként helybenhagyja. Indokok: A vádlott mint községi biró azzal, hogy llie és L. Jón lopással gyanúsított egyének ellen azon czél hogy tőlük beismerő nyilatkozatot csikarjon ki, törvényelh kényszereszközt alkalmazott, a btk. 477. §-ába ütköző bűntettet e vette és befejezte, de elkövette ezen kívül a btk. 475. §. alá eső hiv; hatalommal való visszaélés vétségét is azzal, hogy a lopással gyan tottakat később 60 frt kártérítési összeg fizetésére, illetve a káró való kiegyezésre s ekként a kényszerhelyzet eltűrésére fenyegeté kényszeritette. Ez a két ténye a vádlottnak, minthogy azokat rövid időközben, de nem egy időben követte el, külön aka elhatározást feltételez és mindenik önálló külön bűncselekmt képez : ugyanazért a kir. itélö tábla nem eszmei, hanem an) bűnhalmazatot látván fenforogui, az első bírósági Ítéletet a ft módon megváltoztatta, egyébként pedig azt vonatkozó indokai fogva helybenhagyta. A m. kir. Curia: (1892. április hó 11-én 151. sz.) Az E bírósági ítéletek részben megváltoztatnak, V. Meletie vádlott btk. 477. §-ában meghatározott hivatali hatalommal való visszat vétségében mondatik ki bűnösnek s ugy e miatt, valamint ezen vétségen kivül még terhére eső és a btk. 475. §-ba ütk hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt a btk. 96. alapján 4 havi fogházra Ítéltetik, a btk. 484. §-ban foglalt mell büntetések mellőztetnek, egyebekben a kir. itélö táblának itél az abban elfogadott és felhozott indokoknál fogva helyb hagyatik. Indokok: A btk. 477. §-ban meghatározott hivatali ha lommal való visszaélés bűntettét csakis olyan közhivatalnok köv heti el, a ki vallomások kivételére a törvény által fel van joj sitva; tekintve, hogy vádlott, mint községi biró vallomások ki telére feljogosítva nem volt, ennélfogva ama cselekménye, hc a lopással gyanúsított K. Juont és társait tettleg bántalmazta i czélból, hogy ezeket ez által beismerő vallomásra kényszerit nem állapithatja meg a btk. 477. §-ban meghatározott bünteti hanem megállapítja a btk. 473. §-ába ütköző vétséget. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett egyrészről halmazat, másrészről pedig vádlottnak büntetlen előélete. A hi' talvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesz;ése az mellőztetett, mert ezen mellékbüntetések csakis a hivatali bí tettekre vannak rendelve, a viselt hivatal elvesztése kimondásán szüksége pedig nem forog fenn azért, mert vádlott jelenleg bi hivatalt már nem visel. Egyszerű hazugság, melynek ellenkezőjéről panaszos könnj meggyőződhetett, nem képez ravasz fondorlatot. (A győri kir. it táblá 1892. febr. 16-án, 186. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási tairóság elvi jelentőségű határozatai. 1.721. Adómentes mezőgazdasági szeszgyár bérlője e b létből eredő jövedelme után — ha csak az adómentesség 1 is kiterjesztve nem lett — III. oszt. ker. adót tartozik jizet {1891. évi 12,719. sz.) 1.722. A cukorkiviteli jutalomról az 1889. évi deceml hó n-én 72,751. sz. a. kelt p. ü. miniszteri körrendelet köz. tétele előtt kiállított riyugták bélyeghiánya miatt felemelt ille, elő nem irható. (1891. évi 11,74.7. sz.) 1,725. Ha a községi jegyző az általa haszonélvezett k, ségi f öldek adóját a községnek megtéríti, a IV. o. keresető megállapításánál ezeknek a f öldeknek haszonértéke az ai alaphoz hozzá nem ülhető. (1891. évi 15,64.7. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-ből. Csődölt : Handler Ignác e., budapesti keresk. és váltótörvénysz bej. jun. 30, félsz. jul. 23, csb. Szebeny Vidor, tmg. Rosenbersky Ödön. Scliwarz c., pancsovai tszék, bej. máj. 10, félsz. máj. 30, csb. Theil Alb tmg. Feyman Gyula. — Avirovits István e., gyurgyováci (szentgyörgyv; jrbság, bej. máj. 30, id. tmg. dr. Szladovits György. — Sebinidt Kár' e., soproni tszék, bej. aug. 4, félsz. aug. 30, csb. Gesztesy János, ti dr. Schreiner Károly. — Leitersdorfer B. (Betti) e., szolnoki tszék, 1 jun. 20, félsz. jul. 8, csb. Pataky István, tmg. dr. Keleti Ferenc. Renggert Sámuel e., erzsébetvárosi tszék, bej. jun. 15, félsz. jun. csb. Sándor Frigyes, tmg. dr Uberth Károly. — Kleinliempel József tordai tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 19, csb. Vájna Vince, tmg. dr. Horv Miklós. — Garai Jakab e., kalocsai tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. csb. Csernyus István, tmg. dr. Szántó Lajos. — Brandenburg Regina budapesti tszék, bej. jun. 18, félsz. jul. 13, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Pál Béla. — Klein Mór e., nagybecskereki tszék, bej. aug. 3, félsz, aug csb. dr. Végh Imre, tmg. Weisz Manó. — Bilim T. (Teréz) e., szoln tszék, bej. jun. 15, félsz. jun. 30, csb. Pataky István, tmg. dr. Csávás La Pályázatok : A kassai Ítélő táblánál b i r ó i áll. május hó 21 — A pancsovai kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. május 21-ig. — A i gedi ítélő tábla kerületében 13, díjas joggyakornoki áll. máj. 22 — A szegedi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 25-ig. — A gyöng; jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 24-ig. — A szegedi jbitóságnál alje: z ö i áll. május 24-ig. — A kassai itélö tábla területén egy díjas j gyakornoki éli. május 23-ig. — A pestvidéki tszéknél aljegyzői május 26 ig. — A szegszárdi kir. ügyészségnél al ügyészi áll, m 25-ig. — A kassai tszéknél aljegyzői áll. máj. 27-ig. — A turóc-sz' mártoni jbiróságnál albirói áll. máj. 27 ig. Nyomatott a ,,Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'--nál. (Hold-utcza 7. szám.)