A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 20. szám - A magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek, járásbíróságok és közigazgatási hatóságok előtt - A magyar büntetötörvénykönyv

A e Meg kellett semmisíteni a megtámadott közgyűlési határozatokat, mert a felperes által jegyzett részvények alperes társaság birtokában lévén, s azokhoz való tulajdonjogát felperes az ezekre vonatkozó ideiglenes jegy felmutatásával, a szándékolt betételével kellően igazolván, részvényei a 3 /. alatti alapszabályok 11. §-ához képest már letettnek tekintendők s igy arra nézve, hogy részére a közgyűlésben részvételre jogosító igazolvány kiadassák s ennek alapján részvényesi jogát a közgyűlésben gyakorolhassa, nem forgott fenn szüksége annak, hogy az alperes társaságnál levő részvényeit előbb átvegye s mint átvetteket ismét letegye. De nem is volt függővé tehető az igazoló jegy kiadatása a részvények átvételétől, mert ezeket felperes átvenni köteles nem volt s igy azok átvételét annál is inkább megtagadhatta, mert az átvételt az általa a részvények értékének megfizetése iránt indított perre kihatónak tartotta ; mert ezek szerint alperes törvény- és alapszabálysértést (keresk. törvény 176. §., alapszabályok 7. és ll. §.) követett el az által, hogy felperesnek a közgyűlésben részvételre jogosító igazolvány kiadatását megtagadta, s ez által felperest részvényesi jogának a közgyűlésben gyakorolásában megakadályozta. A budapesti kir. itélő tábla (1891. július 1-én 8,522.) az első bíróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Habár az első bíróság ítéletében felhozott azokat az undokokat, melyeknek alapján az első bíróság felperes kereseti joga ellen emelt alperesi kifogásokat figyelmen kivül hagyta, a kir. itélő tábla is magáévá teszi és pedig annál iukább, mert aunak a kérdésnek a megbirálásánál, hogy felperes tekinthető-e részvényesnek, nem az a döntő, hogy felperes a társaság alakulásakor általa jegyzett részvénveknek tényleg birtokában van-e, s hogy az ezekkel összekötött alapszabályszerű jogokat tényleg gyakorolhatja-e, hanem az a döntő, hogy a részvények tulajdona felett mint tulajdonos rendelkezhetik-e, már pedig alperes maga beismeri, hogy a keresetben érintett és névre szóló részvényeken felperes mint tulajdonos vau kitüntetve, mely részvényeket a H. alatti okirat szerint a rendelkezése alatt álló ideiglenes jegy visszaadása ellenében felperes minden ellenértékszolgáltatás nélkül bármikor átveheti, ebből pedig önként folyik, hogy a kérdéses részvények tulajdona felett való rendelkezés felperest illeti, ugyanő tehát részvényesnek tekintendő, mindamellett az első bíróság Íteletének megváltoztatásával felperest keresetével -elutasítani kellett: mert az alperes részvénytársaság 3. sz. alatti alapszabályainak 11. §-a szerint a közgyűlésen csak az a részvényes bir szavazati joggal, ki mint részvényes részvényeit legalább három nappal a közgyűlés előtt a társulati pénztárnál letéteményezte, már pedig felperes maga beismeri, hogy részvényeit, melyeket soha át nem vett, az alapszabályok felhívott szakaszának megfelelőleg alperes társulatnál le nem tette, a részvények átvételére feljogosító ideiglenes jegynek szándékolt letétele pedig a részvényeknek az alapszabályok által követelt valóságos letételét annál kevésbé pótolhatja, illetve helyettesitheti, mert az ideiglenes jegy a társaság részvényeseit alapszabályszerűleg megillető jogok gyakorlására csak a részvények kibocsátásáig szolgál; mert e szerint alperes társaság igazgatósága a közgyűlésben részvételre jogosító igazolványnak felperes részére leendett kiadását jogosan tagadta meg, a megtámadott közgyűlési határozatok tehát sem ezen, sem a felperes által felhozott többi okból meg nem semmisithetők ; mert az alapszabályok 38. §-a csak azt határozza meg, hogy a társaság értékeiből évenkint mily legkisebb százalék írandó le, I de nem zárja ki azt, tehát nem foglal magában alapszabályszerű sértést az, hogyha a közgyűlés nagyobb százalék leírását tartja szükségesnek vagy czélszerűnek, nagyobb érték-leirás elhatározásával állapítja meg a mérleget; a társaság mérlegének megállapítása feletti határozat hozatala körül tehát alapszabályszerű sértés nem történt, de nem történt alapszabály-sértés a tartalék alapítása felett hozott határozat által sem, mert sem az alapszabályok, sem a törvény tartalék alapítását nem tiltják. A m. kir. Curia: A per főtárgyára vonatkozó részében a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete [ hagyatik helyben. A perköltséget tárgyazó részében pedig mindkét alsóbb bírósági Ítélet megváltoztatik s a perköltség kölcsönösen megszüntetik; egyúttal felperesi ügyvéd felebbezési dija és költsége képviseltjével szemben 50 frtban megállapíttatik. Indokok: A felperesi kereseti jog ellen emelt kifogást j helyos indokok alapján mellőzték az alsóbb bíróságok. A per | főtárgyára vonatkozó részben az első bíróság ítélete volt helyben- J hagyandó megfelelő indokainál fogva és azért, mert az alapszabályok 11. §. 2 bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva a közgyűlésen szavazati jog elnyerése végett részvények helyett nyilvános hitelintézeteknek részvénybetétjegyei is letéteményezhetők I lévén, az ilyetén letétjegyet a 2-/. alatti ideiglenes jegy, miután j ennek alapján felperes részvényei éppen magától alperes társaságtól voltak bármikor átvehetők, a fenforgó esetben kétségtelenül helyettesitette, és igy ezen ideiglenes jegynek felperes részéről megajánlott átadása mellett alperes társaság igazgatósága a közgyűlésben részvételre jogosító igazolvány kiadását jogosan meg nem tagadhatta. oa n A jelen pernek tárgyát az alapszabályok egyik vitás rendelkezésének az értelmezése képezvén, a perköltség kölcsönös megszüntetése a ptr. 271. §. 2. bekazdése alapján indokolt. 1892. ápril 21-én 1,167. sz.) Szabályszerűen meg nem alakult, a kereskedelmi czégjegyzékbe be nem vezetett és ki nem hirdetett szövetkezet tagjai által, a szövetkezet képviselete ellen folyamatba tett perek elbírálására a keresk. bíróság nem illetékes. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék: A kir törvényszék jelen perre nézve illetékességét megállapítja. Indokok: Alperes egylet az A) alatt csatolt alapszabályok 2. §-ából kivehető rendeltetésénél fogva s ugy is mint laképitő társaság a keresk. törv. 223. §-ában körülirt szövetkezetnek lévén tekintendő, a felperes, mint a szövetkezet tagja által a társasági viszonyból keletkezett jelen per a keresk. eljárást szabályozó ig. min. rend. 6. i;. 7. pontja értelmében helyesen indíttatott meg az alperesre nézve illetékes kereskedelmi törvényszéknél, Az a körülmény pedig, hogy alperes cégét be nem jegyeztette, a bíróság illetékességére befolyással nincs. A budapesti kir. itélő tábla az e.-b. végzését megváltoztatja, felperest keresetével kereskedelmi bírói hatáskör hiánya miatt elutasítja. Indokok: A keresk. eljárási rendelet 6. §-ának 7. pontja, illetve a 8. §. szerint csupán az oly perek vannak a keresk. bíróság hatáskörébe utalva, melyek a keresk. törvény 224. §. értelmében szabályszerűen alakult, a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett és kihirdetett szövetkezet tagjai által tétetnek a szövetkezetnek törvényes képviselete ellen folyamatba; minthogy azonban peres felek saját előadásukból kitetszőleg, a keresk. törvény által előirt módon szövetkezetté nem alakultak és társaságukat mint szövetkezetet be nem jegyeztették; s minthogy e szerint alperes egylet a keresk. törvény 228. §. értelmében mint szuvetkezet létezőnek, felperes pedig szövetkezeti tagnak nem tekinthető, a felperes által indított kereset, tehát szövetkezési viszonyból származottnak s abban peressé tett jogviszony a keresk. törvény szabályai alá vonhatónak nem is tartható: jelen kereset kereskedelmi bíróság illetékessége alá nem tartozik. A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának végzése indokaiból helybenhagyatik. (1892. márc. 8-án 164.) Valamely részvénytársaság cége két cégjegyzési jogosultsággá! felruházott társulati tisztviselő együttes aláírása mellett, igazgatósági tag hozzájárulása nélkül is jegyezhető. (M. kir. Curia 1892. 1,179. sz.) Bün-ügyekben. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla II. sz. büntető határozata. Csak pénzbüntetéssel büntetendő vétség és szintén csak pénzbüntetéssel büntetendő kihágás miatt ugyan egy ítéletben elitélt vádlott pénzbüntetéseinek behajthatlanság esetére szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatása. A btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége és a kbtk. 92. §-ába ütköző közegészség elleni kihágás miatt a btk. 102. §-ára való tekintettel 70 frt és 20 frt pénzbüntetésre II. bíróilag elitélt G. Lajos büntető ügyében a kir. itélő tábla 1892. április ll-én 213/892. szám alatt kelt határozatával kimondotta, hogy: oly esetekben, midőn vádlott ugyan egy ítéletben vétségért csak pénzbüntetésre és kihágásért szinte csak pénzbüntetésre ítéltetett, a pénzbüntetéseket behajthatlanság esetén helyettesítő szabadságvesztésbüntetés mindkét külön pénzbüntetés helyett egynemű szabadságvesztésben és pedig fogházban állapítandó meg. Indokok: Főbüntetésként megállapított pénzbüntetés behajthatlanság esetén a btk. 53. §-a szerint fogházra, a kbtk. 22. §-a szerint pedig elzárásra változtatandó át; oly esetekben tehát, midőn a vádlott egy ítéletben szabadságvesztésre nem, hanem főbüntetésül egyfelől a btk., másfelől a kbtk. alapján többrendbeli pénzbüntetésekre ítéltetik, az idézett szabályok merev alkalmazása mellett behajthatlanság esetén a vétségért kiszabott pénzbüntetés fogházra, a kihágásért kiszabott pedig elzárásra volnának átváltoztatandók s igy különnemű szabadságvesztésbüntetések állapíttatnának meg. Tekintve azonban, hogy a behajthatlan pénzbüntetések helyett ugyanazon ítéletben megállapított szabadságvesztéseknek összbüntetés jellegével biró s egyfolytában végrehajtható büntetéseknek kell lenniök, mintha a vádlott egyenesen szabadságvesztésre Ítéltetett volna, mert máskülönben az ítélet végrehajtása körüli eljárás is bonyolulttá és nehézkessé tétetnék, könnyen zavarok merülhetnének föl és ezen szempont volt irányadó a bírói gyakorlatnak a btk. 53. és 102. §., valamint a kbtk. 22., 23., 29. és 30. §-aiban kifejezésre jutott elvek alapján kifejlődésénél is, mely szerint abban az esetben, ha vádlott valamely szabadságvesztéssel egyidejűleg vétség vagy kihágás miatt fő-