A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 20. szám - A magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek, járásbíróságok és közigazgatási hatóságok előtt - A magyar büntetötörvénykönyv

A JOG. Felperes alperes által azzal biztattatván, hogy a következő héten vagy szerződést küld neki, vagy a végből maga jön el, felperes ebben az Ígéretben megbízni késztetve volt. Midőn tehát alperes igéretét nem váltotta be és ezzel az eljárásával azt okozta, hogy felperes idejében másfelé nem szegődhetett, ebből a tényéböl, illetve mulasztásából eredő kárért felperes irányában felelősnek tekintendő. A széniéi kir. járásbíróság" (1891. január 20-'án 151.) : G. József felperesnek K. Mór alperes ellen 480 frt kártérítés s jár. iránti perében kötelezi alperest, hogy felperesnek 360 frtot megfizessen, ezen összeg felüli keresetével pedig felperest elutasítja s a perköltséget kölcsönösen megszünteti stb. Indokok: Felperes keresetében előadja, hogy R. Mór alperesnél 1889. aratáskor 4 hónapon át a tulajdonát képező cséplőgépnél 90 frt havi fizetés és 1 frt napi élelmezési díj mellett mint gépész alkalmazásban volt, a midőn az 1889. évi cséplés befejeztetvén, felperes nevezett alperessel abban állapodott meg, hogy az 1890. évi aratáshoz is fogadja fel őt gépésznek hasonló díjazás mellett, ezen előzetes megállapodás folytán alperes visszatartotta felperes bizonyítványait is, felperes bízván alperesnek abbeli Ígéretében, hogy neki a vonatkozó szerződést írásban foglalva utólag megküldi, bizonyítványait nála is hagyta. 1890. évi május havában, a midőn felperes megérkezettnek vélte az időt állását elfoglalandó, kérdést intézett alpereshez, hogy mely időre kívánja odaérkezését, ezen felhívására azonban alperestől június első napjaiban oly tartalmú levelet nyert, hogy 1890. évre gépészre szükség nem lesz, miért is a bizonyítványait visszaküldi, tekintve tehát, hogy alperesnek ezen eljárása által neki kár okoztatott, mely kárát 4 hónapon át 90 frtjával számítva 360 frtra, a havi élelmezés címéni napidíját pedig 1 frttal számítva 120 frtra és így összesen 480 frtra becsüli, kéri, hogy alperes ez összegben és járulékaiban marasztaltassék. Habár alperes a tárgyalás során felperesnek a keresetében felhozott állításait tagadásba is vette, tagadásai birói figyelemre egyáltalában nem méltathattak, mivel alperesnek összes tagadásait halomra dönti a felperesileg B. alatt csatolt 1890. februárban kelt alperes által sajátkezüleg irt és aláirt levele, melyben felperesnek tudomására adja, hogy jövő télen át fogja küldeni neki az írásbeli szerződést, avagy pedig személyesen jön el Nagyszombatra ; kitűnik tehát ezen teljes hitelt érdemlő okmányból, hogy felperes és alperes között előzetes szóbeli megállapodás történt, hogy alperes felperest az 1890. évi aratáshoz is felfogadta gépésznek, hogy ezen előzetes igéret folytán bizonyítványai is nála maradtak, hogy ő azokat 1890. évi május végéig kezei közt tartotta és csak 1890. évi május 29-én kelt és C. alatt csatolt levele kíséretében küldte vissza, tehát oly időben, a midőn felperes más helyen gépészi alkalmazást az idő rövidsége miatt már nem nyerhetett, világos tehát, hogy ily körülmények között felperes kereseti követelése nemcsak méltányos, de jogos is lévén, azt felperesnek alperes irányában és pedig a mindkét fél részéről szakértőnek elfogadott és hit alatt kihallgatott V. István szakértői taminak abbeli vallomásához képest, hogy a cséplési idény időtartama rendszerint 3 hónapra terjedt és ily időtartamra a jelen ügyben R. Mór alperesnél is volt, 270 frtban mint három havi fizetési összegben és 90 frtban, mint három havi élelmezési díjban, összesen tehát 360 frtban megállapítani, illetve a kereseti 480 frtot 360 frtra leszállítani és abban alperest feltétlenül elmarasztalni kellett; és miután a kereseti követelés csak részben lévén megítélve, ez oknál fogva a perköltségek is kölcsönösen megszüntetendők voltak. A pozsonyi kir. ítélő tábla (1891. augusztus 26-án 1,125): Az elsöbiróság ítéletét felperest elutasító nem felebbezett részében érintetlenül, a perköltség megszüntetésére vonatkozó felebbezett részében helybenhagyja, abban a felebbezett részében azonban, melylyel alperes 360 frtnak megfizetésére köteleztetett, megváltoztatja és felperest keresetével egészben elutasítja stb. Indokok: Felperes előadásából kétségtelenül kiderül, hogy közte és alperes közt gépész minőségben leendő alkalmaztatása iránt a szerződés még létre nem jött, azon az alapon tehát, hogy alperes a szerződést meg nem tartotta, felperes kártérítés iránt igényt nem támaszthat, másrészt a felperes részéről C. alatt becsatolt levélből nyilván kiderül, hogy alperes felperest még a tél folyamában értesítette arról, hogy őt szolgálatába nem fogadja és felperes nem is állítja azt, hogy a midőn alperes a B. alatti levélben tett ígérete dacára sem az írásbeli Szerződést meg nem küldötte, sem bizonyítványait vissza nem küldte, alperest akár a szerződés megküldésére ismételten felhívta, akár pedig bizonyítványai visszaküldésére felszóllitotta volna, a mi megerősíti azt a körülményt, hogy a felek között felperes alkalmaztatása iránt folyamatban volt alkudozások még a tél folyamán félbeszakadtak. Ezek szerint felperesnek saját előadása szerint is elég ideje volt szolgálat után nézni, ily alapon tehát kártérítéshez törvényes alapja szintén nincs. Mindezeknél fogva és tekintettel arra, hogy felperes semmivel sem igazolta azt, hogy ő bizonyítványainak visszaküldése után alkalmazást keresett, ilyent azonban azért, mert már elkésett, nem kapott, hogy tehát neki kára van, őt keresetével egészben elutasítani kellett. A perköltség kölcsönös megszüntetése a per körülményein alapszik. A m. kir. Curiu (1892. március 24-én 8,429p : A itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az első biróságna I perest 360 frtban marasztaló ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az 1890. februárban kelt B. alatti lev alperes felperest azzal biztatta, hogy a következő héten szerződést küld neki, vagy e végből maga jön el. Miuthog peres ebben az ígéretben megbízni késztetve volt, alperes ban Ígéretet nem váltotta be, hanem a C. alatti levélben csak 1890. május 29-én, tehát akkor, a midőn a meghallj szakértő szerint az aratási idényre gépésznek beszegődni késő volt, jelentette ki, hogy öt gépésznek fel nem fogadja szerződéshez szükséges bizonyítványait csak akkor küldte v ezzel az eljárásával tehát azt okozta, hogy felperes idejében felé nem szerződhetett s ebből a fényéből, illetve mulasztá eredő kárért felperes irányában annyival is inkább feleli tekintendő, mivel nem is állítja, hogy felperes az 1890. évi cs ideje alatt másutt alkalmazásban állott volna. Alperes tehát ezekből az indokokból az elsöbiróság ! helyesen marasztaltatott el és a marasztalási összeg is hel] állapíttatott meg; mivel a D. alatti okirat tanúsítása szerin peresnek alperesnél 1889. évben is havi 90 frt fizetése és elta volt, de a meghallgatott szakértő is oda nyilatkozott, hc gépésznek fizetése 90 frt szokott lenni és naponkénti elta 1 frtra tehető, hogy továbbá a cséplési idény rendszerint h hónapra terjed. Ügyvédet a közbenjötte mellett tárgyalt hagyatéki ügyb informatioért és az ügy tanulmányozásáért is megilleti műn! Ügyvédi munkadíj óránként számítva. A kolozsvári kir. itélő tábla: Az elsöbiróiítéletet rés megváltoztatja s alpereseket csak 10 frt ügyvédi díjnak mej tésére kötelezi, a perköltséget pedig kölcsönösen megszüntet mert felperes a keresetében felszámított díjakat azért 1 teli, hogy alpereseket a B. Dániel hagyatéki ügyében tartott gyaláson képviselte, mely működés a perben kihallgatott F. Sá kir. közjegyző vallomása szerint d. u. 3 órától csaknem 7 c tehát nem egész 4 óra hosszáig tartott, mihez képest tehá elsöbiróság által megítélt összeg túlmagasnak találtatván, ez ezúttal megállapított összegre kellett mérsékelni; mert tov felperes túlmagas összegért indítván keresetét, alpereseket al védekezésre kényszeritette, de követelésének nagy részével vesztes is lett és így alperesek perköltség fizetésére kötelezi nem voltak. (1891. jun. 2. 231. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete megváltc tátik és tekintve, hogy felperest közbejötte mellett tárgyalt hc téki ügyben az ügyvédi informatioért és a hagyatéki ügy t mányozásaért is a munkadíj megilleti, az elsöbiróság it hagyatik helyben. (1892. márc. 15. 7,173. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben Habár az alapszabályok szerint a közgyűlésen részvényei való részvétel a részvények letételétől tétetik függővé, jogt van az is részvényesként a közgyűlésen résztvenni, ki mint rész aláíró ideiglenes rész vényjegygyei bír, habár a részvények bocsáttattak a társulat által, de azok még a társaságtól az i lenes részvényjegy birtokosa által át nem vétettek is. Ily idi nes rész vényjegy-birtokosnak megtagadtatván a közgyűlésen részvét, az igy megtartott közgyűlés semmiség alapján támadható. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény (1890. október 27-én 49,460.) Dr. Mezei Mór ügyvéd által viselt Grossmann Gyula felperesnek Dr. Ullmanu Sándor üg által képviselt »Elsö magyar gazdasági gépgyár-részvénytárs ezelőtt Grossmann és Rauschenbach cég alperes elleni peréb alperes részvény-társaságnak 1890. évi február hó 28-án t közgyűlésében hozott határozatait megsemmisíti, stb. Indokok: Felperes kereseti joga ellen tett kifőj figyelembe venni nem lehetett; mert az, hogy felperes al társaságnak részvényese és igy a keresk. törvény 174. §-a s: a társaság közgyűlésének határozatai ellen kereseti joggal bi zonyitva van az által, hogy az általa a társaság alakulásakor zett részvények alperes beismerése szerint a társasági rész' könyvben nevére vannak írva, hogy azok alperes társas; felperes rendelkezése alatt állanak s illetve azokat a neki át ideiglenes jegy visszaadása mellett alperes társaságtól mi ellenérték-szolgáltatás nélkül átveheti s hogy a részvények á lére jogosító ideiglenes jegy K. alatti közjegyzői okmány s: jelen per folyama alatt birtokában volt s igy az, hogy a társ nál levő részvényeit már tovább adta s illetve már nem részvényes, kizártnak tekintendő, az a körülmény pedig, hog peres a társaságnál levő részvényeit át nem vette, sőt azok telét a 3/. alatti óvás tartalma szerint megtagadta és aí alatti ítélet szerint a részvények helyett azok értékének kifiz perrel követeli, felperes részvényesi minőségét nem szüntette s illetve mindaddig részvényesnek tekintendő, mig felperesn általa jegyzett részvények értéke jogérvényesen meg nem ité