A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 17. szám - Meddig tartanak a perek Austriában és meddig nálunk?

68 A J O Gr. a szándékos emberölés kísérletének vádja alól felmentetett — mellőztetik, egyebekben azonban a kir. itélö tábla Ítélete helyben hagyatik. Indokok: A vizsgálatnak és végtárgyalásuak adataival megállapított tényállás szerint vádlott H. Antalné lakásába annak beleegyezése nélkül a konyha ajtajának felszakitásával jogtalanul és erőszakkal behatolt és ott a lakásban ideiglenesen tartózkodott, P. Erzsébetet súlyosan megsérelmezte. Ezen megállapítás szerint tehát vádlott több büntetendő cselekményt és pedig H. Antalné irányában a btk. 330. § ában körülirt s mert a cselekmény éjjel követtetett el, a btk. 331. §. 2. pontja szerint büntetendő magánlak megsértésének bűntettét, P. Erzsébet ellen pedig az első biróság ítéletében körülirt súlyos testi sértés bűntettét követte el, miért is a btk. 96. §-ára való tekintettel mindkét alsóbb fokú birósági Ítéletnek részbeni megváltoztatásával vádlott a súlyos testi sértés bűntettén felül a magánlakmegsértés bűntettében is bűnösnek nyilvánítandó volt. Az alsóbb fokú birósági ítéleteknek az a rendelkezése, mely szerint vádlott a szándékos emberölés bűntettének vádja alól felmentetett, azért mellőztetett, mivel az ezen vádnak alapját tevő cselekményért vádlott a súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek nyilváníttatott, ugyanazon cselekményre alapított vád alól felmentése tehát helyt nem foghat stb. Ha a hivatalos közegnek a hivatalos beavatkozásra joga nem volt, ellene a hatóság- elleni erőszaknak büntette nem követhető el, ép ugy akkor sem, ha a hivatalos közeg* mást bántalmaz, vagy hivatalos hatáskörét más módon lépi túl. (A kassai kir. tábla 1892. február 23. 2,274.) »Alkalmatos eszköz« nem csupán az, mely az eredményt, a melynek okozására használtatik, feltétlenül létrehozza — ily eszköz tulajdonképen nem is létezik; a btk. értelmében alkalmatos eszköz valamely eredmény okozására mindaz, mely a kérdéses eredményt, habár csak bizonyos viszonyok között, vagyis bizonyos feltételek létezése esetében hozza létre. A btk. értelmében ugyanis arra, hogy bizonyos eszköz mint valamely határozott cél elérésére használt fogadtassék el: nem kívántatik azon eszköznek »absolute«, hanem csupán »relative« alkalmatos volta. — Puskának 25 lépésről az emberi test törzsére irányzott kisütésében egyenesen benfoglaltatik vádlottnak azon tudata, hogy ezen cselekedete nagy valószínűséggel annak életét oltja ki, a ki ellen a puskáját kisüti. (A m. kir. Curia 1892. február 9. 7,096. sz. a.) Azon ügyekben, melyekben a kir. törvényszék másodfokú határozata ellen az 1883: YI. t.-c. 2. §-a szerint a felebbvitel megengedve nincs, nemcsak a felebbezés, hanem a semmiségi panasz is kizártnak tekintendő és hivatalból visszantasitandó. (A debreceni kir. itélö tábla 1892. március 9-án, 3,556/91. b. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,684. Ha valaki egy már fennálló üzletet vesz át és arra nézve saját cégét jegyezteti be, az ül. díjj. 13. tétel, IV. 16. a) pontjában megállapított io°/0-tóli illeték kiszámításánál nem a korábbi, hanem csakis az új tulajdonos adója vehető alapul, \t8gi. évi 12,793. sz.) 1,683. Ha a fogyasztási adóbcrlő, a 7ieki az előbbi bérlő által átadott adóösszegről nyugtát állit ki, ez a nyugta illetékmentességben nem részesül. (1891. évi 13,666. sz.) 1.686. Oly bejelentés, melyben a községi képviseletre jogosított valamelyik legtöbb adót jizető az 1886. évi XXII. t.-c. 13- S'a alapján megbízottját megjelöli, illetékmentes. (1891. évi 11,939- SB.) 1.687. Semmiségi ok: ha ugyanaz a személy, a ki az adókivető bizottságban elnökölt, az annak határozatát felülbíráló adófelszólamlási bizottságban — habár csak helyettesként is — elnököl. {1891. évi 13,720. sz.) 1.688. Kisebb polgári peres ügyben a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelemről felvett jegyzőkönyv bélyegmentes. {1891. évi 13,664. sz.) 1.689. Arvaszékhez intézett beadványok, melyekkel az árvapénztárból kölcsönvett összeg felmondatik, bélyegkötelesek. (1891. évi 13,396. sz.) 1.690. Isinételt bejegyzése ugyanazon kölcsönkövetelésnek ugyanazon hitelező javára akkor is illetékmentes, ha a zálog1 jog bekebelezését kérő beadványban az 1S81. éri IX. t-c. f-ának 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, körülmény, hogy a követelés már zálogjogilag biztosítva felemlítve nem lett. (1891. évi 1^,419. sz.) I r'-'.tfél 'eriÓ-'M-.^ 1.691. Ha az adóköteles fél a lisztkereskedést nem ö. üzletként, hanem csak vegyeskereskedésében mint e7mek e ágát folytatja, lisztkereskedés címén külön adóval meg róható. (1891. évi 13,122. sz.) 1.692. A csődtömeggondnok abbeli kérvénye, hogy a követelt illeték a csődtömegből hajtassék be, nincs az ül szabályok 148. j"-ában megállapított felebbezési határia kötve. {1891. évi 13,936. szám.) 1.693. Forgatmányok II fokozati illeték alá tartozó tókon akkor is illetékkötelesek, ha a forgatmány a váltói váltó kiállításától számított 6 hónapon belül lett vezetve, (j évi 14,126. szám.) 1.694. A kincstár a helytelenül kiszabott, illetéktelenül vett és visszatérítendő illeték után a jogosított félnek c. 6°/0-uyi kamatot tartozik megtéríteni. E kamatok kamatj, megtérítése tehát nem igényelhető. {1891. évi 14,400. sz.) 1,693. A járási szolgabíróhoz intézett oly beadvány, t. ben az 1881. évi LX. t.-c. 180. .f-a alapján a megvett it lanba esetleg karhatalommal leendő behelyezés kéretik, ül mentességben nem részesül. (1891. évi 14,103. sz.) 1.696. A csődtómeggondnok részére az ül. díjj. 10. j fában megállapított személyes illetékmentesség, a csődtömeg , indított perekben létrejött bírói egyezség után járó illeték, kiterjed. (1891. évi 14 117. sz.) 1.697. Ásványvízforrás kihasználásából eredő jeved megadóztatására az a kivető bizottság illetékes, a mel területén a forrás létezik. {1891\ évi 14,248. sz.) 1.698. Ha a kötelezőiig bélyegjegyekben lerovandó jegyzési illeték lerovása elmulasztatik, a bélyeg- és illeték bályokna-k nem 104., hanem 103. $-a alkalmazandó. (1891. 13,118. sz.) 1.699. Az ül. díjj. 48. tétel D. d) pontjában mégha tár 1 1 illeték oly izraeliták közötti válóperekben hozott Ítéletek ictá jár, a melyekkel a biróság a közösen beadott keresetnek, te tettel arra, hogy az egyik fél válási szándékától időkö elállott, helyt nem ad és a váláshoz tovább ragaszkodó külön kereset beadására utasítja. (1891. évi 8,698. sz) 1.700. lottóigazgatósághoz intézett — habár levél a, — beadvány, melyben felvilágosítás kéretik az iránt, 1 lottó-gyüjtőde elnyeréséhez minő okmányok szükségeltei illetékköteles. (1891. évi 10, 330. sz.) 1.701. Rendezett tanácsú városokban a polgármeste kiadhat közadótaf-tozások behajtása céljából letiltási rendelvi (1891. évi 11,436. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Kelemen Dávid e., zalaegerszegi tszék, bej. jun. 1, jun. 22, csb. Nagy Géza, tmg. Dienes Sándor. — tíoldftnger Millál a sátoralja-ujhelyi tszék, bej. máj. 20, félsz, máj 25, csb. Raisz Béla, Horváth Károly. — Hermann "Weisz e., a nagyszebeni tszék, bej. má félsz. jun. 13, csb. Bán Ferenc, tmg. dr. Isrcu Pompilius. — Weber A e., a budapesti ker. és váltótszék, bej. máj. 9, félsz. jun. 8., csb. SZÍ Vidor, tmg. Tóth Kálmán. — Mayer Éva e., a szegzárdi tszék, bej 2. félsz. jul. 25, csb. Borsody György, tmg. László Lajos. — Grünll Jakab e., a kaposvári tszék, bej. máj. 23, félsz. jun. 8, csb. dr. Kr József, tmg. dr. Löwentritt Ödön. — Rosenberg Ignácz e., a beregs tszék, bej. máj. 7, félsz. máj. 18, csb. Nagy Péter, tmg. Szegedy Gyul Pályázatok: A tekéi jrbságnál aljegyzői áll. máj. 13-ij A rimaszombati kir. ügyészségnél ügyészi áll. máj, 6-ig. — A tapolcsányi kir. tszéknél albirói áll. máj. 6-ig. — A vaáli kir. jrbs járásbirói áll. máj. 6-ig. — A marosvásárhelyi jrbságnál a 1 b i r ó máj. 6-ig. — A námesztói jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 29-ig. — A I jrbságnál aljegyzői áll. máj. l-ig. — A debreceni itélö táblánál b áll. máj. 4-ig. — Az eperjesi tszéknél b i r ó i áll. máj. 4-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'--nál. (Hold-utcza 7. szám.)