A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 17. szám - Bolgár igazságügy. (Befejező közlemény.)

146 A .1 OGr. hogy a rang- és fizetési osztályokba sorozást a törvényhozás állapítja meg; hogy e megállapításban a vidéki kir. törvényszéki elnökök közül tizet rangemelés mellett az 1891 : XVII. t.-c. 30. §ának megfelelő, a VI. rangosztálybari maradó 53-ból pedig 27-ct első-, 26-ot másodosztályú fizetéssel lát el; végre hogy a vidéki birákat és ügyészeket s a többi igazságügyi tisztviselőket a fővárosi hason ló állásúakkal ugyanazon, a kir. táblai birák után közvetlenül iövetkező és fokozatosan lefelé menő rang- és fizetési osztályokba sorozza, a budapesti alkalmazottak méltányos igényeit pedig a magasabb lakpénz-, helyi és esetleg fizetési korpótlékban vagy különleges nyugdíjszabályok útján elégitj ki. Ausztria és külföld. Holgár igazságügy. * (Eredeti tudósilás.) (liefeicro közlemény.) A IV. és utolsó fejezet intézkedik az utódokról. (31 — 50. §§.) Utódok alatt e törvény értelmében értetnek: az elhunytnak özvegye, kiskorú gyermekei, árvái és szülei (32. sz.); még pedig az özvegy, ha gyermektelen, kapja a férjére esendett nyugdíj felét, addig, míg ujolag férjhez nem megy. A mohamedán vallású hivatalnokok özvegyei egy özvegynek vétetnek. (33. sz.) Hogyha az elhunyt hivatalnok özvegyén kivül egy vagy több gyermeket is hagyott hátra, családja a nyugdíj háromnegyed részét kapja addig, míg a fiuk a 2lik életkort,** a leányok pedig férjhez meuiiek, avagy a 25-ik életkort elérik ; azon tú! a nyugdíj az özvegy részére ismét a nyugdíj felére szállíttatik le. Ugyanezen módozatok mellett történik a nyugdíj-engedélyezés akkor is, ha csak kiskorú gyermekek maradnak özvegy nélkül, azon különbséggel, hogy ez esetben, ha a gyermekek valamelyike teljesen munkaképtelen, vak, elmeháborodott, vagy siketnéma, ugy a megfeleli) nyugdíjat életfogytiglan kapja. Hogyha egy árva maradt, az atyja nyugdíjának csak felét kapja. A nyugdíjasnak még tettleges szolgálata alatt örökbe fogadott gyermekek az ő törvényes gyermekeinek tekintetnek. Özvegy és gyermekek hiányában az elhunyt tisztviselőnek szülei kapják a nyugdíj egyharmadát s azt is csak akkor, ha nincs magukat miből fentartaniok. (37. sz.) A fent emiitett személyek élvezik a nyugdíjat oly esetben is, hogyha a hivatalnok eltűnt, még pedig ha tettleges szolgálatában eltűnt, az eltűnés napjától, ha pedig nyugdíjazva volt, a nyugdíjnak reá nézve történt beszüntetésétől fogva. Az utódok elvesztik a nyugdíjt: 1. ha fizetéses állami hivatalba lépnek addig, míg szolgálnak ; 2. ha bebizonyul, hogy erkölcstelen foglalkozásuk van és 3. ha idegen alattvalókká lesznek. A nyugdíj iránti igény ugy a hivatalnokra, mint annak utódaira nézve 5 év alatt elévül; a két éven át fel nem vett nyugdíjösszeg a n)ugdíjalap javára esik. (44. sz.) A nyugdíjasok nyilvántartása a városi és községi tanácsok feladata, kik az e részben történt változásokról esetrőlesetre tartoznak jelentést tenni a helyi állatni közigazgatási hatóságnak. A nyugdíjakat nem szabad sem elzálogosítani, sem másra átruházni. Birói végrehajtás utján a nyugdíjnak csak egynegyed részét szabad lefoglalni, (46. sz.) A nyugdíj iránti kérvények, melyek bélyeg mentesek, egy külön bizottság által intéztetnek el. E bizottság miniszteri tanács által kinevezendő egyén elnöklete alatt áll az összes minisztériumok főtitkáraiból. Ugyan e bizottság tárgyalja az összes nyugdíj-ügyeket. Határozatai a miniszteri tanács által jóváhagyandók. A nyugdíj-engedélyezés és megszüntetés fejedelmi ukázzal történik és pedig az illető miniszter előterjesztése alapján, kinek ressortjában a nyugdíjazandó szolgált. A n>ugdíj-ügyek kezelésére s az összes nyugdíjasok nyilvántartására a belügyminisztériumban külön szakosztály alakittatik. íme nyugdíj-törvényünk", mely — mint intézkedéseiből látható — talán liberálisabb s bőkezűbb, mint bármely más államnak nyugdíjtörvénye. Háládatosak is vagyunk érte annyival inkább, mert ez a szobranijének első kedvező tette a polgári hivatalnokok iránt. Még egy másik kellemes jelenségről is, mely speciálisan minket birákat illet, meg kell emlékeznem e helyütt. Tavalyi közleményemben ugyanis megemlítettéin, hogy országos képviselőink - kiknek jó nagy része ügyvéd — nem igen jó szemmel néznek reánk bírákra. Ez az idén jelentékenyen megváltozott, a mennyiben a szobranije az idén nemcsak hogy az igazságügyi tervezeteket készségesen megszavazta, de a kormány és az igazságügyi bizottság által ajánlott fizetésemelést is egyhangúlag elfogadta, E fizetésemelésre annál is inkább volt szükség, mert mint fentebb emlitém, a folyó évtől kezdve fizetéseinkből havonta 5 százalékot nyugdíjpótlék fejében levonnak. Magának a fizetésemelésnek mértéke pedig nem nagy, t. i. évente tiuO frank a legfőbb semmitöszék tagjai (az elnökön kivül) s a felebbviieli törvényszékek elnökei és ügyészei részére és 240 frt ugyanezen (felv.) törvényszékek bírái és alügyészei számára. Egyedül a legfőbb semmitöszék elnökének fizetése lett jóval * Elözö közlemények a »J o g« 12. 13., és 16. számaiban. ** Bolgár törvények szerinti nagykorúságot. többel emelve, még pedig 1,800 frankkal évente. Az elsőfokú törvényszékek s a békebirák fizetésében változás nem történt. A föérdem a fenti fizetésemelésekben Stambulov miniszterelnököt illeti, a ki erélyes közbenjárásával a képviselőknek megmagyarázta, hogy ideje valamit a birák érdekében is tenni és nem csupán a katonatiszteket és administrativ hivatalnokokat előnyökben részesíteni. Ezen kedvező fordulatnak egyik további örvendetes következménye az, hogy fejedelmünk is indíttatva érezte magát mindazon birákat, kiknek hivataluk^ terén érdemeik vaunak, rendjelekkel kitüntetni. Tudvalevőleg a tavalyi nyár folyamán a fejedelem egy új érdemjelt és p e d i g az állami tisztviselők részére rendszeresített, t. i.^ az ügynevezett polgári érdemkeresztet, melynek öt osztálya van s mely kivételesen nem tisztviselőknek is adományoztathatik, de csak akkor, hogyha az illetőnek az állam vagy trón körül érdemei vannak. Ezen új rendjel koronás keresztiével (IV. osztály) a legfőbb semmitöszék három tagja is lett kitüntetve, kik között a jelen sorok irója is szerencsés szerepelni.* Végezetül még törvényhozásunknak az ingatlanok fölötti tulajdonjog szabályozása iránt tett újabbi két intézkedéséről legyen szabad m -gemlékeznem. Az ingatlanok fölötti tulajdonjog ugyanis jogrendszerünknek egyik leggyöngébb s mondhatni, legrendezetlcnebb részét képezi. A perek, melyekben egy és ugyanazon ingatlan fölött két vagy több igényt tartó jelentkezik, még pedig rendes o k m á n y n y a 1, a mindennapi dolgok közé tartoznak. Ezen bajon persze csak rendszeres catastralis összeírás és telekkönyvek behozatala által lehelne segíteni, de ez intézkedésektől még távol állunk, hiszen a nagy Oroszország sem rendelI kezik még telekkönyvekkel ! így tehát törvényhozásunk évről-évre palliativ intézkedéseket tesz, hogy a török uralom idejében fenmaradt chaost némileg rendezze, de rendezés he'yett majdnem még bonyolultabbá teszi a dolgot. így például szabály nálunk, hogy ingatlan feletti tulajdonjogot csak közjegyző által a törvény által előszaboít formában kiállított okmánynyal (kréposzten akt) lehet megszerezni; bármiféle ingatlan tulajdonjoga, vagy birtokát illető átruházási, zálog stb. szerződések kötelezőleg (különbeni érvénytelenség terhe alatt) a közjegyző előtt lévén kötendők. E szabály alól már most annyi a kivétel, hogy maga a szabály illusoriussá válik. Mindenekelőtt 1883. évben megszavaztak egy törvényt, mely szerint az 1884-ik év jan. hó 1-éig egyszerű magánokirat által kötött adásvevési szerződések azon feltétel alatt törvényesíttettek, hogyha az érdekelt fél a megfelelő kérvényt I a fenti határnaptól számított egy éven belül az illetékes törvényszékhez beadta s harmadik személyek igényt be nem jelentettek. E törvényt 1887-ik évi dec. havában egy más törvényke követte, mely mindazon vevőket, kik Bulgáriából kiváudorolt bolgár vagy török alattvalóktól magánokirattal ingatlaut vettek, a mennyiben a vett ingatlannak 5 (öt) évig nyugodt s háboritlan birtokában voltak, harmadik igénylők hiányában, tulajdonosoknak elismeri s részükre közjegyzői tulajdon okirat kiadatását rendeli. Ez sem volt elég, mert az utolsó szobranije kitágította a fenti törvényeket, kimondván, hogy mindazok, kik ezen új s ez idő szerint még ki nem hirdetett, tehát hatályba még nem lépett törvény kiadásáig magánokirattal ingatlant vettek, tekintet nélkül a birtoklás idejére, tulajdonosoknak tekintetnek s részükre »Kréposzteu akt« kiadatik, mihelyt igazolják, hogy harmadik személyek az ingatlanra igényt nem tartanak! Kzen törvény eredeti pendantját még egy más, szintén az utolsó szobranijei időszak alatt megszavazott s már hatályba lépett (f. é. febr. hó 1-én) törvényke képezi, mely szerint mindazok, kik a volt török hatóságok által kiállítóit s'tulajdon-, illetve : birtokjogot (a török jog szerint tulajdonjogot csak b e 11 e 1 ke k r e I s házakra lehet megszerezni, kültelkekre csak birtokjogot, a l főtulajdonjog az államot illetvén,) igazoló okmányok (tapija) ; birtokában vannak, úgyszintén mindazok, kik semminemű j okmányok birtokában nincsenek, kötelezvék csekély illeték lefizetése mellett török okmányokat (tapijákat) záros (öt évi) határidőn belül rendes közjegyzői »Kréposzten akt«-tal beváltani, illetve magukat ilyen okmánynyal ellátni, különbeni birság terhe alatt. A visszaélés, melynek e törvény utat nyit, nyilvánvaló, t. i. ezen öt évi határidőn belül mindazok, kik meg akarják takarítani az ingatlanok átruházása után fizetendő illetékek jó nagy részét, nem fognak a közjegyző elé menni s szerződést kötni, hanem egyszerűen fognak jelentkezni nála s bejelenteni, ! hogy nincs okmányuk s a fenti törvény értelmében már most a közjegyző köteles lesz a rendes átruházási illetéknél sokkal csekélyebb illeték (4% helyett 2%) beszedése után nekik rendes tulajdonjogi okmányt kiállítani. Az egyetlen feltétel, melyet a törvény e részben előir, az, hogy az illető fél köteles az illetékes városi tanácstól l bizonyítványt hozni a fölött, hogy a kérdéses ingatlan az övé. Nos, ilyen bizonyítványt könnyen megszerezhet, mert a városi tanács, midőn az ingatlanokat adókivetés céljából összeírja, csak j azt nézi, ki rendelkezik tényleg az ingatlaunal s nem' keres | semmiféle okmány igazolást. Hogy ilyen körülmények között az * Fogadja őszinte szerencsekivánntunkat ezen kiérdemelt kitünlees ez' A szerkesztőség.