A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 17. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Folytatás)

A .FOG. 145 A budapesti ós pestvidéki kii. törvényszékek kerületihez tartozó kii. ^risbirósigok telelt, ha azok mint kereskedelmi bíróságok járlak el, a telebbezcM bíráskodást a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék gyakorolja. • , A 'e,1obl,ezési biróság három tagú tanácsban határoz. Kereskedelmi nlnok a felebbezési tanácsban nem alkalmazható. 121. §. Felebbezésnek a kir. járásbíróság Ítélete ellen van helye lelebbezésnek az 1. §. 3. és 4. pontjában emiitett perek kivételével DIHCS lielye, ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 50 frt értéket meg nem halad. Az értéket a felebbezö fél valószínűsíteni tartozik. Kgye­bekben ai érték kiszámítására nézve a jelen törvény 3. és 4. 6-ai alkal­mazandók. 122. § Az Ítélet kihirdetése vagy kézbesítése előtt a perorvoslatokról általiban, vagy a felebbezésröl különösen történt lemondás az ítélet jog­erőre emelkedésének megállapítása szempontjából csak akkor vehető figye­lembe, ha a bíróságnál szóval bejelentetik, vagy közokiratba, vagy hite­lesitétl magánokiratba foglalva a bíróságnál benyujtatik A szóbeli lemondás jegyz..könyvbe vezetendő. A bíróság a lemondást az ellenféllel közli. 123. S;- Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott ítéletek (45. §.) ellen felebbezésnek csak azon alapon van helye: 1. hogy a törvény értelmében mulasztás esete fenn nem forog; 2. hogy valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény forog lenn, avagy az Ítéletben vagy az annak alapjául szolgáló eljárásban valamely más lényeges eljárási szabály helytelenül alkalmaztatott, mellőztetett; 3. hogy valamely anyagi jogszabály épen ne alkalmaztatott. l'J4. §. A felebbezés következtében az ítéletet megelőző' eljárásban hozott határozatok is fölülbirálás alá kerülnek, kivévén, ha azok ellen a totvény a perorvoslatot egyáltalán kizárja, vagy ha felfolyamodással meg­támadhatók. 125. S- A felebbez kédeseiből más ne vagy vagy nem helyesen eljárásra, a mennyiben a jelen fejezet iutéz­következik. a járásbíróság előtti sommás eljárás szabá­lyai megfelelően alkalmazandók. A felebbezési eljárásban a felebbezési bíróság előtt a szóbeli tár­gyal.isou kivül előadandó kérelmek írásban nyújtandók be. 126. §. A felebbezés határideje 15 nap. E határidő az ítélet kihirdetését követő napon, azon félre nézve pedig, kinek az ítélet a tárgyalás elmulasztása következtében kézbesittetett, az Ítéletnek kézbesítését követő napon veszi kezdetét, a felebbezés azonban már az ítélet kihirdetése után benyújtható, vagy bejelenthető. 127. §. A felebbezés a felebbezési határidő alatt az elsöbiróságnak írásban vagy szóval bejelentendő. A felebbezésnek magában kell foglalni: 1. az Ítéletnek megjelöléiét, mely ellen a felebbezés intéztetik; 2. a felebbezés kijelentését; 3. annak kijelentését, hogy a felebbezö az ítéletet egész terjedelmében vagy mely részében támadja meg és hogy annak minő megváltozta­tását kéri. A felebbezési tárgyalás előkészítése céljából a felebbezö továbbá köteles azokat az új tényállásokat, nyilatkozatokat és bizonyítékokat, melye­ket a tárgyaláson előadni akar és ha az elsöbiróság által eszközölt bizo­nyítás felvételének ismétlését vagy kiegészítését kívánja, ebbeli indítványát is az okok előadásával közölni. Az okiratok másolatban vagy legalább kivonat­ban csatolandók. Ha a felebbezö a felebbezési határidő elmulasztása miatt az 1881. LIX. t.-c. 61. és 63. §-ai értelmében igazolással akar élni, az igazolási kére­lemben a felebbezest is elő kell adnia. 128. ij. Az írásbeli felebbezés két példányban és egy felzettel és ha a felebbezönek több ellenfele van, annyi példányban nyújtandó be, hogy mindenik ellenfélnek egy példány jusson. Az elsöbiróság előtt ugyanazon meghatalmazott által képviselt több ellenfél részére csak egy példány nyúj­tandó be. A felebbezés már egy példány benyújtásával fentartatik. A hiányzó példányok a felebbezési bíróság által a felebbezö fél költségére hivatalból pótlandók. A felebbezésnek szóbeli előterjesztése esetében a felebbezö a jog­orvoslat tekintetében a szükséges útbaigazítással ellátandó s hozzá a 127. §. 1—3. pontjainak megfelelően a szükséges kérdések intézendök. A szóval előterjesztett felebbezés jegyzőkönyvbe veendő. 129. §. Az elsöbiróság a felebbezést az ügyre vonatkozó iratokkal együtt a felebbezési határidő leteltétől, alperes felebbezése esetében pedig már a felebbezés beérkezésétől, illetőleg, ha alperesek többen volnának, az összes alperesek felebbezésének beérkezésétől számítandó 3 nap alatt a felebbezési bírósághoz felterjeszteni tartozik. Az elsöbiróság előtt a felebbezési eljárás tartama alatt netalán foly­tatandó eljárásban (89. és 119. §§.) szükséges iratok és ha ezek a feleb­bezési eljárásban sem volnának nélkülözhetők, azo';nak szükséges másolata, illetőleg kivonata visszatartandó. Belföld. A fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslat meg­vitatása tárgyában egybehívott szakértekezlet az igazságügy­minisztériumban f. hó 20-án Teleszky István államtitkár elnöklete alatt első ülését tartotta. Az értekezlet tagjai: Czorda Bódog államtitkár, dr. Imi ing Konrád curiai biró, dr. Lázár Bertalan Ítélőtáblai biró, dr. P1 ó s z Sándor egyetemi tanár, dr. J e 11 i n e k Arthur orsz. képviselő, U n g e r Alajos ügyvéd, jegyzőkönyvvezetője pedig dr. K a r á d i Bertalan albiró. Az érte­kezlet a javaslatot általánosságban elfogadta s annak részletes megvitatását megkezdette. A házassági jog reformja. Néhány hét óta a félhivatalos házi források révén szűkszavú tudósítások jelentek meg a lapok ban, a melyek hírül adták, hogy a családjog kodifiká­lása tárgyában az igazságügyminiszter által összehívott ankét ismét tanácskozott. E tanácskozások anyagáról és eredményei­ről a következőket tudtuk meg. Az igazságügyminiszter lemondott arról, hogy az egész magánjog szabályozását egy kódexbe foglalva terjeszsze a tör­vényhozás elé, hanem részenkiut kívánja elvégezni a nagy mun­kát. A dolog természeténél fogva is első helyre kellett jutnia a családjog szabályozásának. Ennek három fejezetére az igaz­ságügyminiszter három jogtudóst bizott meg a tervezet elkészíté­sével : a házassági jogra nézve Győry liléket, a szülők és gyer­mekek közti viszony szabályozását illetőleg K r á 1 i k Lajost, a gyámsági és gondnoksági ügyekre nézve S i p ő c z Lászlót. A házassággal összefüggő vagyonjogi kérdések tekintetében J a n c s ó György dr., a kolozsvári egyetem tanára, van a terve­zet készítésére kiszemelve. A most összehivott ankét előtt, melynek a tagjai az említet­teken kivül még Kovács Gyula és Zsögöd Benő egyetemi tanárok, még csak a Győry Elek munkálata fekszik a házas­sági jog szabályozásáról. Az egész munkának kétség­kívül ez a legkényesebb része, a melynek a megállapításánál a tisztán jogi momentumokon kivül politikai szempontokat is tekin­tetbe kell venni. Ezekkel a szempontokkal a tervezet lehetőleg számol is és mig a materiális házassági jog tekintetében gyökeres reformmal áll elő, addig, különösen a házasságkötés formájára nézve, a lehetőségig kímélni igyekszik a nép erkölcsi és vallási érzelmeit. A tervezet szerint ugyanis a házasság polgári j o g­v i s z o n y, mely ugy létesülésc feltételei, mint minden személy­és vagyonjogi következményei tekintetében az állami törvényhozás szabályozó jogkörébe tartozik. Tehát a tervezet szerinti házasság teljes és tökéletes polgári házasság, mely minden tekintetben az összes magyar állampolgárokra egységesen kiter­jedő polgári jog határozatai értelmében Ítélendő meg. Ennek a következése, hogy a házassági viszonyból netán keletkező perek­ben való bíráskodás nem az egyházi, hanem a polgári bíróságokra tartozik. A házasság felbonthatósága tekintetében a tervezet körülbelül ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint a ma érvény­ben lévő protestáns házassági jog, mig a tiltó akadályokat illető­leg, leszámítva a cultus disparitas mellőzését, közeledik a kánon­jogi felfogáshoz. A mi a házasságkötés formáját illeti, a tervezet igyekszik lehetőleg mellőzni minden diszharmóniát a nép-felfogás és a törvény között. A házasságkötés rendes formájául meg­hagyja tehát a pap által való összeesketést, e részben ugy tekintve a papot, mint állami mandatáriust, a ki a házasságkötéseket mint közhitelességi! tanú tudomásul veszi és nyilvántartja, de természe­tesen nem egyházi lelkihatósága, hanem a polgári törvény meg­bízása alapján. A tervezet számol azzal az eshetőséggel is (a mivel, a hit­beli különbözőség kiküszöböltetvén a házasságnak ugy bontó, mint tiltó akadályai közül, számolnia is kell), hogy a pap egyes esetekben meg fogja tagadni a házasságkötés tudomásul vételét. Ily esetekben a házasságkötés polgári hatóság előtt történik. Ez az expediens nem azonos az osztrák NothCivilehe-vel, minthogy jogi természetét illetőleg a pap meg a polgári hatóság előtt kötött házasság közt semmi különbség nincs, lévén mind a kettő egy­formán polgári házasság, a melynek létrejöttét, fennállását és megszűntét a polgári jog, még pedig egységesen szabályozza. Az ankét-tanácskozmány már túlhaladt az általános elvi álláspont megvitatásán s abban az összes meghívottak egyet­értettek, hogy a házasságot, mint polgári jogviszonyt, egységesen kell a törvényhozásnak szabályozni, vagyis polgárivá kell tenni. Arra nézve azonban, hogy milyen legyen a házasság megkötésé­nek formája, meglehetősen eltérnek a vélemények s ép ebben van a főoka a tanácskozás lassú haladásának, annál inkább, mert Szilágyi igazságügyminiszter, a ki az ankét minden ülésében részt vesz, e kérdésre vonatkozólag véglegesen még nem nyilatkozott. Azokkal szemben, a kik a házasságkötést köte­lezöleg polgári hatóság előtt kívánják, ugy a tervezet készítője, mint mások is, a már emiitett szempontokon kivül a kellőképen megbízható adminisztratív közegek hiányát s a financiális tekin­teteket hozták fel. Ez a kérdés tehát, a mely pedig jóformán elvi, mind máig nincs végleg eldöntve ; mindazáltal az ankét belement a tervezet részletes tárgyalásába s eddig az eljegyzésről szóló fejezet hét szakaszából ötön ment keresztül. {Bp. H.) A pozsonyi tkvi tisztviselők által Budapestre egybehívott értekezlet F e k t o r Ferenc budapesti telekkönyvvezető vezetése alatt testületileg tisztelgett az igazságügyminiszternél és a két államtitkárnál és előadta azon aggodalmakat, melyeket a tiszt­viselők fizetéseinek szabályozása tárgyában közzétett javaslat a tkvi tisztviselőknél előidézett. A küldöttség mindenütt szívélyes fogadtatásra talált és különösen az igazságügyminisztertöl azon megnyugtató felvilágosítást nyerte, hogy a mi közzé lett téve, az még nern is javaslat, hanem csak tervezet. A miniszter azt is kijelentette, hogy a tkvi tisztviselők rangosztályának leszállítására senki sem gondol; de arra már most figyelmezteti őket, hogy a fizetés emelésére nézve vérmes reményeket ne tápláljauak. A temesvári kir. törvényszék, ügyészség és járásbíróság tagjai által 1892. évi ápril ll-én tartott értekezlet a képviselő­házhoz az állami tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában, az országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatra vonatkozólag kérvényt nyújtott be, melyben a következőket kérelmezi, hogy elhatározza a képviselőház :

Next

/
Thumbnails
Contents