A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 17. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Folytatás)

144 A J O Gr. Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 99. § Ha alperes a peres követelési egészben vagy részben elismeri, úgyszintén, ha felpere.-, követeléséről egészben vagy részben lemond, a biróság az ellenfél kérelmére az elismerés vagy lemondás értelmében végitéletet, illetőleg részitéletet tartozik hozni. Részitélet esetében annak jogerőre emelkedéséig a további eljárás fel nem függeszthető. 100. §. A biróság a követelésnek alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitáknál az alap fennállását közbenszóló ítélettel előzetesen megállapithatja. Ez ítélet a felebbvitel szempontjából végitéletnek tekintetik. A követelés alapjának megállapítása esetében a tárgyalás a menynyiségre nézve csak az Ítélet jogerőre emelkedése után folytatható. (162. §.) 101. §. Ha alperes beszámítási kifogásként oly ellenkövetelést érvényesít, mely a kereseti követeléssel összefüggésben nem áll, a biróság, a mennyiben az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, ítéletét a kereseti követelésre szoríthatja és alperest ellenkövetelésével külön perutra utasithatja. 102 §. ítéletet és a szóbeli tárgyalás alapján más határozatot csak azon biró hozhat, ki a határozatnak alapul szolgáló tárgyaláson jelen volt. Ha a határozathozatal előtt a biró személyében változás áll ha, a tárgyalás isméllendő. A felek cselekményei megtartják hatályukat és a már eszközölt bizonyítás felvétele a határozat meghazatalánál felhasználható. A bizonyítás felvétele eredményének előadására nézve ilyenkor a 67. §. alkalmazandó. 103. §. A biróság az itéletbeu, mely az eljárást előtte befejezi, a perköltség megtérítése iránt hivatalból intézkedni tartozik. Más határozatban ily intézkedésnek csak akkor van helye, ha a megtérítési kötelezettség, az ügy végelintézésétől független, vagy az Ítélethozatal után merült fel. A költség összege a marasztaló határozatb ui, a netalán még kiszabandó illetékektől eltekintve, számszerűen megállapítandó. A menynyiben a fél költségét az eljárás folyamában fel nem számította, vagy nem igazolta, a biróság az összeg megállapításánál csak a lefolyt eljárásból ismert adatokat veszi figyelembe. Utólagos felszámításnak nincs helye. Az ügyvédek díjainak saját felük irányában való megállapítására a/. 1868 : LIV. t.-c. 262. §-a alkalmazandó. 104. §. A vesztes fél a nyertes fél perköltségének megtérítésében elmarasztalandó, a mennyiben azt a biróság a jog célirányos érvényesítésére, vagy a védelemre szükségesnek itéli. A megtérítendő költségekhez számitandók az ügyvéd kiadásai és díjai is. Ha a képviselettel a biróság székhelyén kivül lakó ügyvéd bízatott meg, az ez által felmerült költségtöbblet csak akkor térítendő meg, ha a biróság a székhelyen kivül lakó ügyvéd megbízatását a per céiirányos vitelére szükségesnek találja. 105. §. Ha a fél részben nyertes, részben vesztes, a perköltségek közösen megszüntetendők. A biróság azonban az eset minősége szerint az egyik felet az ellenfél összes költségeiben, vagy annak egy részében is elmarasztalhatja. Különben alperest, illetéleg viszontkereset esetében felperest a per összes költségeiben is elmarasztalhatja a biróság, ha az ellenfél túlkövetelése aránytalanul csekély volt, vagy onnan eredt, mert a követelés összege bírói megállapítástól vagy kölcsönös leszámolástól függött. 106. Ha alperes a perre okot nem szolgáltatott és felperest a kövelelt teljesítéssel a tárgyalást megelőzőleg megkínálta, a költségeket felperes tartozik viselni. 107. §. Felperestársak a perköltségekért egyetemlegesen felelősek. Alperestársak az eljárás költségéi, a mennyiben nem egyetemlegesen kötelezettek, rendszerint fejenkint egyenlő részekben térilik meg. A részvétel tetemesebb különbözősége esetében azonban a biróság a költségeket a részvétel arányában megoszthatja. Valamely pertársnak külön támadási vagy védelmi cselekménye folytán felmerült költségek a többieket nem terhelik. 108. § A fél, ki egyes támadási vagy védelmi eszközi sikertelenül vesz igénybe, az ez által okozott költség viselésére kötelezhető, habár az ügyben nyertes is volt. 109. §. A fél, ki valamely határnapot vagy határidőt elmulaszt, vagy valamely halasztásra, vagy újabb határnap kitűzésére mulasztása vagy hibája által okot szolgállat, az ebből eredő költséget mindenesetre viselni tartozik, Kölcsönös beleegyezéssel történt halasztás esetében a halasztás által okozott költség a vesztes fél terhére meg nem állapitható. Az ügyvéd részére, saját fele ellenében, a kölcsönös beleegyezéssel történt halasztásból eredő költség csak azon esetben állapitható meg, ha a fél e halasztásba beleegyezik, vagy ha a biróság a halasztást indokoltnak találja. 110. §. Bírósági hivatalnokok, valamint a kézbesítéssel megbízott bírósági vagy községi közegek a per bírósága által, birák pedig a felebbviteli biróság által hivatalból is elmarasztalandók azon költség megtérítésében, melyet a feleknek nyilvánvaló vétségük álatl okoztak. A határozat az illetőnek előleges szóbeli vagy Írásbeli meghallgatása után, a folyamatban lévő pertől elkülönítve hozandó meg. A határozat ellen, kivévén, ha azt a kir. ítélő tábla hozta, egyfokú felfolyamodásnak van helye. 111. §. Az ítéletben és más határozatokban megállapított kötelezettség teljesítésére legfeljebb 8 napos határidő szabandó. Ha azonban alperes valamely munka, vagy a dolog természeténél fogva hosszabb időt igénylő másnemű teljesítésre köteleztetik, a biró a körülményekhez képest hosszabb határidőt szabhat. A teljesítési határidő a határozat kihirdetését vagy kézbesítését követő napon kezdődik. 112. §. Tekintet nélkül a felebbezésre, végrehajthatóknak nyilvánitandók : 1. az elismerés alapján marasztaló ítéletek, illetőleg az ítéletnek az elismerés alapján marasztaló része (99. §.); 2. pénzösszeg fizetésében, vagy helyettesíthető dolgok és értékpapírok szolgáltatásában marasztaló ítéletek, ha az adós magát a teljesítésre közokiratban, hitelesitett, vagy az 1868 : LIV. t.-c. 167. §-ának a) és />) pontja szerint kiállított teljes bizonyító erejű magánokiratban kötelezte és a kereset megállapításához szükséges összes ténykörülmények is ily okirattal bizonyittaltak ; 3. ítéletek, ha a marasztalás összege járulékok nélkül 100 frt készpénzt meg nem halad, vagy ha a nyertes fél a perben a marasztalás tárgya helyett a költségek nélkül 100 frtot elfogadni késznek nyilatkozott ; 4. bérelt helyiségeknek átadását vagy visszabocsátását rendelő ítéletek ; 5. az 1. §. />) és c) pontjaiban foglalt esetekben, tartás, életjáradék és élelmezés iránt indított perekben hozott Ítéletek a kereset beadását megelőzőleg félévre hátralevő és a per folyama alatt lejárt követelésre nézve ; 6. az 1. §. /) és «) pontjai alatt felsorolt ügyekben hozott marasztaló ítéletek. Ezen esetekben a marasztaló ítélet rendelkező részében kimondandó, hogy az ítélet egészben, vagy kijelölendő részében a kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eltelte után, a felebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható. 113. §. Az ítéletek és a szóbeli tárgyalás folytán hozott végzések a felekkel kihirdetés utján közöltetnek. Az ítéletek, továbbá azok a végzések, melyek ellen külön felfolyamodásuak van helye, vagy melyek újabb határnapot tűznek ki, azzal a féllel, ki a határozat hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt, kézbesítés utján közöltetnek. A ki nem hirdetett végzések az érdekelt feleknek kézbesítendők. 114. §. A bírói határozatok a tárgyalási határnapon, vagy esetleg egy azonnal kitűzendő határnapon hirdetendők ki. A kihirdetés napja nyolc napnál nem hosszabb időre tűzendő ki. A kihirdetés az Ítélet readelkezö részenek felolvasása által történik. Ha az ítélet a kihirdetés alkalmával még teljesen Írásba foglalva nincsen, az indokok lényege szóval előadandó. A végzésekben foglalt rendelkezésnek előzetes Írásba foglalása nem szükséges. A kihirdetés a felek elmaradása esetében is érvényes. A kihirdetésről való elmaradás miatt igazolással élni nem lehet. A kihirdetés és annak napja, annak megemlítésével, hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak e, az ítéleten feljegyzendö és a biró és a jegyző által aláírandó. 115. §. Ha a határozat kihirdetése elhalasztatott, a határozat a kihirdetést megelőzőleg teljesen Írásba foglalandó. Határozatok, melyek a szóbeli tárgyaláson hirdettetnek ki, a kihirdetést követő 3 nap alatt teljesen Írásba foglalandók. 116. §. A teljesen Írásba foglalt Ítéletnek tartalmaznia kell : 1. annak kijelentését, hogy az ítélet Ü Felsége a király nevében hozatott ; 2. a biróság megjelölését, esetleg annak kitételével, hogy a biróság mint kereskedelmi biróság ítélt (2. §.) ; 3. a feleknek és esetleg képviselőiknek nevét, polgári állását, illetőleg foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását, valamint a per tárgyának megjelölését; 4. a szóbeli tárgyalás befejezésének s az Ítélet hozatalának napját; 5. az ítélet rendelkező részét, mely az indokolástól elkülönítendő; 6. az indokolást, melyben a tényállás is röviden előadandó, a felek szóbeli előterjesztése és a netalán felvett bizonyítás eredménye alapján a kereset és ellenkérelem kiemelésével. A biróság Ítéletében a felek szóbeli előadásából éá a bizonyítás felvételéből kiderült oly ténykörülményekre is hivatkozhatik, melyek a tárgyalási jegyzőkönyvbe fel nem vétettek ; 7. a biró aláírását. A tényállás előadása a kereset és a bírósági iratok, nevezetesen a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára való hivatkozással is kiegészíthető, vagy pótolható, a per tárgyát képező jogvita és azon ténykörülmények, melyek az Ítélet megérthetéséhtz szükségesek, azonban az ítéletben ilyenkor is előadandók. 117- §. Az Ítélet kihirdetése és teljes írásba foglalása után, mindenik fél által megtekinthető és kívánatára teljes, vagy az indokolást nem tartalmazó kiadmányban, vagy hivatalos másolatban kiszolgáltatandó. A jelen §. a kihirdetett végzésekre is alkalmazandó. 118. §. A bírói határozatba becsúszott név-, szám- és más efféle nyilvánvaló hibák a biróság által, melynél a hiba történt, hivatalból is bármikor kijavítandó. Ugyanez áll akkor is, ha a határozat kiadmánya az eredeti szövegtől eltér. A kijavítás tárgyában a biróság szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat . A kijavító végzés, mely a feleknek kihirdetendő, vagy kézbesítendő , a határozat eredetijére és lehetőleg kiadmányaira is feljegyzendő, A kijavítást megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye. A kijavítást a felsőbíróság is hivatalból elrendelheti. 119. §. Ha az ítélet a kereseti kérelemnek vagy ellenkérelemnek valamely oly részéről, mely önállóan is eldönthető (98., 99. §.), vagy a mellékkötelezettség, avagy a perköltség viselése tekintetében nem intézkedett, bármelyik fél az Ítélet kiegészítését kérheti. A kiegészítési kérelem a felebbezésre nézve a 126. §-ban megállapított határidő alatt terjesztendő elő. Ha a biróság a kérelmet nyilván alaptalannak találja, azt végzésileg visszautasítja, különben pedig a kérelem felett szóbeli tárgyalást tart, mely csak a kiegészítés kérdésére és a jogvitának még el nem intézett részére szoritkozhatik. Ha a biróság a kérelemnek helyt ad, ítélettel határoz, ellenkező esetben pedig a kérelmet végzéssel elutasitja. A kiegészítési kérelmet elutasító végzés ellen felfolyamodásnak van helye. Ha a kiegészítési kérelem elutasittatik, a kiegészítést kérő fél az okozott költségben elmarasztalandó, különben pedig a költség viselésére nézve az általános szabályok alkalmazandók. A jelen §-ban szabályozott kiegészítési eljárásnak a hozott itélet elleni felebbezésre és az itélet végrehajtására nézve halasztó hatálya nincsen. MÁSODIK CIM. Felebbvitel. Első fejezet. Felebbezés. 120. §. A kir. járásbíróságoktól felebbezett sommás perekben a felebbezési bíráskodást azon kir. törvényszék gyakorolja, melynek kerületéhez a perben elsobiróságként eljárt kir. járásbíróság tartozik.