A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 16. szám - A szerződések magyarázatának tanához - Bírói hatáskör és kötelesség. (Adalék a győri kir. tábla judicaturájához.)

64 A J vádlottat a btk. 301. §-a ütköző és özv. L. Józsefné sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétségében mondja ki bűnösnek és ezért a btk. 302. §. alapján 8 napi fogházra ítéli stb. Indokok: Vádlott tagadásával és S. Ignácné, S. Lujza és G. Lázárné mentő tanuk vallomásával szemben K. Jánosné, Gy. József, P. Flórián, G. Hermán és N. Anna tanuk vallomása által a kir. itélő tábla is bizonyítottnak tekinti azt, hogy vádlott sértettet 1888. április lü-én tettleg bántalmazta. Tekintetbe veendő azonban, hogy K. Márton kórházi orvos által a tett elkövetése után harmad napra felvett orvosi látlelettel csak két sérülés, u. m, 1. a jobb kis ujján bőrhorzsolás és 2. kifejlett méhiszam (a méhanya nyaka a szemérem ajak közt aláereszkedve) találtatott, az igazságügyi orvosi tanácsnak véleményében pedig ki van mondva, hogy a méhiszam létrejötte hosszadalmas folyásnak eredményéül állhat elő, mely szakértői kijelentés folytán biróilag megállapítható, hogy a látlelet 2-ik poutja alatt emiitett méhiszam nem is lehet a harmadnap előtt történt testi báutahnazás eredménye és azért az oki összefüggés hiányozván, vádloti e tekintetben nem perelhető. Továbbá a mennyiben dr. K. Antal később hashártyalob előállását is megállapította, figyelembe veendő, hogy ezen orvos 1888. május 2-án kiállított bizonyítványában maga kiemeli, hogy sértettet a tett után csak 10 nap múlva vette gyógykezelés alá, figyelembe veendő, hogy dr. S. Soma kir. törvényszéki orvos már az első végtárgyalás alkalmával a látlelet! adatok alapján kijelentette, hogyha igaz volna, mikép vádlott sértettet hasba rúgta, sértettnek azonnal lefeküdni és nem fenn járkálni kellett volna, mely esetben semmi baja se lett volna, a hashártyalobot tehát hülés is idézhette elő, de figyelembe veendő különösen az, hogy a tett után harmadnapra felvett látlelet az állítólag megrúgott hason sem felhám-elhorzsolást és véraláfutásnak legkisebb nyomát sem állapítja meg, miért is birói meggyőződéssel elfogadható az bebizonyitottnak, hogy ily gyenge nyomot harmadnapra sem eredményező rúgás volt a kérdéses hashártyalob okozója. Ily körülmények közt vádlott csak a K.-féle látlelet első pontjában emiitett, a kis ujjon észlelt bőrhorzsolás miatt vonható jóhiszemüleg felelősségre, ezen bőrhorzsolás pedig 8 napot meghaladó gyógyidőt nem igényelvén, vádlott a törvény és a bizonyítékok alapján csak könnyű testi sértés vétségében mondható ki bűnösnek, a büntetés pedig tekintettel vádlott rovatlan előéletére a btk. 91. §-ához képest volt kiszabandó stb. A m, kir. Curia (1892. március 16-án 9,810.): Az alsó bírósági Ítéletekben helyesen felhozott bizonyítékok által bizonyítva van, hogy vádlott 1888. április 10-én özv. L. Józsefné sértett felet megverte és rugdosta, a dr. K. Máté kórházi orvos által 1888. évi április 12-én kiállított látlelet és orvosi vélemény által meg van állapítva, hogy a most emiitett napon özv. L. Józsefnénál méhiszám észleltetett, mely sérülés a hasra történt igen súlyos külső behatás által idéztetett elő, megállapítottnak veendő továbbá a dr. K. Antal kezelő orvos által kiállított orvosi bizonyitványnyal, hogy nevezett orvos 1888. április 20-án a sértett félhez meghivatván, ennél a méh-hártya által borított falának lobját ismerte fel, mely lob a hastakáron észlelt kékes-zöldes bőrelszinesedésből ítélve, körülbelül 8—10 nap előtt a hasra történt nagy erőművi behatás (ütés, rúgás) által jött létre, igazolja továbbá dr. S. Soma törvényszéki orvos a 2-ik végtárgyalásnál kifejtett véleményében azt, hogy ha egy egészséges egyén valamely külerőszakot szenved a hasra és később lobosodás áll be, ez a lobosodás a szenvedett külerőszak folyománya és hogy a jelen esetben is a sértettnek fentebb leirt betegsége, miután ennek azelőtt baja nem volt, a bántalom következménye volt, nem áll ellentétben ezen vélemény nevezett orvosnak az első végtárgyalásnál adott véleményével, mert ezen vélemény szerint nincs kizárva annak lehetősége, hogy a hashártyalob külerőszaknak következménye, ha mindjárt sértett a bántalmazás után azonnal nem feküdt volna is le, hanem járkált, mert a járkálás által csakis a már meglevő lob mozdittatott volna elő, de korántsem állíttatik az, hogy a jelen esetben a lob hülésnek a következménye : tekintve már most, hogy az igazságügyi orvosi tanács véleményében a jelen esetre nézve csakis általánosságban nyilatkozik s hogy ekkép ezen véleményből a jelen esetben fenforgó bántalmaztatások által előidézett betegségre nézve következtetést vonni nem lehet, továbbá tekintve, hogy a meglevő adatok szerint sértettnek a vádlott által történt bántalmaztatása előtt baja nem volt és hogy arra nézve mikép sértett a vádlott általi bántalmaztatása után is más valaki által bántalmaztatott volna, adat nem létezik, ennélfogva mindezek folytán sértettnek a vádlott által történt bántalmaztatása, az ezen bántalmaztatása után bekövetkezett betegsége közt az okozati összefüggés a fenti orvosi vélemények alapján bizonyítottnak tekintendő, miért is mindezeknél fogva a kir. Ítélőtábla Ítéletének megváltoztatásával az első bíróságnak Ítélete ugy a fenti, valamint az abban felhozott indokoknál fogva hagyatik helyben stb. A kir. ügyész már az elsőfokú bíróság ítéletében megnyugodván, abban az ítéletben rótt büntetésnél súlyosabb büntetés nem szabható. A pozsonyi kir. törvényszék (1891. január 23-án, 295.) : Dr. St. Milos 1. r. vádlott ügyvédet és Z. Zoltán 2. r. vádlottat a Btk. 296. §-ába ütköző párviadal vétségében bűnösöknek mondja ki s ezért elsőrendű vádlottat két heti, 2. rendű vádlottat pedig egy heti államfogházra itéli, stb. Indokok: Vádlottak az eljárás egyéb adataival hangzóan beismerték, hogy dr. St. Milos pozsonyi ügyvéi Zoltán által a »Budapesti Hirlap« mult évi 169. számában tett és a felvidéki pánszláv mozgalmakat tárgyazó levél keztében a »Narodne noviny« mult évi 73. számához kü nyomatban »egy tót atyafi, a ki Z Zoltán elől nem ugn írással ellátott mellékletet csatolt, mely cikk által Z. Zoltán becsületében megsértve érezvén, Cs István és K. Lénárd Í által dr. St. Milost párviadalra hivta ki, a ki a kihívást e ván, a párviadal a két vádlott között a most nevezett és Jaroszláv és K. Károly mint dr. St. Milos segédei jelenlét segédek egyhangú megállapodásához képest a pozsonyi 1 lövölde közelében 1890. július 22-én adott jelre 25 lépésnyi ból ejtendő egyszeri golyóváltás mellett lefolyt a nélkül, ] felek közül valamelyik megsérült volna. Minthogy a beismert ténykedés a vádlottak ellen a kozott szakaszba ütköző párviadal vétségének tényálladék; pitja meg, ugyanokét ezen cselekményben bűnösöknek ni tani kellett. A büntetés a fenti arányban az oknál fogva volt kisza mert a mindkét vádlottra nézve enyhítő körülmény g érvényesülő büntetlen előéleten kivül másodrendű vádlottra azon felül enyhítő körülménynek volt tekintendő, hogy m jelzett cikkében a lefolyt püspökválasztáskor jelentkezett üze tárgyilagosan, minden személyeskedés kikerülésével szellí addig 1. r. vádlott Z. Zoltánt cikkében becsületében oly < támadta meg, hogy az ez által előidézett lelki állapota elhat képességét nem csekély mértékben befolyásolta, stb. A pozsonyi kir. itélő tábla (1891. július 14-én, lí A dr. St. Milos vádlottra kiszabott államfogház tartamát egj leszállítja s ezzel a változtatással egyebekben a kir. törvé Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja, stb. A m. kir. Curia (1892. március 2-án, 9,327. sz.): Mi a büntetéseket a vádlottak bűnősségének fokához mérve a l vényszék Ítéletében az ott felhozott indokok alapján arái szabta ki: a kir. itélő tábla ítéletének dr. St. Milos ügyvéd büntetésére vonatkozó része megváltoztatik és tekintve, 1 kir. ügyész már az elsőfokú biróság Ítéletében megnyugc így abban az ítéletben rótt büntetésnél súlyosabb büntetés szabható: ezen vádlottra nézve is a szabadságvesztés bü illetőleg a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben. Egyebekben a kir. táblának Ítélete elfogadott indc fogva azzal a kiegészítéssel hagyatik helyben, hogy az üj rendtartást tárgyazó 1874. évi XXXIV. t.-c. 103. §-áuak felelőleg az Ítéletek dr. St. Milos ügyvéd vádlottra nézve a védi kamara fegyelmi bíróságával közlendők. A m. kir. pénzügyi közigazgatási birós elvi jelentőségű határozatai. 1^682. Színházi alapító ftjíholy liasználata címén a p tulajdonos meg nem adóztatható. (1891. évi 11,971. sz.) i,68j. Oly tartalmit kérvények felülbírálására, met az adbfelszblamlási bizottság határozata meg nem tárna hanem annak csakis foganatosítása sí'trgcttetik: a m. kir ügyi közig, biróság nem illetékes. {1891. évi 12,697. sz)' Kivonat a ,,Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Lugumerszky Milán e., szabadkai tszék, bej. félsz. jun. 1, csb. Mészáros Zoltán, tmg. dr. Neu József. — SálllSOll e., budapesti tszék, bej. máj. 10, félsz. jun. 2, csb. Chii tmg. dr. Rózsavölgyi Manó. — (xyarmathy JállOS e., kaposvári bej. máj. 16, félsz, jun 8, csb. Holics Gyula, tmg. dr. Marton Gj Friedmailll Bernát e., debreceni szék, bej. ápr. 30, félsz. máj. ! Rotter Béla, tmg. Szenczi Szabó János. — Id. Graeser Vilmos ha e., erzsébetvárosi tszék, bej. máj. 7, félsz. máj. 10, csb. Sander Frigy Waedt Rezső. Pályázatok: A pécsi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. ápr. — A nezsideri jrbságnál al birói áll. ápr. 24-ig. — Az egri aljegyzői áll. ápr. 24-ig. — A kalocsai tszéknél-rendszeresített a 1 áll. ápr. 24-ig. — A m.-szigeti tszéknél rendszeresített a 1 b i r ápr. 24-ig. — A sopioni jrbságnál albirói áll. ápr. 24-ig. — i jrbságnál albirói áll. ápr. 24-ig. — Az ökörmezei jrbságnál rendsz albirói áll. ápr. 24-ig.— A. szelistyei jrbságnál rendszeresített a 1 áll. ápr. 24-ig. — A n.-szebeni tszéknél rendszeresített a 1 b i r ápr. 24-ig. — A kassai jrbságnál albirói áll. ápr. 24-ig. — . pesti keresk. és váltótszéknél jegyzői áll. ápr. 26-ig. — A keresztúri jrbságnál járásbirói áll. ápr. 26-ig. — Az abádszalóki nál albirói áll. ápr. 26-ig. — A váci jrbságnál a 1 b i r ó i áll. áp — Az apatini jrbságnál albirói áll. ápr. 27-ig. — A pozsonyi ji albirói áll. ápr. 27-ig. — A budapesti kir. ügyészségnél alüg áll. ápr. 24-ig. — Az újvidéki tszéknél birói áll. ápr. 27-ig. — . kátai jrbságnál albirói áll. ápr. 27-ig. — A pozsonyi tszéknél jegyzői áll. ápr. 27-ig. — A győri tszéknél II. oszt. j e g y 2 ápr. 27-ig. — A karánsebesi tszéknél birói áll. ápr. 27-ig. — pesti kir. itélő tábla kerületében (egyelőre a szent-endrei jrbságná joggyakornoki áll. ápr. 27-ig. — A m.-vásárhelyi it. tábla ker kilenc, díjas joggyakornoki áll. ápr. 27-ig. — A técsöi j: albirói áll. ápr. 29-ig. — A dicső-szt. mártoni jrbságnál albi ápr. 29-ig. — A beregszászi tszéknél aljegyzői áll. ápr. 30-i szentesi jrbságnál albirói áll. ápr. 30-ig. — A budapesti itélő itélő birói áll. ápr. 30-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'--nál. (Hold-utcza 7. szám.)