A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 16. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Folytatás.)

A JOG. 133 •_>. hivatalban lévő, vagy abból kilépett közhivatalnok, oly kérdésekre, a melyekre nézve a tanuságtétellel a hivatali titoktartás kötelességét meg­sértené, ha e kötelesség alul illetékes felettes hatósága által fel nem mentetett; 8. hivatalban lévő, vagy abból kilépett közhivatalnok, oly körül­ményekre nézve, melyek közokirattal bizonyíthatók. 81. A tanúságtétel megtagadható : 1. ha a lanu a felek valamelyikének fel- vagy lemenő ágbeli rokona, házastársa vagy jegyese ; 2. ha a kérdésre adandó felelet a tanú ellen, továbbá fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, unokatestvérei és ezeknél közelebbi oldalrokonai, házastársa és jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli sógorai, házastársának testvére, testvérének házastársa, örökbefogadó vagy tápatyja, örökbefogadott vagy tápgyermeke, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja ellen, még pedig a házassági és sógorsági viszonyban lévőkre nézve, tekintet nélkül arra, hogy fennáll e még a viszony alapját képező házasság, vagy sem, a bűnvádi eljárás megindításának alapjául szolgáiba na ; 3. ha a kérdésre adandó felelet által a tanú becsületében, vagy vagyonában sérelmet szenvedne ; 4. oly körülményekre nézve, a melyekre a tanú nem nyilatkozhatik, a nélkül, hogy a hivatásával járó titoktartási kötelességet, különösen mint ügyvéd, közjegyző, orvos vagy ezek segéde meg ne sértse, a mennyiben a titoktartás kötelessége alól fel nem mentetett ; 5. ha a tanú a kérdésre adandó felelettel valamely műszaki, vagy ipari titkot árulna el A tanú a jelen §. eseteiben a kihallgatás előtt, vagy midőn a kér­déses viszony kiderül, figyelmeztetendő, hogy vallomásának megtagadására fel van jogosítva. A megtagadás jogosultsága felett a perbíróság a felek meghallgatása után végzésileg határoz. A végzés ellen, mely a tanút vallomástételre kötelezi, halasztó hatályú felfolyamodásnak van helye. 82. §. Az előző §. 1. és 8 pontja alapján a tanúságtétel meg nem tagadható : 1. ha a kérdés oly jogügyletre vonatkozik, melynél a tanú mint ügyleti tanú szerepelt ; 2. ha a kérdés oly cselekményre vonatkozik, a melyet a tanú a vitás jog­viszony tekintetében, mint valamelyik félnek képviselője, vagy meghatalma­zottja teljesített, vagy ha a tanú a vitás jogviszony tekintetében, mint kezes, vagy jogelőd jelentkezik ; 3. ha a tanú családtagjának születése, házassága vagy elhalálozása bizonyítandó ; 4. ha a kérdés családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vo­natkozik. 83. S- A tanuk egyenkint és az ugyanazon ügyben kihallgatandó többi tanuk jelen nern létében hallgatandók ki. Tanuk, kiknek vallomásai egymással ellenkeznek, szembesithetök. 84. §. A tanúhoz intézendő kérdéseket a bíróság teszi fel. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. A bíróság a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket. A felek indítványozott kérdéseiket a perbíróságnál írásban is át­adhatják. A fél által indítványozott, vagy a tanúhoz közvetlenül intézett kér­dések megengedhetösége felett a bíróság határoz. 85. §. A per bírósága elrendelheti, hogy a tanú okiratokat, a me­lyek vallomása szerint az ügyre vonatkozuak és birtokában vannak, kihallgatása alkalmával felmutasson , és hogy a felmutatott okiratok másolatban az iratokhoz csatoltassanak, és bizonyos időn át eredetben is az iratokhoz csatolva, vagy a biróságná' letéve maradjanak. Ha a felmutatott okiratnak csak egy része vonatkozik az ügyre, a tanú beleegyezése nélkül az okiratnak eredetijét csak a bíróság tekintheti meg, és annak csak a biróság által elkészítendő kivonata csatolható az iratokhoz. A felmutatás alaptalan megtámadása esetében a tanúságtétel meg tagadásának következményei alkalmazandók. A tanú azon eseteken kivül, a melyekben a tanúságtétel megtagad­ható, az okirat felmutatását akkor is megtagadhatja, ha a felmutatás a per­ben nem álló valamely személynek kárt okozna. A fél joga, hogy a tanutói a birtokában lévő okirat kiadását vagy felmutatását külön perrel követelhesse, e rendelkezés által nem érintetik. 86. A tanú megesketése mellőzendő : 1. ha kihallgatáskor életének 14-ik évét még be nem töltötte, vagy értelmének fejletlenségénél vagy gyengeségénél fogva az eskü jelentőségéről kellő fogalommal nem bir ; 2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tudhatta, vagy közölni nem képes ; 3. ha a lanu hamis tanuzásért vagy hamis esküért jogerejűleg el­itéltetett ; 4. ha az érdekelt felek a tanú megesketésétől közös beleegyezéssel elállanak. A tanú megesketése a jelenlevő felek meghallgatása után mellőzhető, ha a tanú vallomása jelentéktelen, vagy hitelt az esküvel való megerősítés esetében sem érdemelne. Ha ezen utóbb emiilett okokból a tanú megeske­tését a megkeresett biró mellőzte, a perbíróság a tanú utólagos megesketését elrendelheti. 87. §. Ha a tanú kihallgatása megkeresett biró által eszközlendő. a megkeresvényben a tanúval bizonyitandó tényállás a kihallgatáshoz netalán szükséges iratokkal együtt, valamint a tanúhoz intézendő kérdések köz­lendők. A megkeresett biró a tanúhoz a megkeresvényben közölt és a felek által a 84. §. szerint indítványozott kérdéseken kivül a kihallgatás alkalmával felmerültekhez képest szükségesnek mutatkozó kérdéseket is intézhet, okiratok felmutatását (85. §.) azonban a tanutói csak akkor követelheti, ha ezt a per­bíróság elrendelte. 88. §. Ha a tanút a perbíróság hallgatja ki, a tanú vallomását röviden a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatja, ha pedig a tanú megkeresés folytán hall­gattatik ki, a vallomás egész terjedelmében vezetendő a tanúkihallgatási jegyzőkönyvbe. Egyebekben a tanubizonyitásra az 1868 : LIV. t.-c. 195., 200., 202. §§., a 203. §. második bekezdése, a 204., 206. és 208. §§. továbbra is meg­felelően alkalmazandók. 89. §. A szakértőket a biróság nevezi ki. A biróság egy szakértőt is kinevezhet. A biróság a kinevezett szakértők helyett másokat nevezhet ki. A szakértők kinevezése előtt a biróság a feleket a szakértők számára és személyére nézve meghallgatja. Ha felek egy vagy több szakértő szemé­[ lyében megegyeznek, a biróság a kinevezésnél a felek javaslatához alkal­mazkodjék, a felek által javaslatba hozott szakértők számát azonban korlá­tolhatja. Személyek, kik a per kimenetelétől közvetlenül vagy közvetve kárt | vagy hasznot várhatnak, továbbá, kik a felek valamelyikével a 81. §.1. és 2. | pontjában megjelelt viszonyban állanak, az ügyben a felek valamelyikét kép­viselik vagy képviselték, a felek valamelyikével perben vagy ellenségeske­I désben állanak, végre hanvs tanuzás vagy hamis eskü miatt elitéltettek, szakértükül nem alkalmazhatók. A biróság a szakértők kinevezését a megkeresett biróra is bizhatja, ki a kinevezésnél a jelen §. szerint jár el. A mennyiben a jelen törvényből más ki nem tűnik, a birói szem­lére és a szakértők meghallgatására nézve az 1868: LIV. t.-c. 211. §-a, 212. S ának első bekezdése, 214., 215. §-ai, 216. §-a azzal az elté­réssel, hogy a szemle és szakértők meghallgatásának eredménye, ha , ezeket a perbíróság foganatosítja, rendszerint a tárgyalási jegyzőkönyvbe I igtatandó, továbbá 218. és 219. §-ai megfelelően alkalmazandók. 90. S- Ha valamely döntő ténykörülményre nézve a bizonyítás más módon nem eszközölhető, vagy ha a bizonyítás kiegészítése válik szüksé­| gessé, a biróság kérelmére, vagy hivatalból is elrendelheti a félnek eskü alatti kihallgallgatását. A biróság a per körülményeihez képest belátása szerint ítéli meg, hogy a bizonyító felet vagy ellenfelét, továbbá hogy több pertárs, a köz­kereseti vagy betéti társaság több tagja, vagy a jogi személy több kép­viselője közül egyet vagy többet, vagy valamennyit hallgassa-e ki eskü alatt. Ha a biróság valamelyik félnek kihallgatását elrendelte, az ellenfél az e^kü letétele előtt előadott kérelmére szintén kihallgatandó. A biróság azon­i ban az egyik fél megesketése előtt hivatalból is elrendelheti a másik fél j kihallgatását is Ha a biróság mind a két felet kihallgatja, a kihallgatás után dönti el, hogy melyik felet bocsátja vallomásának esküvel való meg­erősítésére. A fél kihallgatása fontos okokból megkeresés utján, vagy .i fél laká­sán is történhetik. Megkeresés esetében a vallomás beérkezte után a per­bíróság dönti el, hogy a kihallgatott fél esküre bocsáttassék-e. 91. §. Valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségének megálla­pithatása végett (60. §.) a bizonyító fél arra nézve is eskü alatt kihallgat­ható, hogy kárát, illetőleg az elmaradt hasznot mennyire becsüli. 92. §. A fél, ki valamely vagyont, annak egyes alkatrészeit, adós­ságokat vagy bizonyítási eszközöket tartozik felfedezni , erre nézve az ellenfél kérelmére a szóbeli tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható. 93. §. A felek kikérdezésére és esetleges szembesítésére nézve a 83. és 84. §§. alkalmazandók. A fél előzetes figyelmeztetésére és megesketésére nézve az 1868. évi LIV. t.-c. 200. és 204. §§-ban a tanukra nézve előirt szabályok alkal­mazandók. A 86. §. eseteiben a fél megesketése is mellőzendő, illetőleg mellőzhető. 94. §. A biróság a fél vallomásának bizonyító erejét, valamint annak a körülménynek a tényállítások valóságára vagy valótlanságára való befolyá­sát, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelent, vagy a vallomás­tételt egészben vagy részben, úgyszintén az eskü letételét megtagadta, az ' 59. §. szabályai szerint itéli meg. Valamely tényállítás azonban csupán a bizonyításra kötelezett fél eskü alatt tett vallomása által bebizonyitotlnak I csak akkor tekinthető, ha a bizonyításra kötelezettnek eskü alatti kihallga­tását annak ellenfele kérte. E korlátolás a 91. § esetére nem terjed ki. A kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye ; a biróság azonban a körülmények figyelembe vételével a kihallgatást újból elrendelheti. 95. §. Fő-, pót-, becslő- és felfedező eskünek, valamint 1868. évi LIV. t.-c. 172. §-ának d) és e) pontja értelmében a magánokirat Írásának és aláírásának valódisága iránt megítélhető eskünek a sommás eljárásban nincs helye. A felek abban állapodhatnak meg, hogy valamely döntő ténykörül­ménynek bebizonyítása valamelyik félnek, vagy egy harmadik személynek esküjétől tétessék függővé. Ebben az esetben a félnek, illetőleg a harmadik­nak esküképessége az 1881. LIX. t.-c. 21. §-ának a) és b) pontja szerint Ítélendő meg, egyébként pedig az eskü letételére és le- vagy le nem téte­lének következményeire nézve az 1868: LIV. t.-cikkben 'foglalt szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a biróság a felek által megállapított eskü letételét, ha azt a per eldöntésére nézve szükségesnek találja, a tár­| gyalás folyamán végzéssel rendeli el és az esküt, a mennyiben lehet­séges, nyomban kiveszi vagy pedig az elrendelő végzésben az eskü letéte­lére egyúttal határnapot tűz ki, illetőleg, ha az eskü megkeresett biró előtt | teendő le, a megkeresés iránt intézkedik. Az eskü elrendelése tárgyában hozott végzés ellen külön felebbvitelnek nincs helye. Ha a felek az egyezséget eskütől teszik függővé, a biróság az esküt nyomban kiveszi, vagy pedig az eskü letételére végzésileg határ­napot tűz ki. 9ü. §. Az 1868: LIV. t.-c. 534—542. §§ ban az előleges bizonyításra nézve foglalt szabályok a sommás eljárásban azzal az eltéréssel alkal­mazandók, hogy a tanuk képességére és kihallgatására, valamint a szak­értők képességére, számára és a mennyiben az előleges szemléhez az ellenfél meghivatik (1868 : LIV. t.-c. 541. §.), azoknak kinevezésére nézve is, úgyszintén az előleges bizonyításnak a perben való felhasználására és mérlegelésére nézve a jelen törvény szabályai irányadók. Ötödik fejezet. Birói határozatok. 97. § Ha a per érdeme végeldöntésre alkalmas, a biróság a tár­! gyalást berekeszti és ítélettel határoz. 98. §. Ha több per közül, melyek a biróság rendeletéből egy eljárásba egyesíttettek, vagy több követelés közül, a melyek egy keresetben érvényesíttettek, csupán egy, továbbá, ha viszontkereset esetében csupán a kereset vagy a viszontkereset vagy viszontkereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre, a biróság részitéletet hozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents