A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 15. szám - A szerződések magyarázatának tanához - A magyar büntetőtörvénykönyv

60 A JOG. zárólag öt megillető követelést fedezetül engedte át az alperesnek 4,000 frtnyi oly követelésére, a melyből 2,000 frtnak megfelelő ellenértékét az alperes utóbb nem neki, hanem az ő férjének szolgáltatott ki. Miután pedig az A) alatti alapján alperes az egész 4,000 frtnyi követelését az ennek fedezetéül átengedett és a tulajdonjogilag a vagyonbukottat megillető vagyoni értékből elégítheti ki, a vagyonbukott vagyonából nyer kielégítést az alperesnek oly követelése is, a melynek ellenértéke nem jutott a vagyonbukott vagyoni körébe s e szerint kétségtelen, hogy a vagyonbukottnak az Aj alattiban foglalt az az ügylete, a melylyel az alperesnek 4,000 frtnyi követelésére kielégítési alapot nyújtott, ő reá nézve, következőleg szükségképen az ő hitelezőire nézve káros volt. Ebből kifolyólag tekintve, hogy az alperes a viszonválasziratban kifejezetten beismerte azt a válaszbeli állítást, hogy a vagyonbukott az ő nejének testvére s igy az ő sógora, maga az A) alatti ügylet pedig 1889. április 26-án, tehát a vagyonbukott ellen 1889. szeptember 5-én elrendelt esőd megnyitását megelőzőleg két éven belől jött létre, a csődtörvény 28. §. 2-ik pontjának első feltételei fenforognak s ugyanazon törvény intézkedéséhez képest az alperes tartozik oly ténykörülményeket bizonyítani, a melyek azt igazolják, hogy nem bírhatott tudomással a közadósnak a hitelezőket megkárosító szándékáról. E tekintetben pedig alperes mi bizonyítékot sem szolgáltatván, felperes megtámadási keresetének hely adandó, a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróságnak ítélete volt helybenhagyandó stb. Bűnügyekben. Vádlott azon ténye, hogy a rendőr tisztviselőnek hivatali helyiségében megjelenvén, ennek négy szem közt 2 Irtot adott azzal a kívánságának kifejezésével, hogy az ő szeretőjét azért, mert az lakásából éjjelenkint kiszökik és csavarog, tartóztassa le, a rendőrtisztviselő kötelessége megszegését célozván, a btk. 470. §-a alkalmazandó. A budapesti kir. törvényszék (1891. február 20-án, 6,114.) : H. Ferenc vádlottat az ellene emelt s a btk. 470. §-ába ütköző megvesztegetés vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti, stb. Indokok: Vádlott 189u. szeptember l-jén K. Károly rendőrtisztviselő hivatalos helyiségébe beállított s az asztalra 2 frtot ezen szavakkal: »da habens Cigarengeld« letett azért, hogy szeretőjét, ki éjjelenkint a lakásból kiszökik, tartóztassa le. Vádlott beismerte, hogy a rendőrtisztviselő asztalára azért tett le szivarpénzül 2 frtot, hogy az szeretőjét tartóztassa le; azonban ezen beismerése dacára felmentendő volt a megvesztegetés vétségének vádja s következményeinek terhe alól, mert a megvesztegetés vétségét az követi el, »a ki közhivatalnoknak a végett, hogy ez kötelességét megszegje, ajándékot vagy jutalmat ad vagy igér.« Vádlott nem a kötelesség megszegése miatt adta a 2 frtot a rendőrtisztviselőnek, hanem oly cselekmény elkövetése miatt, mely nemcsak hogy kötelességében nem, de jogában sem állott, mi kitűnik magának a rendőrtisztviselőnek vallomásából is, hogy neki vádlott szeretőjét a vádlott által felhozott okokból nem állott jogában letartóztatni, ennélfogva minthogy vádlott nem kötelesség megszegése miatt adta a 2 frtot a rendőrtisztviselőnek, őt a megvesztegetés vádja s következményeinek terhe alól felmenteni kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1891. június 1-én, 18,198.): Nem fogadja el a kir. törvényszék indokolását, a mely szerint a kir. törvényszék vádlottat azért mentette fel, mert a letartóztatás, a melyre vádlott K. Káro'y rendőrtisztviselőt ajándékadással reábirni akarta, a rendőrtisztviselőnek sem kötelességében nem állott, sem az eset körülményei szerint jogában nem volt. Ebből az indokolásból megfordítva ugyanis az következik, hogy vádlott akkor követte volna el a megvesztegetés vétségét, ha a kivánt letartóztatás eszközlésére a rendőrtisztviselő köteles, vagy legalább jogosítva lett volna, ha tehát vádlott azért adott volna a rendőrtisztviselőnek pénzbeli ajándékot, hogy ez kötelességét teljesítse, vagy tegye meg azt, a mire jogosítva van. Már pedig épen e két eset az, mely a btk. 470. £-ának tényálladékából határozottan kizárva van, a mely szakasz ép ellenkezőleg a megvesztegetőt csak akkor rendeli büntetni, ha a megvesztegetés célja az, hogy a közhivatalnok kötelességét megszegje. Ennek előrebocsátása után tekintve, hogy vádlott beismeri, hogy K. Károlynak 2 frtot kinált azért, hogy szeretőjét, ki éjjelenkint a lakásból kiszökik, tartóztassa le, tekintve, hogy épen a rendőrség hatásköréhez tartozik s a rendőrségnek a közbiztonság érdekében egyik kiváló feladatát képezi a letartóztatásoknak eszközlése azokban az esetekben, a melyekben a letartóztatásnak a személyes szabadság eme legsujtóbb korlátozásának törvényszerű feltételei fenforognak; hogy azonban a rendőrség közegei e jog s kötelesség mikénti gyakorlása s illetve teljesítéséért nemcsak fegyelmi, hanem büntetőjogi felelősség alatt is állanak s jelesül a törvényszerű előfeltételeket nélkülöző, a törvény által azért meg nem engedett letartóztatás eszközlése által a rendőrtisztviselő hivatali kötelességét sérti és megszegi; tekintve, hogy az ok, mely miatt vádlott szeretőjének letartóztatását a rendőrtisztviselőnél kieszközölni akarta, törvényes okot a letartóztatásra nem képez s ezt v; is tudta s tudnia kellett, a mi már abból is kitűnik, ho rendőrtisztviselőnek pénzt kinált, csakhogy célját, hogy szere bosszút állhasson, elérhesse; tekintve, hogy a rendőrtisztvis tőle kivánt törvénytelen letartóztatás foganatosítása által hi kötelességét megszegte volna, hogy tehát vádlott a rendői viselőnek, mint közhivatalnoknak ajándékot kinált azért, hoj kötelességét megszegje, tekintve, hogy vádlottnak ez az elj I a btk. 470. i?-ában meghatározott vétség ténválladékát me; 1 pitja, a kir. ítélő tábla a kir. törvényszéknek Ítéletét megv; tatja, H. Ferenc vádlottat a btkv. 470. §-ában meghatár vétségben vétkesnek nyilvánítja s ezért eddigi tényleg bűnt előéletét s az eset csekélyebb jelentőségét, mint enyhítő k j menyeket véve tekintetbe, 8 napi fogházra itéli, stb. A m. kir. Curia (1892. március 15-én, 8,770.): A 1 pesti kir. ítélő tábla Ítélete abban a részében, mely szerint i lott vétkesnek mondatott ki, helybenhagyatik, a büntetés kis sát illetőleg azonban megváltoztattató és vádlott a btk. 92. § alkalmazásával 20 frt pénzbüntetésre Ítéltetik, stb. Indokok: Vádlott beismeri, hogy K. Károly rendő: viselőnek hivatali helyiségében megjelenvén, ennek négyszeír két frtot adott azzal a kívánságának kifejezésével, hogy ne' rendőrtisztviselő az ő megnevezett szeretőjét azért, mert az la ból éjjelenkint kiszökik és csavarog, tartóztassa le. Minthogy pedig nevezett rendőrtisztviselőnek a felhoz< miatt nem állhatott jogában a megnevezettet letartóztatni é vádlott a 2 frt adásával annak kötelessége megszegését ct a btk. 470. §-a értelmében helyesen lett vétkesnek kimondv Figyelembe véve azonban ezen tényállás mellett vádlc büntetlenségét, beismerését, a törvényben meghatározott fo büntetés legkisebb mértéke is túlszigorúnak mutatkozik és e; btk. 92. §-ának alkalmazásával fogház helyeit a kitett péa tetés volt reá kiszabandó, stb. A m. kir. pénzügyi közigazgatási birósí elvi jelentőségű határozatai. i,6yg. Ha a bíróilag elárverelt ingatlanra bekébe terhek a vevő' által az 1881. évi LX. t.-c. 185. .f-a s. elvállaltattak, az adásvételi illetékeken felül még az elv terhek összegétől II. fok. szerinti illeték is fizetendő'. (1891 10,955. szám). 1.680. A bélyeg]'eljegyzésre jogosított fél képviselője tt a bélyegjegyzések beterjesztésének elmulasztása miatt kirótt b helyessége és jogossága tárgyában határozni : a m. kir.pén közig, bíróság nem illetékes. '1891. évi 10,246. sz). 1.681. Az ingatlan értékének illetékszabás céljából ' becsű ntján leendő megállapítása az 188J. évi XL V. \ \ hatályba lépte óta nem igényelhető. (189I. évi 10,558. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Renner József e., lőcsei tszék, bej. máj 20, fels 15, csb. Tuta Mátyás, tmg. Kullmann János. — Csakathuriier Sa ' e., nagykanizsai tszék, bej, máj. 7, félsz. máj. 28, csb. Mikos Gézi Zakál Henrik. — „CserilCSÍZ Frencz" e., pozsonyi tszék, bej. máj. 7 máj. 23, csb. Tóth J., tmg. Sziklai Ottó. — Krisztanits Nándor e., vári tszék, bej. máj. 9, félsz. máj. 27, csb. Perczel Ákos, tmg. dr. Hai Károly. — (Jál és HllSZ e., budapesti kei;, és váltótszék, bej. máj. 31 jun. 30, csb. Szebeny Vidor, tmg. Bene Ödön. — Fischhof Jóllás.e zárdi tszék, bej. máj. 28, félsz. jun. 4, csb. Biróy Béla, tmg. Tóth Öc Franki Hermann e., temesvári tszék, bej. máj. 24, félsz. máj. 2 Kirvay Döme, tmg. Komis Géza. — Stark Lajos e., Székesfehérvár | bej. máj. 20, félsz. jun. 17, csb. Sohár Béla, tmg. Tiringer La Vadász LajÓS e., egri tszék, bej. máj. 2, félsz. jun. 1, csb. Petróczy tmg. Cserján Károly. — Ura U11 Mór e., miskolci tszék, bej. máj. 3l jun. 20, csb. Pották Lajos, tmg. dr. Kormos Géza. — Halasy La rimaszombati tszék, bej. máj. 16, félsz. jun. 2, csb. Vozáry Györg I dr. Stromp Ignác. — Lamberger A. c , gyulai tszék, bej. jun. 3 jun. 20, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Kerényi Soma. — If'j. Kozmán e., kolozsvári tszék, bej. jun. 14, félsz. jun. 27, csb. Becsek Lajo Sugár József. — Pollatsek Bertalan c, kassai tszék, bej. jun. 20 jul. 14, csb. Hornyay Ödön. tmg. Ganzfried Bertalan. Pályázatok : A temesvári itélö táblánál másodosztályú b i r I ápr. 17-ig. — A gálszécsi jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 17-ig i mezőcsáthi jrbságnál albirói áll. ápr. 17-ig. — A debreceni t albirói áll. ápr. 17-ig. — A gyulai kir. tszéknél közjegyz ápr. 15-ig. — A h.-nánási jrbságnál egy albirói áll. ápr. 17-ig győri itélö tábla kerületében hét, díjas joggyakornoki áll. ápr — A facseti jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 17-ig. — A gyulafa ügyészségnél alügyészi áll. ápr. 17-ig. — A kolozsvári kir. itél kerületében kilenc, díjas joggyakornoki áll. ápr. 17-ig. — itélö táblánál b i r ó i áll. ápr. 20-ig. — A sz.-somlyói jrbságnál a 1 áll. ápr. 20-ig. - A pécsi jrbságnál albirói áll. ápr. 20-ig. — Ai jrbságnál albirói áll. ápr. 20-ig.— A veszprémi jrbságnál járás áll. ápr 21-ig. — A miskolci tszéknél albirói áll. ápr. 21-ig kékesi jrbságnál albirói áll. ápr. 21-ig. — A besztercei tszékr birói áll. ápr. 21-ig. — Az egri tszéknél és a gyöngyösi ji egy-egy albirói áll. ápr. 23-ig. — A szombathelyi tszéknél alje áll. ápr. 23-ig. — A trencséni tszéknél aljegyzői áll. ápr. 23-i kolozsvár-városi jrbságnál albirói áll. ápr. 23-ig. - A budape tábla kerületében három, díjas joggyakornoki áll. ápr. 22-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'--náI. (Hold-utcza 7. szám.)