A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 16. szám - A magyar tudományos akadémia és az össze hasonlitó jogtudomány

Tizenegyedik évfolyam. 16. szám. Budapest 1892. április 17. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. w. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 . — » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A magyar tudományos akadémia és az összehasonlitó jogtudomány. Irta: Farkas Lajos, komáromi kir. tszéki biró. — A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságiigypolitikai jelentősége és alapelvei. Irta : Lányi Bertalan, kir. itélö táblai biró Budapesten. — Birálatos megjegyzések a jogi szakoktatási értekezletről. Irta : Dr. H art ha Béla, jogakadémiai tanár Sárospatakon. — Az özvegyi jogról. Irta: Kemény Andor, kir. albiró Zomborban. —Törvényjavaslat a sommás eljárásról. — Belföld. (László Zsigmond. A debreceni kir. ítélőtábla elnökének körrendeletei.) — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta; Sismanov St. Milán bolgár legfőbb semmitöszéki biró Sofiában.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A szerződések magyarázatának tanához. Felelet. Irta : Varga Antal ügyvédj. Kolozsvárt.) — Sérelem. (Birói hatáskör és kötelesség. Adalék a győri kir. tábla judicaturájához. Irta: Egy ügyvéd.) — Irodalom. »I'olitil;ai Szemle«_ Szerk. : Dárdai Sándor. — » Tőzsdei értesitö « Szeik. dr. F é 1 e g yházi Ágoston. — Jogi államvizsgálataink reformja. Dr. Horváth Ödöntől. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MF.I.LÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-től űj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, s még nem hosszabbították meg az előfizetést, tisztelettel kérjük, sziveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújitani. Az előfizetések a »J o g« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. A ».Tog törvénytára* 18Q2. évi folyamának t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik as 18Q2. évi törvénycikkek 5. és 6. ivét (65—96. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A magyar tudományos akadémia és az összehasonlitó jogtudomány. Irta: FARKAS LAJOS, komáromi kir. törvényszéki biró. Kimagasló és korszakalkotó a nemzeti nagylelkűségnek az a ténye, mely a magyar tudományos akadémia fennállásának alapjait megvetette. Felállításának eszméjét hazafiúi lelkesedéssel üdvözöljük. Culturhistoriai szempontból örökemlékezetű jelentőséggel bir, hogy az akadémia nemzetlétünk legéletbevágóbb kérdéseinek nem csupán illetékes szószólója, hanem hivatott első munkása is. Magyar tudós társaságunk a tudományosságra vezető hajlamnak ébresztésében, a nemzeti tudományos szellemnek mivelése és az ismeretek átalánosuló terjesztésében, messze kiemelkedő szempontok megvalósítását tűzte maga elé. Tudós vezéregyénei, midőn az iménti feladatok elérésére közrehatnak, azt a missiót, melyre mint a nemzet hivatottjai vállalkoznak, sikerrel csak ugy töltik be, ha el nem zárkózva a nemzet fenkölt eszméinek érvényesítése elől: azokat a közszükséglet mérve szerint felismerni is iparkodnak. Küldetésük ekként leend diadalmassá és üdvhozóvá Avatott és mélyreható szellem, ha karöltve járnak, a nemzeti szempontok érvényesítésére az alkalom önként kinálkozand. Az akadémia működése nem lehet egyirányú. Azon feladatok mellett, melyeknek betöltése, a nyelvszéptudományok s a történelem mívelését szükségessé teszik, Lapunk mai száma nem kevesebb igénynyel előtérbe lép: a jogtudományok fejlesztésének kívánalma. Akadémiánk ez irányban vájjon mindent megtesz e, a mire szellemi és anyagi erői képesitik, annak mélyrehatóbb megvitatásába ezúttal nem bocsátkozunk. Szó nélkül nem hagyható, hogy akadémiánknál a jogtudomány belterjes mivelése többé nem azon méretek után lel arányosításra, mint tőle ezt a többi tudományágakhoz viszonyítva elvárhatnók. Jogkérdések vitatása és eldöntése, ha bevallott működési körét nem képezik isiabstract jogeszmék, a testület kebelében manap már kivételesen is alig tárgyaltatnak. Hogy a hazai jogtudomány mivelése, alapszabályilag kizárva lenne, nem tudhatjuk. Hallunk e helyett nyelvészeti vitatkozásokat, melyek a nyelvhajtogatás legaprózottabb kérdéseiben csaknem a végkimerülésig folytatlak*! *t-<*JK~ Az élő jognak forrásai, annak segédeszközei, csak mint nagyon távoli melléktárgyak, számításba alig esnek. C s e m e g i Károly, dr. Illés Károly, kiket hazai büntető jogászaink csak a legnagyobb dicsérettel emlegetnek, tudtunkkal eléggé érdemesnek még nem találtattak, hogy/az. akadémia tudósai közé választassanak, vagy hogy műveik az akadémiai jutalomdíjra pályázhassanak. Az akadémia könyvkiadó vállalata eddigi évtizedes I működése alatt, alig néhány jogi_ művet bocsátott rendelkezésünkre. Carrara, Gide, Maine s Gneist művei a legszembeötlőbb művek, melyek a jogtudományi szakban, mint külföldi szakművek, eleddig megjelentek. Ha a természettudományi társulat kiadványában közrebocsátott művek száma s az anyag mennyisége ezzel szembeállítva lesz, mulhatlanul azon erős meggyőződésnek kell helyet adnunk, hogy a természettudományi társulat díszes és nagyértékű kiadványai, az akadémia könyvkiadó vállalat jogtudományi szakjában eddig megjelent művek értékét és mennyiségét messze, sőt összehasonlithatlanul felülmúlják. Tudtunkkal a természettudományi társulat nem bittávolról sem az anyagi erők azon forrásaival, mint azokkal a dús alapítványokat élvező akadémiánk rendelkezik. És mégis a természettudományi társulat képes volt a legjelesebb külföldi tudósok műveit közkézre adni. Miknek kiállítása csaknem pazarnak állitható. Jogásznemzet vagyunk! Nekünk ne lenne az a tehetségünk, hogy a continentalis államok legkiválóbb jogtudósainak műveit anyanyelvünkre átültetve olvashatnók ? Ne állana módunkban, hogy az összehasonlitó jogtudomány elméleteit édes hazai nyelvünkön tanulmányozni képesek lennénk ?! Nem dicsekedhetünk egyetlen önálló művel, mely Angliának jogforrásaival, vagy jogrendszerével közelebbről bennünket megismertetne. Holott törvényhozóink és jogászaink egyaránt nagyon is sűrűen hivatkoznak az ott dívó joggyakorlatra. Hogy arra helyesen vagy helytelen irányban utalnak-e, ezt csak az lesz képes elfogadni vagy helyreigazítani, ki az idegen nyelvek tanulásához megkívántató speciális képességnek birtokában van. Ugyanezen nehézséggel állunk szemben más államok törvénykezésének ismereteivel. Egy Unger, Glaser, Holtzen dorf, Liszt vagy Bin ding jogműveit eredetiben csak az fogja olvashatni, azt minden ízében átérthetni, a mű szellemét minden tévedéstől menten visszaadhatni, ki a németjogi terminológia és szókötés csínjainak ismeretébe ex asse beavatva van. A többire kizárva van, hogy az illető jogtudósok műveit eredetben interpretálhassa. ÍO oldalra terjed.