A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 15. szám - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügy-politikai jelentősége és alapelvei. (Első közlemény.)

Tizenegyedik évfolyam. 15. szám. Budapest 1892. április 10. Szerkesztőség: V., Rnd' lf-rakpart :>. si. Kiadóhivatal: V.j Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) »/ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEiNEK ÍCEPVfSELETERE í MW ÜCWDI. BÍRÓI. ÍG.ÉSZI Í5 (O/JEMI ü Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 fit 50 kr. fél » 3 - — • egész 6 » — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALUM : A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügy-politikai jelentősége és alapelvei. Irta Lányi Bertalan, kir. itélö táblai biró Budapesten. — A bűnügyekben felmerült ügyvédi dijakról. Irta: Polgár József, vámos-mikolai kir. járásbiró. — Birálatos megjegyzések a jogi szakoktatási értekezletről. Irta: Dr. B art ha Béla, jogakadémiai tanár Sárospatakon. — Észrevételek az örökösödési eljárást szabályozó törvényjavaslatra. Irta : Borovánszky Ede, szombathelyi ügyvéd. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. — Belföld. (Liszt Ferenc felolvasása Budapesten — Nincs tavalyi szám !) — Nyilt kérdések és feleletek. (A szerződések magyarázatának tanához. Felelet. Irta : G y a rm a t h y Ernő, közjegyzöj. N.-Enyeden.) — Sérelem. (A debreceni kir. tábla új találmánya. Irta: dr. Gortvay Bertalan, I udapesti ügyvéd.) Irodalom. A választott bíróság a modern polgári perben. L a n d h e i m A.-tói. — A magyar büntetötörvénykünyv. Iiják : Dr. A p á t h y Gyula és dr. Szász János. — A büntetötörvénykönyvek módosítása tárgyában összehívott enquéte határozatai. — Az erőszak és fenyegetés fogalma a büntető jogban. V a r g h a Ferenctől.) — Vegyesek. — Szerkesztőségi üzenetek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivona: a » Budapesti Közlöny.-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-től új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, s még nem hosszabbitották meg az előfizetést, tisztelettel kérjük, sziveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújitani. Az előfizetések a »J o g« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. A »>Jog törvéiiytáva« 18Q2. évi folyamának t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik as i8Q2. évi törvénycikkek J. és 4. ivét (33 — 64. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügy-politikai jelentősége és alapelvei. Irta : LÁNYI BERTALAN, kir. itélö táblai biró Budapesten. 'Első közlemény.) Előttünk fekszik a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat, ugy, a hogy azt Szilágyi Dezső igazságügyminister a képviselőház elé terjesztette. Annak az elhatározásnak messzemenő horderejét, melynél fogva a perjogi reform nagy munkája a sommás eljárás átalakításával kezdődik, nem lehet félreismerni. A beterjesztett törvényjavaslat oly alkotás, melynek elhatározó befolyása lesz a perjogi reformművelet további folyamára. Ezért szükséges, hogy tisztába jöjjünk a javaslat igazságügy-politikai értékével és a tudományos elvek, valamint a gyakorlati tapasztalás világánál reá mutassunk azokra a szempontokra, melyek a javaslatba foglalt rendelkezések hátterét képezik. Mert bármilyen terjedelmes is az indokolás, mely a javaslatot kiséri, arra — már természetszerű rendeltetésénél fogva — nem terjeszkedhetett ki, hogy teljes képét nyújtsa annak az eszmemenetnek, mely a reformált polgári per alakjának céltudatos kidomboritásához vezet. Már pedig ennek ismerete nélkül alig lehetséges a javaslat egyes intézkedéseit teljesen átérteni és a tudománynak, valamint a gyakorlati életnek egyaránt figyelembe veendő következményei szempontjából igazságosan méltatni. Az erre irányzott vizsgálódás nyilvánvalóvá fogja tenni, Lapunk mai száma hogy a javaslat sziláidul megvetett elvi alapon nyugszik, a melynek gyökerei nagyrészt a javaslat legelső tervezetéig nyúlnak vissza Azok a változtatások tehát, melyeken az első tervezet a szaktanácskozmány beható tárgyalásai folyamán s általában az igazságügyminister által kitűnő éleslátással vezetett előkészítés stádiumában keresztülment, mitsem vonnak le a reform tudományos megalapításának érdeméből, mely e részben a javaslat általánosan ismert első tervezőjét: P1 ó s z Sándor egyetemi tanárt megilleti. * I. A polgári peres eljárás törvényhozási rendszer szabályozása a kitűzött reformmunkálatok legfőbb feladatai közé ta rtozik. Ma már vitán kivül áll, hogy ez a szabályozás csakis a szóbeliség elvei alapján eszközölhető. Ámde jelentékeny gyakorlati nehézségekbe ütközik, hogy a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló teljes perrend már a közel jövőben léptettessék életbe. Eltekintve attól, hogy az előkészület stádiumában lévő végleges perrendtartás megalkotása — már a dolog természeténél fogva is — nagyobb munkát és igy huzamosabb időt igényel: az igazságügyi politika döntő szempontjai azt hozzák magukkal, hogy a törvénykezés egész rendjének gyökeres átalakulása, mint a milyet a teljes perjogi reform fog eredményezni, a birói szervezet működésének minél kisebb megzavarásával menjen végbe. Az igazságügyi reformalkotások sorrendjét és mértékét a jogszolgáltatás tényezőinek erejéhez kell alkalmazni; — már pedig az elsőfokú bíróságok értelmi színvonalának emelését célzó intézkedésele — jelesül a kir. tábláknak az 1890. évi XXV. t.-c. következtében végbement szétosztása, valamint a birói és ügyészi szervezetnek az 1891. évi XVII. törvénycikkel eszközölt módosítása — már az idő rövidségénél fogva sem eredményezhették eddigelé a birói organismusnak oly mérvű megizmosodását, hogy az az egyszerre való átmenetelt a ma fennálló rendszerből egy egészen újba és különbözőbe — minden káros visszahatás nélkül megbírja. Ily körülmények közt indokolt arról gondoskodni, hogy a teljes reform megvalósítása megkőnnyittessék s hogy egyúttal azok az akadályok is elhárittassanak, melyek a birói szervezet functionálására zavarólag hatnak és az erőfejlesztés megindult folyamát megakasztják. Mert hogy ily akadályok csakugyan léteznek, azt nem lehet kétségbe vonni. Ide tartozik különösen a hátralékoknak a felsőbíróságoknál észlelhető megtorlódása, melynek főforrása a különböző fokú bíróságok megterheltetésének aránytalanságában rejlik. Ezt a bajt csakis az eljárás rendszerének mélyrehatóbb átalakításával lehet megszüntetni, s mindaddig, mig ez meg nem történik, a felsőbíróságok nem képelek azt a hivatást betölteni, mely reájuk a felügyelet gyakorlása, valamint a judicatura vezetése terén vár. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a fennebb megjelölt kettős cél szoros szemelőtt tartásával készült. A javaslat a perjogi reform vezérelvét egyelőre csak a sommás eljárás körében, tehát a polgári jogszolgáltatás oly területén viszi keresztül, mely — legalább az elsőbiróság előtti tárgyalás alakját tekintve — eddig is a szóbeliség alapján volt szabályozva. A bírósági ügymenet fogyatkozásainak orvoslását, s ezzel kapcsolatban a birói szervezet lehető megszilárdítását gátló akadályok elhárítását pedig a javaslat az által eszközli, hogy a felsőbíróságok megterheltetésének határt szab és a * Teljesen osztjuk kitűnő munkatársunknak nézetét, Plósz tudós tanár érdemei tekintetében. A szerkesztőség, 14 oldalra terjed.