A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 14. szám - Költség-megállapítás a bagatell eljárásban

56 A JOG. beszerzett, termett vagy termesztett adóköteles cikkek kimutatására kötelezve vannak. (4. és 51. §§.) Továbbá zárt városokban még: 2. azok, a kik italmérési adó alá eső cikkeket az adóvonalon át behoznak (20. §.) ; 3. a törvény 20. §. b) pontjában emiitett vállalatok, ha gyártmányaikat maguk fogyasztják vagy az illető zárt város területén való fogyasztás végett másoknak átadják; 4. az adóvonalon belül fogyasztásra kerülő adóköteles cikkek tekintetében a törvény 23. §-ában emiitett kereskedők, illetve vállalatok. Ellenben mások, a kik engedély nélkül szeszes italokat kimérnek vagy kis mértékben elárusítanak, az 1888 : XXXV. t.-c. 57. §-ának utolsó bekezdésében irt bejelentésre kötelezett feleknek nem tekintendők és ebből folyóan az adó alul elvont adóköteles cikkek után járó italmerési adó 10 — 20 szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel sem büntethetők. Kelt Nagyváradon, a kir. itélő táblának 1892. évi március hó 12-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesittetett Nagyváradon, a kir. itélő táblának az 1892. évi március hó 12-én tartott teljes ülésében. Vádlott abbeli cselekménye, hogy a háznak felerészben őt illető részét feleségének adta el, annak vételárából egyes hitelezőt űzetvén ki, a csalárd bukásnak esetét állapítja ineg. (Btk. 414. §., I. pont.) A szabadkai kir. tszék (1890. jau. 24. 569. sz.): V.Ádám vádlottat a btk. 416. §. 4. pontja alá eső vétkes bukás vétségében vétkesnek mondja ki s ezért a btk. 416. §. alapján egy havi fogházra itéli, stb. Ellenben V. Ádámnét és V. Teréziát az ellenük emelt vád és következményei terhe alól felmenti, stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint V. Ádám I. r. vádlott ezen 1887. évi nov. hó 17-én N. Mihály és társai kérelmére a csőd megnyittatván, ennek folytán eszközölt leltározás tanúsága szerint kiderült, 1 hogy vádlottnak mintegy 4,000 frtot tevő tartozásával szemben épenséggel semminemű vagyona nem volt s minthogy 4,000 frt követelését és egyéb ingóságát testvére, III. r. vádlott V. Terézia lefoglaltatta és elárvereztette. A szabadkai 10,344. sz. tjkvben foglalt ingatlannak őt illető részét pedig a szabadkai általános takarékpénztárnál levő 190 frtos részjegyével együtt 1887. évi szept. 5-én és nov. 15-én kelt adásvevési szerződések szerint neje II. r. vádlott A. Annának eladta. Minthogy pedig vádlott a végtárgyalás során maga beismerte, hogy fizetésképtelenségét már 1887. évi aug. és szept. hónapokban tudta s igy ingatlanát, mint takarékpénztári részvényét, nejére azért irattá, hogy a hitelezők által a fizetésre szoríttatott s ezen kivül, dacára, hogy fizetésképtelensége előtte nyilvánvaló volt, még ezután sem kérte meg maga ellen a csődöt, hanem nővére III. r. vádlott V. Terézia 1,200 frt követelése erejéig maga ellen végrehajtást vezettetett és igy mindezekből nyilvánvaló, hogy vádlott hitelezőinek megkárosítására törekedett s ezen cselekményei által az valóban be is következett; minélfogva tehát vádlott cselekménye, tekintve, hogy a vizsgálat és végtárgyalás során arra nézve, hogy vádlott ezen cselekményét II. és III. r. vádlottak összejátszásával és egyenesen a jóhiszemű hitelezők megkárositási szándékából tette volna, bizonyíték fel nem merült, sőt a végtárgyalás során megerősítést nyert, hogy II. r. vádlott a megvett félházért teljes vételi árt kifizette, III. r. vádlott követelése pedig jogerős Ítélettel valódinak ismertetett, a btk. 416. §. 4. pontja alá eső vétkes bukás vétségét képezi, abban vétkesnek kimondani s az Ítélet rendelkező részében megszabott fenyítékkel büntetni kellett, stb. Ellenben II. és III. r. vádlottak pedig a feut elősorolt indokok alapján felmentendők voltak, stb. A szegedi kir. itélő tábla (1891. jun. 23. 1,253. sz.): Minthogy V. Ádám vádlott beismerte, hogy ingatlan vagyonát és a szabadkai takarékpénztárnál volt 100 frt értékű 8 üzleti részét 1887. szept. hóban akkor ruházta át nejére, mikor már tudta, hogy fióküzlete rosszul áll s az ilyképen állítólag kapott pénzt egyes hitelezők követelésének fedezésére fordította; minthogy továbbá 1886. dec. 28-án J. Mihály és neje ellen 4,000 frt és jár. iránt kielégítési végrehajtást foganatosított s ekkor már tapasztalta, hogy a 4,216 frtra becsült ingó vagyonra több hitelező előzetesen nyert zálogjogot, tehát e vagyona főrészét képező követelése nem nyert teljes fedezetet, mégis testvére, V. Teréz részére, 1887. márc. hóban 1,200 frt tőkéről szándékosan abból a célból állított ki váltót, hogy annak alapján még meglevő vagyonára végrehajtás vezettessék, így a V. Teréz javára foganatosított végrehajtás nem tekinthető a vagyonbukott szándékos közreműködése nélkül kieszközöltnek, ezeknél fogva egyes hitelezőit a többi hitelezők kárára kedvezményben részesítvén, a kir. trvszék ítélete 1. r. vádlottra nézve megváltoztatik, ugyan ő a btk. 414. §. 3. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettében mondatik ki bűnösnek s e miatt tekintettel arra, hogy az ilyképen nyújtott kedvezmény 2,000 frtot túl nem halad, a btk. 415. §. 2. tétele alapján hat havi börtönre itéli, stb. A m. kir. Curia (1892. márc. 4. 10,109. sz.): V. Ádám I. r. vádlott a btk. 92. §. alkalmazásával a btk. 414. §-ának 1. és 3. pontjaiba ütköző csalárd bukás vétségében mondatik ki b nek és ezért két havi fogházra itéli, stb. Indokok: A vizsgálat adatai szerint a csődbe bejele s nem kifogásolt követelések összege csak 1,316 frt 61 rúgott. Tekintve már most, hogy a V. Ádám vádlott j; 1886. évi dec. hó 28-án J. Mihály és neje ellen 4,000 frt és iránt foganatosított végrehajtás alkalmával az ingóságok 4,21 becsértékben foglaltattak le és az előzetesen 1886. jun. aug. 24-én és szept. 13-án foganatosított végrehajtások ala szolgált követelések tőkében 675 frt 20 krnyi összeget felül multak; ilyen körülmények közt nem vehető bizonyítottnak hogy vádlott 1887. márc. havában, midőn a V. Teréz ja fennálló valódiság tekintetében kifogás alá nem vehető tart< nak elismerésére egy 1,200 frtos váltót állított ki, ezt fiz képtelenségének tudatában tette volna. A váltó kiállításának időpontja e szerint a vádlottat tei adatot nem képezhetvén és V. Teréz javára 1887. szept. 2 foganatosított végrehajtással érvényesített követelés »önk kielégítettnek nem lévén tekinthető, a V. Teréz részére fog tositott végrehajtás ténye a csalárd bukásnak a btk. 416. §-; 3. pontjába körülirt esetet meg nem állapithatja. Másrészt azonban tekintettel arra, hogy vádlott, m V. Teréz javára a kérdéses 1,200 frtról szóló váltót állitotta nem kételkedhetett abban, hogy V. Teréz a váltónak 1887. dec. havában bekövetkező lejáratakor annak behajtását eszk tetni fogja s igy tudnia kellett vádlottnak azt is, hogy a má előzetes zálogjoggal terhelt J. Mihályféle vádlott javára lefoj ingóságok vádlott hitelezőinek követelésére fedezetet nem m hatnak. S hogy ily zavarban volt vádlott, midőn 1887. szept. ingatlan vagyonát nejére átruházta, abból is következik, 1 vádlott ezen tudatának a tárgyalás során félremagyarázhatlan fejezést adott. Ezek után a vádlott abbeli cselekménye, hogy a há: felerészben őt illető részét 1887. szept. 5-én kelt közjegyzői o' alapján feleségének adta el, annak vételárából egyes hitel fizetvén ki, a csalárd bukásnak a btk. 414. §. 3. pontjába, pedig, hogy 8 drb úgynevezett üzletrészt feleségének visszt nélkül engedett át, a btk. 414. §. 1. pontjába ütköző csa bukás esetét állapítja meg; miért is vádlottat a csalárd b vétségében a hivatkozott és a btk 92. §. alapján bűnösnek mondani kellett. A büntetés kiszabásánál vádlott büntetlen előéletén 1 nyomatékos enyhítőül tudatott be az, hogy az eladott inga után készpénzben csak 250 frt folyt be és ez képezte azt összeget, melyet vádlott hitelezői követelésének törleszté fordított és hogy a 190 frtnyi értékben felvett üzletjegyei 150 frttal lévén megterhelve, a tömegből elvont összeg 40 fr többet nem képviselt. Ezen nyomatékos enyhítő körülmények a btk. 92. §-á alkalmazását indokolttá tévén, a vádbeli cselekményre meg; pitott szabadságvesztés büntetés neme fogházban állapíttatott i és ennek folyományaképen a cselekmény vétségnek mini tetett, stb. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny-bél. Csődök : (xl'iillbailiu Pillkász e., zombori tszék, bej. tszék, bej. m; félsz. máj. 31, csb. Hetteszheimer Henrik, tmg. dr. Alfökly Árpád. — FI Ignác e., szegszárdi tszék, bej. máj. 14, félsz. jun. 11, csb. Borsódy Gy< tmg. László Lajos. —• Schuller Albert e., dévai tszék, bej. máj. 2, 1 máj. 25, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Biró József. — Mandl cfc I e., brassói tszék, bej. máj. 2, félsz. máj. 16, csb. Kovács Károly, Puscariu József. — K. Hcrz \" Solin e., brassói tszék, bej. máj. 2, f máj. 16, csb. Kovács Károly, tmg. dr. Phleps Frigyes. — Kardos Mi] e., dévai tszék, bej. máj. 2Í, félsz. jun. 15, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg Nagy Ignác. — Palescb Géza e., rimaszombati tszék, bej. máj. 2, í máj. 18, csb. Vozáry György, tmg. Szontagh József. — Suskovíts M és Minka e , zágrábi tszék, bej. máj. 8, tmg. Lovrencsits Vilmos. Zivkovíc A. e., mitrovici tszék, bej. máj. 16, tmg. dr. Cobanic. — „Pfe Simon fiai'" e., eszéki tszék, bej. máj. 12, tmg. Sabarits Máté. — SclllIŰd e., brassói tszék, bej. máj. 18, félsz, máj 25, csb. Kovács Károly, tmg, Vájna Gábor. — Grünwald Vilmos e., budapesti ker. és váltótszék, máj. 24, félsz. jun. 21, csb. Szebeny Vidor, tmg. dr. Bittó Aurél. — lí( Lajos és tsa e., temesvári tszék, bej. máj. 2, félsz, jun 1, csb. Ris János, tmg. dr. Ehrenfest Mór. Pályásatok: A tordai tvszéknél aljegyzői áll. ápr. 7-ig.— alsó-járai jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 9-ig. — A debreceni jrbsá a 1 b i r ó i áll. ápr. 9-ig. — A temesvári itélő tábla kerületében négy, joggyakornoki áll. ápr. 9-ig. — A bajai jrbságnál a 1 b i r ó i ápr. 10-ig. — A lugosi tszéknél a 1 b i r ó i áll. ápr. 10-ig. — Az ipolj tszéknél aljegyzői áll. ápr. 10-ig. —A n-becskereki tszéknél albi áll. ápr. 13-ig. — A zombori tszéknél albi r ói áll. ápr. 10-ig. — A tonyai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 13-ig. — Az antalfalvai jrbságná' birói áll. ápr. 13-ig. — A pancsovai tszéknél birói áll. ápr. 13-if A temesvári tszéknél birói áll. ápr. 13-ig.— A szegedi tszéknél alb áll. ápr. 13-ig. — A szabadkai tszéknél a 1 b i r ó i áll. ápr. 13-ig. — A sz> ítélőtábla kerületében tizenegy, díjas joggyakornoki áll. ápr. i — A szegzárdi tszéknél aljegyzői áll. ápr. 14-ig. — A maros-vásái tszéknél a 1 b i r ó i áll ápr. 14-ig. — A fehértemplomi kir. ügyészs alügy észi áll. ápr. 14-ig. — A szászrégeni jrbságnál al birói áll. 14-ig. — A nyírbátori jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 16-ig. — A zei jrbságnál albirói áll. ápr. 15-ig. — A nagyváradi tszéknél két, a m-t jrbságnál egy albirói áll. ápr. 15-ig. — A hosszúfalusi jrbságnál alb áll. ápr. 15-ig. — A sárkányi jrbságnál albirói áll. ápr. 15-ig. liptó-újvári jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 15-ig. — A brassói tsz albirói áll. ápr. 15-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.