A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 14. szám - Adalék a telekkönyvi pátens gyakorlatához

A JOG. 111 Lgál&D megdöbbentő egy indokolás ! Semmi törvényes alap, önkényes erőszakolt egy rendelkezés, mely képes a félnek a legnagyobb, helyrehozhatlan kárt okozni ! Bámulni lehet csak azon — fájdalom, rossz helyen alkalmazott — éleseszüséget, melylyel megkísértetik egy törvénytelen intézkedésnek látszólagos törvényes alapot adni. Hivatkozik a »csereszerződés természetére«, melyből folyik, hogy a » felek jogai kölcsönösen biztosittassanak.« Hát más szerződésnél, avagy joügylétnél ez nem létezik? Ezeknél nem biztositandók a feleknek kölcsönös jogai ? U^y látszik, a biró előtt lebegett a telekkönyvi rdts. 130. §. c) pontjának rendelkezése, mert a 130. §. b) pontjára való hivatkozás — azt hiszszük — puszta tollhibán alapszik, a mennyiben a 130. §. b) pontja csak azt rendeli, hogy a telekkönyvi végzések a zálog tárgyára nézve szabatosan stb. szerkesztendők. A 130. §. c) pontja ellenben rendeli, hogy ha az eladó magának bizonyos jogok, pl. ki kötmények, vételárhátralékok biztosítását tartotta fenn, ezek a tulajdonjog bekebelezésével egyidejűleg az eladó javára hivatalból bekebelezendők, habár azt a fél nem kérelmezte is. Azt hiszem, ezen rendelkezést tartotta szem előtt a biró, miilön nem akarta az egyik ingatlant átíratni, mig a másik átirva nincs. Ámde hol van erre a törvényes alap ? Nem hiszem, hogy létezik hazai bíróság, melynél valaha ilyen praxis érvényesült volna. Itt egészen másról van szó, itt nem tartották fenn a felek maguknak valamely jog biztosítását. Mindegyik megkapta a maga ingatlanára nézve a bekebelezési engedélyt, minden további feltétel, avagy fentartás nélkül. Ennek alapján azután mindegyik fél folyamodhatik saját tulajdonjogának bekebelezése iránt, vagy nem is. A két tulajdonjog bekebelezés egymással semmi belső összefüggésben nem áll. a mint tényleg gyakran előfordul, hogy cserénél az egyik ingatlan átiratik, a másik ingatlan pedig bizonyos okokból a régi tulajdonos nevén marad egyelőre. A bíróságnak nincsen joga a másik felet kényszeríteni, hogy saját cserébe kapott ingatlanát szintén átirattassa és nincs joga ily esetben a felek fölött gyámkodni. Ha a felek ez irányban jogaikat biztosítani akarják, hogy t. i. a tulajdonjog bekebelezési kérvények ugyanazon, vagy két különböző telekkönyvi hatóságnál egyidejűleg beadassanak, ám provideáljanak ez irányban a csereszerződésben, vagy tegyenek más intézkedést. De annak nem láttuk sohasem példáját, hogy az egyik biróság előbb bevárja, mikép intézkedik a másik bíróság, nem is ugyanazon, hanem egészen más ingatlan fölött. Tetöztetik ezen intézkedés az által, hogy maga a biróság kénytelen megmondani, hogy különben a kért tulajdonjogi bekebelezésnek mi akadály sem áll útjában. De gondoljuk meg, milyen visszásságok keletkeznének, ha ilyen praxis meghonosulna. Egyik törvényszék bevárná a másiknak elhatározását, utóbbi pedig az előbbinek végzését és igy a fél ügye. mint Mohamed koporsója, levegőben lebegne. A telekkönyvi rdts. 135. §-ára való hivatkozás teljesen érthetetlen, mert ezen szakasz telekkönyvi le- és hozzájegyzésekröl szól; milyen összefüggésben vannak azok a szóban levő egyszerű tulajdonjogi bekebelezéssel, azt megállapítani közönséges emberi eszmékkel nem birjuk. Krdemesnek találtuk ezen végzést közölni s bírálat tárgyává tenni, hogy hasonló esetek többé elő ne forduljanak és a telekkönyvi törvény keretébe is behozassák azon bizonytalanság, mely jogunknak sok terén — fájdalom — uralkodik. Törvényjavaslat a sommás eljárásról. ELSŐ CÍM. Eljárás a királyi járásbíróságok előtt. Első fejezet. Altalános határozatok. 1. 5j. Sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak : 1. Személyes keresetek, ideértve a kereskedelm' ügyeket és az 1881. évi XVII. t.-c. első részének III. fejezetéljen szabályozott megtámadási kereseteket is, továbbá a számadási viszonyból eredő kereseteket, valamint azokat a kereseteket is, a melyek valamely vagyonnak vagy e vagyon egyes alkatrészeinek, adósságoknak és bizonyítási eszközöknek felfedezése iránt indíttatnak, ha a kereset tárgya járulékok nélkül 500 forint értéket meg nem halad, feltéve, hogy az ügy az ősszegre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek, illetőleg a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatásköréhez utasítva nincs ; 2. az 1874: XVIII. t.-c. 7. §-ában a kir. törvényszékek hatásköréhez utasított perek, ha a per tárgyának értéke 5'l0 forintot meg nem halad ; 3. az 1881 : LIX. t.-c. 6. §-ában a birtokbiróságok hatásköréhez, valamint áz 1868: ElV. t.-c. 44. sj-ában a telekkönyvi hatóságokhoz utasított perek, ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 300 forintot meg nem halad ; 4. az 1868 : LIV. t.-c. 37. §-ában említett örökösödési perek, ha az egész hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül 300 forintot meg nem balad ; 5. a per tárgyának értékére való tekintet nélkül : ,i) közokiratban, továbbá hitelesített vagy az 1868 : LIV. t.-c. 167. és 16*. §-ainak megfelelően felállított magánokiratban, meghatározott öszszegben kötelezett készpénz, vagy meghatározott mennyiségben kötelezett helyettesíthető ingóság iránt indított kereset, ideértve a kereskedelmi ügyeket is, ha az okirat a követelés létrejöttét és mennyiségét teljesen bizonyítja és ha arra nézve vagy magában az alapokiratban, vagy a fentebbi minőségű külön okiratban a sommás eljárás köttetett ki, feltéve, hogy az ügy az összegre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek, illetőleg a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék hatásköréhez utasítva nincs; /') i házasságon kívüli nemzésből származó igények iránti keresetek, ideértve a törvénytelen gyermek tartása iránti kereseteket is ; c) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, a főkötelezettség a törvényen, vagy az a) pontban emiitett minőségű okiraton alapszik ; <i) a bérleti viszonyból felmerülő keresetek ; ÍI két évnél nem régibb haszonbér megfizetése iránt indított keresetek ; /) a haszonbérleti szerződés lejárta miatt, a bérlemény visszabocsátása iránt indított keresetek ; g) a haszonbérelt ingatlan uj tulajdonosa által a haszonbérlő ellen, a felmondott haszonbérből való elmozdítás iránt indított keresetek ; li) a haszonbérlő által a haszonbérbeadó ellen írásbeli szerződés alapján a bérlemény tárgyának átadása iránt indított keresetek ; /) a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti keresetek a bérfizetés elmulasztása, vagy olyan kikötések nem teljesítése vagy megszegése miatt, melyeknek a teljesítése a haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt, írásbeli szerződésben köteleztetett ; k) a bérlemény fentartása, valamint a szerződő feleket a törvény szerint terhelő, avagy a szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesítése iránt a bérlet tartama alatt indított keresetek ; /) határjárási, mesgyeigazgatási és sommás visszahelyezési keresetek, melyekkel azonban sem v lamely épület lerontása, ide nem értve a kerítések eltávolítását, nem követelhető, sem pedig a tulajdoni kereset össze nem köttethetik ; ni) azon mezei rendőrségi ügyek, melyek polgári eljárás alá tartoznak ; íi) fogadósok vngy szállásadók és utasok között az elszállásolási és ellátási viszonyból támadt keresetek ; o) azon ügyek, melyekre nézve a sommás eljárást külön törvény állapítja meg. 2. §. A kereskedelmi törvénykönyv 258. §-ának 1., 2. és 4. pontjában, továbbá 259. §-ának 1., 3., 6. és 7. pontjaiban felsorolt, nemkülönben a 260 és 261. §-aiban körülirt kereskedelmi ügyletekből felmerült perekben, ha alperes kereskedő, vagy e nélkül is, ha ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez, úgyszintén a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1881. évi november hó 1-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 6. §-ának 8. és 12. pontjaiban emiitett perekben, a mennyiben ezek különben a jelen törvény 1. §-a értelmében a sommás eljárás alá tartoznak, a kir. járásbíróságok mint kereskedőimi bíróságok járnak el, ha felperes a bíróságot keresetében kereskedelmi bíróságnak jelölte meg, vagy ha a felek valamelyike- az eljárás folyamában kivánja, hogy a biróság mint kereskedelmi biróság lárjon el. A biróság e kérdés felett vita esetében és ha az ügy nem tartozik a jelen §-ban említett ügyek közé, hivatalból is, az Ítéletben, illetőleg ha ezt megelőzőleg külön felebbvitellel megtámadható végzést hozna, ebben határoz. A határozat ezen része ellen külön felebbvitelnek nincsen helye. 3. §. A peres tárgy értékének megállapításánál mérvadó : 1. ingatlanok tulajdonát vagy birtokát tárgyazó perekben az ingatlannak, illetőleg az ingatlan azon részének értéke, melynek tulajdona vagy birtoka vitás ; 2. telki szolgalmakat tárgyazó perekben a szolgáló telek értéke. Az uralkodó telek tulajdonosa azonban a rendes eljárás megindítása céljából igazolhatja, hogy a szolgalom az. uralkodó telek értékét a szolgáló telek értékén felül emeli ; 3. osztályperekben a felosztandó vagyon, határperekben pedi a vitás terület értéke ; 4. járadékok és más időszakos szolgáltatások vagy haszonvételek követelhetését megalapító jogviszonyok iránt indított perekben, ha a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tízszerese és ha ezen időtartam korlátlan, annak húszszorosa, határozott időtartam esetében pedig az összes hátralékos szolgálta tások értéke, és a mennyiben a határozott időtartam busz évet meghaladna, az évi szolgáltatások húszszoros összege ; •T. haszonbérleti viszony fennállása vagy tartama iránti perekben, a mennyiben azok az összegre való tekintet nélkül a sommás eljárás alá nem tartoznak, az egy évi bérösszeg ; 6. számadások megállapítása iránt tnditott perekben a követelések összege és ha a tartozások s követeléseket meghaladják, az utóbbiak összege. 4. §. A mennyiben az érték az eljárás megállapítása szempontjából vitássá válik, az iránt a biróság, az eljárás neme ellen tett kifogás felett megtartandó járgyalás eredményéhez képest, belátása szerint határoz. Szőlőknél és házosztályadó alatt álló ingatlanoknál az érték rendszerint a legközelebb mult évi állami adó kétszázszoros, házbéradó és földadó alá eső ingatlanoknál pedig annak százszoros összegében állapítandó meg. Az ingatlan után fizetendő általános jövedelmi pótadó és a községi adók számításba nem vétetnek. Azon esetben, ha felperes az eljárás ellen tett kifogás eldöntése előtt a per tárgya helyett 500 frtot meg nem haladó összeget, az 1. §. 3. és 4. pontjában emiitett perekben pedig 300 frtot meg nem haladó összeget, illetőleg abból a kereseti kérelemnek megfelelő részt, elfogadni késznek nyilatkozik, a sommás eljárás a peres tárgy nagyobb értéke meg nem tagadható. 5. §. Ha jogerejüleg kimondatott, hogy az ügy nem tartozik a sommás vagy rendes eljárás alá, az utóbb eljáró bíróság oly ok miatt, mely a korábbi határozat alapjával ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasíthatják. 6. A jelen törvény ]. §-ának 3. pontjában emiitett perekben a birói illetőséget az ingatlan fekvése határozza meg. Ha az ingatlan több kir. járásbíróság területén fekszik, a per a bíróságok bármelyike előtt megindítható. A telekkönyvi kitörlés iránti keresetet felperes a telekkönyvi hatáságnál is beadhatja, a telekkönyvi hatóság azonban a perfeljegyzés eszközlése után, a keresetet az illető telekjegyzőkönyv hitelesített kivonatával együtt az illetékes járásbírósághoz teszi át. Ezen eseten kivül a perbíróság ily perekben a telekjegyzökönyvi kivonatot hivatalból szerzi be. 7. §. A sommás eljárásban a felek perbeli cselekményeket személyesen vagy meghatalmazott által végezhetnok. A meghatalmazott )8 éve'.