A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 14. szám - Adalék a telekkönyvi pátens gyakorlatához

112 A JOÜ. meghaladott férfinak kell lenni, a feleség azonban férje helyett mint meghatalmazott felléphet. Kiskorúak és gondnokság alatl levők, kik a per tárgyáról peren kivül jogérvényesen rendelkezhetnek, a sommás eljárásban törvényes képviseletre nem szorulnak. A személyesen megjelent fél szóval is adhat meghatalmazást, mely jegyzőkönyvbe veendő. Ezen eseten kivül a meghatalmazás közokirattal, hitelesített, vagy az 1868 : LIV. t.-c. 167. és 168. §§-nak megfelelően kiállított magánokirattal igazolandó. 8. §. Ha a fél, ki önképviseleti jogosultsággal nem bír, törvényes képviselője nélkül lép fel, vagy ha valaki a fél helyett kiván eljárni, a nélkül, hogy törvényes képviselői minőségét vagy meghatalmazását igazolná, a bíróság a hiány pótlására rövid záros határidőt tűz ki, vagy pedig a tárgyalást elhalasztja. A bíróság az önképviseletre nem jogosult felet, illetőleg a fél helyett fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre is bocsáthatja, a kitűzött idő letelte, illetőleg az eljárás jóváhagyása, vagy a hiány pótlása előtt azonban véghatát ozatot nem hozhat. Ha a hiány a kitűzött idő alatt nem pótoltatik, vagy az eljárás jóvá nem hagyatik, az eljárás a törvényes képviselő mellőzése, vagy igazolásának hiánya esetében, valamint akkor is, ha a kereset felperes meghatalmazása nélkül indíttatott, végzésileg hivatalból megszüntetendő, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél ellen a meg nem jelenés törvényes következményei alkalmazandók és egyúttal mindkét esetben a fél helyett eljárt személy a fellépése által az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó. A bíróság a feleket vagy képviselőket a tárgyalásnál elkövetett rendzavarás, különösen pedig a bíróságnak, az ellenfélnek vagy képviselőjének, úgyszintén a tanuknak vagy szakértőknek megsértése esetében, ha az előrebocsátott rendreutasitás sikertelen marad, 1U0 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetheti, mely behajthatlanság esetében fogházra átváltoztatandó. 9. §. A polgári peres eljárás szabályai melyek nem csupán különösen a sommás eljárásra vonatkoznak, a sommás eljárásban ezentúl is alkalmazandók, ha csak a jelen törvényből más nem tűnik ki. Ilyen szabályok, jelesen azok, a melyek a birói hatáskörre és illetékességre, a bírói személyek érdekeltségére, a képviseletre, a pertársaságra, a szegénységi jogra, a perújításra és a semmiségi keresetre vonatkoznak. Második fejezet. Kereset és idézés. 10. §. Sommás eljárásban a fél keresetét a per bíróságánál jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy írásban adhatja be. A bíróság a felet a kereset szóbeli előadása esetében a szükséges útbaigazítással ellátni és a kereset hiányaira figyelmeztetni tartozik, a jegyzőkönyvbe vételt azonban, a mennyiben ahhoz a fél a figyelmeztetés után is ragaszkodik, meg nem tagadhatja. írásbeli keresetek, melyeket a felek, vagy megbizottjaik ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtanak be, az 1868 : LIV. t.-c. 167. és 168. § ainak megfelelően állitandók ki, vagy szabályszerűen hitelesitendők. E szakasz intézkedései a feleknek a szóbeli tárgyaláson kivül peres és végrehajtási ügyekben előadott kérelmeire és nyilatkozataira is alkalmazandók. 11. §. A keresetnek magában kell foglalni : 1. a bíróságnak megjelölését; 2. a feleknek megjelölését, nevük, polgári állásuk vagy foglalkozásuk, perbeli szerepük és lakásuk szerint, valamint a felek képviselőinek nevét és lakását; 3. az ügy megjelölését a tények előadásával, a melyekből felperes követelését származtatja és ezek bizonyítékaival, úgyszintén a kereseti kérelmet. A keresetben hivatkozott okiratok eredetben vagy másolatban, ha pedig az okiratnak csak egyes részei birnak jelentőséggel, legalább kivonatban csatolandók. Ha a kereset tárgyát nem pénzösszeg képezi, annak értéke, a mennyiben az a sommás eljárás megállapithatása végett szükséges, a keresetben szintén előadandó. Az Írásbeli kereset két példányban és egy felzettel, és ha az alperesek többen volnának, annyi példányban nyújtandó be, hogy mindenik alperesnek egy példány jusson. 12. §. A kereset, az 1. §. korlátai között, valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének, úgyszintén valamely okirat valódiságának vagy \ alótlanságának birói megállapítása iránt is megindítható, ha e megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Az 1. §. korlátai között továbbá valamely számadás helyességének megállapítására ugy a számadást követelő, mint a számadásra kötelezett fél is keresetet indíthat. Felhívási pernek a sommás eljárás alá tartozó ügyekben nincs helye. 13. §. Ha a keresetből kitűnik, hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy hogy a bíróság nem illetékes, a kereset idézés kibocsátása nélkül hivatalból visszautasítandó. Ha a kereset szóval adatott elő, a visszautasító végzés, a mennyiben nyomban meghozatik, felperesnek szóval kihirdetendő és írásban csak kívánatra kézbesítendő. Ha a kereset egyéb hiányok miatt, nevezetesen a felek vagy az ügy hiányos megjelölése, az aláírás vagy a képviselő igazolásának hiánya miatt az idézés kibocsátására nem alkalmas, a bíróság a keresetet rövid záros határidő kitűzése mellett kijavítás végett visszaadja. A bíróság a helyben lakó felet a kereset kijavítása végett maga elé is idézheti. A jelen szakasz intézkedései egyéb beadványokra is alkalmazandók. 14. §. Ha az előző szakasz esete fenn nem forog, a bitóság 'idéző végzést hoz, a melyben mindkét félnek meghagyja, hogy a kijelölt helyen, határnapon és órában az ügy sommás tárgyalására személyesen, vagy igazolt meghatalmazottjuk által a törvényes következmények terhe mellett jelenjenek meg. Egyúttal felhivandók a felek, hogy a tárgyalásra az ügyre vonatkozó eredeti okirataikat és a lehetőség szerint egyéb bizonyítékaikat, nevezetesen tanúikat is magnkkal hozzák. A tárgyalási határnap rendszerint akként tűzendő ki, hogy alperesnek a megjelenésre, ha helyben lakik vagy tartózkodik, a kereset kézbesítésétől számítva legalább 3, ha pedig másutt lakik vagy tartózkodik, legalább 8 nap maradjon. Sürgős esetekben a tárgyalás rövidebb időre is kitűzhető. 15. §. Az idéző végzéssel ellátott kereset első példánya a bíróságnál megtartandó, másodpéldánya, és ha több alperes volna, a további példányok | pedig alpereseknek kézbesitendök. Ha a kereset szóval adatott elő, £ a jegyzőkönyv másolatával idéztetik meg. Felperes az idézésről felzeten nyer értesítést, 16. §. A felek a bíróság által meghatározandó és közzéteendő törvénynapokon idézés nélkül is megjelenhetnek a bíróság előtt, tárgyalása végett. Ez esetben a kereset a tárgyalási jegyzőkc vezetendő. 17. §. Perindítás előtt a járásbíróságnál, mely per esetébi értékre való tekintet nélkül illetékes volna, egyességi kísérletre való i lehet kérni. Az idézést, melyben az ügy röviden megjelölendő, csak a ság székhelyén szabad kézbesíteni. Az idézést kérő félnek a határnap ! adandó tudtára. A létrejött egyesség jegyzőkönyvbe veendő és birói egyesség h val bír. Ha mindkét fél megjelent, de az egyesség nem sikerül, a bi a mennyiben az ügy a sommás eljárás alá tartozik, felperes kívánal keresetet a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveszi és az ügyet nyomban tárg ha pedig a tárgyalás elhalasztása szükségesnek mutatkozik, azonnal tá lási határnapot tűz és azt a feleknek szóval tudtul adja. Ha az egyességi kísérletre kitűzött határnapon az idéző fél me| jelen, az ellenfél kérelmére az okozott költség megtérítésében végz elmarasztalandó, ha pedig az ellenfél nem jelen meg, vagy az egy nem sikerül, az eljárás költsége a megindítandó per költségéhez számit 18. §. A ki valamely dolgot vagy jogot, mely iránt más szem között per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére igi igényét a pernek az elsőbiróság előtt való eldöntéséig beavatkozási ] érvényesítheti. A beavatkozási per a főpernek első folyamodást! bír* előtt, mindkét fél ellen intézett keresettel indíttatik meg. A beavatkozá önálló perként tárgyalandó, a bíróság azonban a főpert a beavatkozás jogérvényes eldöntéséig felfüggesztheti és a perek együttes tárg>alái elrendelheti. 19. §. A viszontkeresetre nézve az 1868 : LIV. t.-c. 77. §-ám az 1881 : LIX. t.-c. 8. §-ának intézkedései azon eltéréssel nyernek ; mazást, hogy a főügygyel együtt tárgyalható viszontkereset az elsőbí előtti tárgyalás folyama alatt a per bármely szakában előterjeszthető. A szavatos perbehivására nézve az 1868 : LIV. t.-c. 78. $-án: az 1881 : LIX. t.-c. 9. és 10. Sj-ainak intézkedései alkalmazandók. Harmadik fejezet. Szóbeli tárgyalás. 20. §. Az ügyeknek felhívása a határnapon abban a sorrendben ténik, a melyben azok a tárgyalási naplóba bevezettettek. A felhívás a kitűzött óra előtt meg nem történhetik. 21- §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. Szóbeli előadás helyett iratok tartalmára hivatkozni nem sz; Iratok felolvasása is csak ott engedhető meg, hol azok szószerinti tarl irányadó. A nyilvánosságra vonatkozólag az 1868 : LIV. t.-c. 103 — 105. nyernek alkalmazást. 22 §• A tárgyalás kezdetén a biróság felperest felhívja, hogy setét adja elő. Felperes keresetének előadásánál az idézéssel közölt ke tartalmához nincs kötve, a biróság azonban alperesnek kérelmére fel' költségére halasztást tartozik adni, ha ugy találja, hogy az előadott ke alperessel kellően nem közöltetett és alperes e miatt a keresetre azt nem nyilatkozhatik. 23. §. Ha alperes pergátló kifogásokkal akar élni, ezeket a ke előadása után együttesen tartozik előadni és azokkal érdemleges ellent mének előterjesztése után csak annyiban élhet, a mennyiben azok a bi: által az ítélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból figyel veendü akadályokra vonatkoznak, vagy a mennyiben alperes valósz teszi, hogy azokat korábban hibáján kivül nem érvényesíthette. Pergátló kifogások a jelen törvény értelmében : 1. hogy a keresetbe vett jog érvényesítése egyáltalán nem tartó polgári perútra, vagy hogy törvény szerint a polgári pert más hat eljárásnak kell megelőznie ; 2. hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy hoj bi róság nem illetékes ; 3. hogy a kereset kézbesítését, illetőleg a jelen törvény 16., 17., 22. és 26. §-ainak esetében annak előadását megelőzőleg, ugyanann jognak érvényesítése iránt, ugyanazon vagy más bíróságnál megin< kereset már kézbesittetett, vagy kézbesítés helyett közöltetett és a korá megindított per még folyamatban van ; 4. hogy a felek valamelyike önképviseletre nem jogosult, ille hogy törvényes képviselője mellőztetett vagy nem igazoltatott ; 5. hogy felperes az újabban megindított per előtt, a megelőző elj nak az 1868: LIV. t.-c. 69. §-a, valamint a jelen törvény 47. §-a ala megállapított költségeit meg nem téritette. A jelen szakasz 1. és 4. pontjában emiitett akadályokat és a körülményt, hogy az ügy tekintet nél ül az értékre, a sommás eljárá: egyáltalán nem tartozik, valamint az illetékesség hiányát azokban az esi ben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, a bii az Ítélethozatal előtt, az eljárás bármely szakában, hivatalból figyeli venni tartozik. A jelen szakasz nem zárja ki, hogy alperes azt a kifogást, ugyanannak a jognak érvényesítése iránt ugyanannál, vagy más bifósé megindított perben korábban megkezdett érdemleget tárgyalás van f matban, az érdemleges tárgyalás folyamán előadhassa. 24. §. A pergátló kifogások a per érdemétől elkülönitve tárgyala és döntendők el. A biróság a pergátló kifogások felett végzéssel hat; Ugyanaz áll akkór is, ha a szóbeli tárgyalás folyamán valamely hivat figyelembe veendő pergátló körülmény mutatkozik, melyet a felek el oszlatnak. A pergátló kifogást elvető végzés ellen külön felebbvitelnek nir helye. Ha a biróság a kifogásnak helyt ad, a pert megszüntető végzést mely ellen falfolyamodásnak van helye. Ha a biróság az eljárást azon okból szüntette meg, mert az ügy tartozik a sommás eljárás alá, vagy mert az ügyre nézve nem illetékes peres kérelmére a pernek az illetékes biróság előtt leendő méginditi 3ü napos határidőt tűz ki. Az újabb keresetnek e határidőn belül benyújtásával a perinpitás magánjogi hatásai fentartatnak. (Folyt, köv )