A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 14. szám - Az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz

Tizenegyedik évfolyam. lé. szám. Budapest 1892. április 3. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart :!. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások akiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HHIUP A/ IGAZSÁGÜGY ERDEKEINEK KEPVISEEEIERE A UAGfAR ÖGÍVEDI, BÍRÓI. ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI ü Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 * — » egész » 6 » — * Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványával küldendők. TARTALOM : Az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvény­javaslathoz. (I. A birói fizetésről. Irta: Ruttkay Aladár, kii", aljrbiró A.-Kubaiban. — II. Az állami tisztviselők fizetése. Irta: Rose Gyula, bpesti kir. albiró. — III. A tisztviselők fizetéseinek lefoglalhatlansóga. Irta: J u s t u s.) — Adalék a telekkönyvi pátens gyakorlatához. Irta : Dr. F ü r t h Miksa, budapesti kir. közjegyzöhelyettes. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. — Belföld. (A budapesti ügyvédi kamara. — A magyarországi kir. közjegyzők egylete. — Ügyvédi szabályok bűnügyek­ben. — A budapesti ügyvédi kamara jelentése.) — Ausztria és külföld. (Külföldi judikatura.) — Nyílt kérdések és feleletek. (I. Költség meg­állapítás a bagatell-eljárásban. Irta: 'Aliquis. — II. Adalék a zug­irászat kérdéséhez. Irta : Dr. Balogh Vendel, kézdivásárhelyi ügyvéd.) — Sérelem. (A védelem szabadsága érdekében. Iita: Dr. Kiss Károly, budapesti ügyvéd.) — Irodalom. (A római jogi birtokról. Dr. H o f f­m a n n Józseftől. — A cselédügy. Molnár Lajostól. — Magyar­ország városi rendőrsége és annak újjászervezése. R é d e y Miklós-tói.) Vegyesek. — Szerkesztőségi üzenetek. — Curiai és táblai értesítések. —• Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-től új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a »J o g^< kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. A »Jog tőrvénytára« 18Q2. évi folyamának t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik as l8Q2. e'vi törvénycikkek i. és 2. ivét (1—32. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Az állami tisztviselők fizetésének rende­zéséről szóló törvényjavaslathoz. I. (A birói fizetésről.) Ezen becses lapok mult évi számaiban szakavatott toll­ból eredt cikket volt szerencsénk olvasni, midőn a birói kar, különösen az alsóbb fokú, dacára az általános szerénységének, nem birván továbbra az anyagi helyzet súlyát elviselni, jobb javadalmaztatása érdekében kérőleg felszólalt. Én hasonlóan azon célból ugyan, de különösen az oknál fogva, hogy az igazságügyi igazgatási ágazatot kivéve, az állami igazgatás többi ágazatánál alkalmazott hivatalnoktársak nem egyszer annak adnak kifejezést, hogy az igazságügyi igazgatási ágazatnál és nevezetesen a szorosan vett igazság­szolgáltatásinál alkalmazott hivatalnokok, vagyis a »birák« a magas kormány által nagyobb figyelemben részesittetnek a többi államhivatalnokoknál, a mennyiben más állami igazga­tási ágazatnál alkalmazottakkal ugyanazon egy rang- vagy díj-osztályba sorozott itélőbirák magasabb fizetést húznak, jobban dotálva vannak, bátorságot veszek magamnak a következő alábbi véleményem kifejezésére. Ámbár igaz az, hogy a birói kar az alsóbb rang- vagy díjosztályban ez idő szerint általában jobban van javadal­mazva, mint az állami igazgatás többi ágazataiban működő tisztviselők, mindazonáltal szerény véleményem, hogy a birói kar a »mennyiségtani« magasabb fizetés dacára a többi Lapunk mai szám hasonrangú államhivatalnokoknál a javadalmazást illetőleg előnyösebb helyzettel nem dicsekedhetik, ha figyelemre mél­tatjuk a következőket és pedig : hogy az állami igazgatás többi ágazatainál alkalmazot­tak az állással járó állandó fizetésen felül, egynémelyek pedig épen az alsóbb fizetési díjosztályban nagyon is szép törvényes mellékjövedelemmel birnak, a mennyiben épen a VlII-ik díj­osztálytól lefelé menőleg számos és nemcsak napokon, hanem folytonosságban hónapokra kiterjedőleg is hivatalos kikülde­tésekben részesülnek, ellenben a birák az alsóbb VIII—IX. rangosztályban lévők, ha itt-ott kiküldetés szüksége bekövet­kezik is, csak egyes napokra terjed, ily kiküldetés pedig legkevésbé sem jöhet mellékjövedelem számba; mert az alacsony napidíjból megtakarítás csak akkor állhat elő, ha folytonosság jellegével bír, a mely esetben a kiküldött ellá­tása kevesebbe kerül a dolog természete szerint, de mig a többi alkalmazott, habár a számláját az államkincstár irányá­ban érvényesiti s rendes napidíjat húz, addig a birák az államkincstárral szemben nem a rendes, hanem a mérsékelt napidíjra tarthatnak csak igényt, sőt büntető ügyekben annak a felére csak és mig a többi hivatalnokok csak önön maguk járnak, addig a birák rendszerint a tárgyalásoknál jegyzőkönyv-vezetésre használt felesketett díjnokokkal mennek ki és büntető ügyekben pedig kötelezőleg, miből az alsóbb rangban eljáró bírákra azon hátrány áll elő, hogy erkölcsileg köteleztetnek a magát 80 krnyi zsoldból el nem látható jegyzőkönyv-vezetőiket mindennel ellátni; hogy továbbá eddigelé az államigazgatás többi ágazatá­ban működő hivatalnokok rangfokozatában az ugyanazon egy díjosztályba sorozottaknál fizetési előléptetések rendszeresitvék, minden folyamodás s igy faradság és kiadás nélkül a maga­sabb fizetési fokozatbai előlépés biztosítva van, ellenben a bíráknál ez a mai napig terra incognitát képez ; hogy a többi államhivatalnokok hivatali állásuk mellett mellékjövedelmet biztositható különféle tisztes foglalkozású magánvállalatoknál érdekelt tagokként szerepelhetnek, vagyis hivatali állásukkal összeegyeztethető tisztes magánfoglalkozást hivatalos óráikon kivül űzhetnek, ellenben a birák külön­ben igen helyesen csakis birák lehetnek, azok a törvényes intézkedések által megszorítva vannak; hogy a birák általában nagyobb, magasabb qualificatio­val birnak, mert nem elég á jogvégzettség, az államvizsgának sikeres letétele, vagy pedig a jogtudori fok elnyerése és nem elegendő a szakvizsga sikeres kiállása, hanem követeli a tör­vény és helyesen a nagyobb szakgyakorlatot, a mennyiben a szakgyakorlati vizsgára való bocsáttatás előtt nem mint más ágazatnál kettő, hanem legalább három évet szab meg, ez pedig szintén csak a minősítés jellegével bir, azon számba megy ; hogy nem lehetetlen a fennálló tanrendszer mellett az, hogy az állami igazgatás többi ágazatában oly fiatal egyének működhetnek az alsóbb VIII—IX. rangosztályban, kik fiatal koruk miatt az igazságszolgáltatásban nem aplikáltathatnak, mert bíróvá ki nem nevezhető az, ki életkorának 2(j-ik élet­évét be nem töltötte s ettől pedig azon hátrány hárul az itélőbirákra, hogy már idősebb korban jutnak oda, hová az állami igazgatás többi alkalmazottjai és igy a korral és külö­nösen a családalapítással, mely emberi cél, járó fokozottabb igények lépnek elő, mint amazoknál; és végül, ha figyelembe veszszük, hogy általában, de különösen az alsóbb rangban lévő s nevezetesen az egyes bíróságok mindenesetre nagyobb fontosságú hatáskörrel van­nak felruházva, őrködvén az ember legkedvesebb tulajdonai, javai, a személy- és vagyonbiztonság, valamint a kényes becsület felett, — hogy a birói functio az, mely folytonos 14 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents