A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 13. szám - A szerződések magyarázata tanához

A JOG. az ítélettel szemben alperes a jelen perben sikeresen csak olv kifogásokkal védekezhetik, melyek öt felperes ellen személyesen illetik, de nem élhet azokkal a kifogásokkal, melyeket a közkereseti társaság az ellene folytatott perben fehéres követelése ellen már érvényesített, vagy csak érvényesíthetett volna is; mert a közkereseti társaság ellen indított perben, mint a cég egyik tagja, alperes is perben állott és igy az, hogy a közkereseti társaság felperesnek a kereseti összeggel tartozik, irányában is jogerejüleg eldöntött dolog, melynek hatálya csakis a közkereseti * társaság ellen folytatott pernek megújítása utján volna meg- I szüntethető. Ugyanebből az okból nem érvényesíthet alperes a jelen perben felperes ellen viszonkereset utján olyan követelést, mely a közkereseti társaságot illeti, melyet a közkereseti társaság az ellene lefolytatott perben már érvényesített és azzal elutasittatott. — Minthogy pedig alperes őt felperes ellen személyesen megillető kifogást elleniratában nem hozott fel, a viszonválaszban íelhozott, különben is alaptalannak bizonyult ily kifogása pedig elkésett, minthogy továbbá az elleniratban felhozott kifogások és az ott érvényesített viszonkövetelések mind olyanok, melyek mint csak a közkereseti társaságot megilletők az A) alatti Ítélettel szemben alperes által a fennebb felhozottak szerint a jelen perben nem érvényesíthetők és figyelembe nem vehetők, ennélfogva az elsőbiróság helyesen ítélt, midőn alperest a kereseti tőke és késedelmi kamat, valamint mint pervesztest a perköltség megfizetésére kötelezte, viszonkeresetével pedig őt elutasította. A ni. kir. Curia ítélt: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik a benne foglalt indokoknál fogva és azért, mert a kereskedelmi törvény 88. §:ában meghatározott egyetemlegességénél fogva a közkereseti társaság hitelezőjének kétségtelenül jogában áll, a társaságnak egyes tárgyait magával a társasággal együttesen és egyidejűleg is beperelni, s a hitelezőnek a felhívott 88. §-on alapuló joga az által, hogy előzőleg egyedül magát a társaságot vonta perbe, a kereskedelmi törvény 269., 270. §-aí értelmében semmi irányban csorbulást nem szenvedhet; mert továbbá a felperes és a társaság, mint olyan között fenforgott vitás kérdések a társaság ellen lefolytatott perben már jogérvényesen megoldatván és pedig, miután a társaságnak ő is tagja volt, alperes ellen is : a másodbiróság helyesen mondotta ki azt, miszerint jelen perben alperes csakis oly kifogásokat érvényesíthet, melyek őt személyesen illetik meg felperes ellen, de a társaságnak, mint olyannak jogaiból meritett kifogásokat többé nem. (1892. február 3-án, 392/891. v. sz. a.) Bűn^ü gyekben. A nagyváradi kir. ítélő tábla I-ső sz. büntetőügyi döntvénye. Azok, a kik égetett szeszes folyadékot KM) litert tevő vagy azt meghaladó, vagy 100 literen aluli mennyiségben a saját résziikre, más beszedési körzetből az 1890 : XXXVI. t.-cikk «. §-ában foglalt rendelkezés ellenére engedély nélkül hoznak be, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetőleg a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetök-e vagy sem ? (3,310/891. B.) Tekintve, hogy az 1890: XXXVI. t.-c. 9. §-ának utolsó bekezdése szerint az ebben a §-ban megjelölt kihágások elkövetői csak abban az esetben büntethetők a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett italmérési adó 10 — 20-szoros összegéig terjedhető, de 25 frtnál nem csekélyebb pénzbüntetéssel, a midőn az adó a pénzbüntetés alapjául vehető ; tekintve, hogy csak azok ellenében vehető az adó a pénzbüntetés alapjául és csak azok rövidíthetik meg vagy tehetik ki a megrövidítés veszélyének az adót, a kik az italmérési adót fizetni kötelesek; tekintve, hogy az italmérési adó fizetésére nem kötelezvék azok, a kik az 1890: XXXVI. t.-c. 6. §-ának első bekezdésében foglalt általános tilalom ellenére nyilt helyekre más beszedési körzetből az italmérési adó beszedésére jogosított engedélye nélkül akár 100 litert tevő avagy ezt meghaladó, akár ezen aluli mennyiségben olyan szeszes folyadékot hoznak be, a melynek lo0 literen aluli mennyiségben való behozatala ezen §. második bekezdésében kivételképen sincs megengedve, vagy ilyen behozni megengedett szeszes folyadékot az engedélyen túl terjeszkedve, 100 litert tevő vagy ezen felüli mennyiségben hoznak be ; mert nem az italmérési adó fizetésétől, hanem az adó beszedésére jogosított engedélyétől van feltételezve a behozatal szabadsága, s az adó beszedésére jogosított a behozatal engedélyét bármily pénzbeli fizetés vagy másnemű törvényszerű feltételhez kötheti, de italmérési adót ilyen címen attól sem követelhet, a kinek a behozatalt megengedte. Annál kevésbé tekinthető adókötelesnek az, a ki a szeszes folyadékot engedély nélkül hozta be ; annak kiemelésével, hogy az 1890: XXXVI. t.-c. 6. §-ának második bekezdésében az általános, tilalom alól kivett s nemük szerint felsorolt különleges szeszes folyadékok között a gyümölcsbor és a közönséges pálinka (1888 : XXXV. t.-c. 17. §-a) felemlítve nem lévén : ezen szeszes folyadékok az 1890: XXXVI, t.-c. 6. §. első bekezdésének általános tilalma alá tartoznak, a királyi ítélő tábla büniető teljes tanácsülése vonatkozással a 78/891. és 3,310/891. B. számok alatt felmerült esetekre elvileg kimondja: »hogy azok, a kik az 1890: XXXVI. t.-c. 6. §-ában foglalt á'talános tilalom ellenére az idézett §. második bekezdésében nemük szerint felsorolt különleges szeszes folyadékokat (lik stb., 100 litert tevő) vagy ezen felüli mennyiségben, vagy mölcsbort vagy közönséges pálinkát 100 litert tevő, vagy ezt haladó, vagy ezen aluli mennyiségben saját részükre ens nélkül, más körzetből behoznak : az adó alapján kirovandt szoros, azaz a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel nem b hetők.« Kelt Nagyváradon, a kir. itélő táblának 1892. évi m hó 12-én tartott büntető teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a nagyváradi kir. itélő táblának az ugya; év március hó 12-én tartott büntető teljes tanácsülésében. Kettős házasság bűntetténél nein forog fenn a megtév is, midőn a házasulandónak sem előélete, sem állapota iránt kozódás a másik fél részéről nem történt. A házasságkötésnél a kihirdetés csak előkészítő cselei lévén, a ki csak ezt eszközöltette a megkötendő második házas vonatkozólag, nein követte még el ez által a kettős házasság tettének kísérletét. (Btk. 251. § második bekezdése.) A pécsi kir. törvényszék (1891. november 13-án, sz. a.): H. József vádlottat bűnösnek mondja ki a btk. 251. ütköző és ennek első bekezdése szerint minősülő és büute' kettős házasság bűntettében és ezért két évi börtönre itéli, s Ellenben a vádlottat a kir. ügyészség által még £ 251. §. 65. §. alapján ellene emelt kettős házasság büntet kísérlete alól felmenti, stb. Indokok: Vádlott beismerésével és a vizsgálat és tárgyalás adataival kétségtelenül begyőzetett, hogy vádlott E zsef N. Ilonával 1880. évi nov. 7-én törvényes házasságra lé öt évi együttlét után, mely idő alatt 3 gyermekük született, 1 nyes nejét hűtlenül elnagyta, s erre-arra kóborolván, az lí évben D. Ferenc álnév alatt Pécsre jött s itt ezen évi okt. ! ugyanezen D. Ferencnek születési és keresztelési okmányait hozatván s ennek nevén cselédkönyvet is szerezvén, B. . Máriával újra házasságra lépett, a nélkül, hogy előbbi töm házassága megszűnt vagy felbontatott volna, s igy a btk. 251. ütköző bűntettet követte el. Eme B. Anna Máriával kötött házasságát megélő; Eszéken már megkísértette D. Ferenc név alatt K. Demeten j házasságot kötni, azonban a nő ráunván durva természetére i mondta a szövetséget, mibe vádlott is belenyugodott, s í célba vett házasságtól mindketten önként visszalépvén, vádi az e miatti kettős házasság bűntettének kísérlete alól a 67. §. 1. pontja alapján fel kellett menteni. Habár is tény az, hogy vádlott B. Anna Mária előtt, ki 2-ik házasságot megkötötte, igazi nevének elhallgatásával n D. Ferencnek adta ki, tekintve, hogy B. Anna Mária tőle sem kérdezte, hogy volt-e már neje vagy sem, sem előélete nem tudakozódott, a btk. 251. §. 2. bekezdésében érintett előbbi kötelék fennállására való tévedésbe ejtésnek teki nem lehet. A büntetés kimérésénél vádlott rovott előélete, az < használata s hogy 3 gyermekből álló nagy családját elha | súlyosító körülményül vétetett, stb. A pécsi kir. ítélő tábla (1891. december 28-án 2 sz. a.): Az elsőbiróság Ítéletét vonatkozó indokaiból hely hagyja, stb. A m. kir. Curia (1892. március hó 10-én, 1,106. sz. Tekintve, hogy B. Anna Mária nem is kérdezte, hogy vá nőtlen-e, mert mint maga vallotta, semmi-kételye nem volt részben előbbi házasságának kérdése tehát szóban sem vc így a btk. 251. §-a 2-ik kikezdése nem alkalmazható ; tekintve, hogy vádlott V. Máriával célba vett házi tekintetében a kétszeri kihirdetésnél tovább nem haladt s a madik kihirdetés is V. Mária és vádlott kijelentése következt szüntettetett meg; tekintve, hogy a kettős házasság büntette az ismét h; ságra lépéssel fejeződik be, s a kihirdetés a házasságkött nem megkezdése, hanem csak annak előkészítő cselekménye a kir. itélő tábla ítélete a B. Anna Máriával kötött ház£ minősítésére s a bűnösség folyományaira nézve ezen és elfogs indokainál fogva helybenhagyatik, az állítólagos házassági kis | miatti vád alól való felmentésre nézve annak kijelentésével, 1 I vádlott a K. né V. Mariával célba vett házasság tekintetébe ! btk. 251. és 65. §-a alapján emelt vád és következméuye | terhe alól nem a btk. 67. §-ának 1-ső pontja alapján, h; i büntetendő cselekmény tényálladéka hiányából mentetik fel. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Cs>ödók : Szabó Bálint e., debreceni tszék, bej. ápr, 23, félsz 11, csb. dr. Hrehus Viktor, tmg. Márk Endre. — LÖweilhardt Sámv dévai tszék, bej. ápr. 80, félsz. máj. 21, csb. dr. Pajor Kálmán, tmj Illés László. — Úroszinann Mór e„ gyulai tszék, bej. máj. 16, fels: 11, csb. Pallay Jenő, tmg. Igaz Károly. — Söpkéz Gyula e., dévai bej. ápr. 21, félsz. máj. 14, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Mol Silvius. Pályázatok : A n.-váradi városi jrbságnál járásbirói áll. ápi — A lugosi tszéknél aljegyzői áll. ápr. 5-ig. — A ráczkevei jrb: aljegyzői áll. ápr. 5-ig. — A budapesti tábla kerületében két joggyakornoki áll. ápr. 3-ig. — A pétervásári jrbságnál járásbirí ápr. 3-ig. — A füleki jrbságnál járásbirói áll. ápr. 6-ig. — A i jrbságnál albirói áll. ápr. 7-ig.