A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 13. szám - A szerződések magyarázata tanához

A J O Gr. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. V közkereseti társaság hitelezőjének jogában áll. a társasán egyes tagjait magával a társasággal együttesen és egyidejűleg beperelni. A közkereseti társaság ellen vezeteti per befejezése után, annak egyik tagja mar csak az öt személyesen megillető' kifogásokkal élhet. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvéuyszék itélt: A kir. törvényszék alperest kötelezi, hogy felperesnek 750 frtot és ennek 1884. aug. 19-töl számítandó 6°/o-os kamatát, továbbá 3,960 frankot, vagy ennek a fizetés napján Budapesten jegyzett tőzsdei árfolyam szerint osztrák értékben megfelelő öszszeget stb. fizessen meg. Alperest viszonkeresetével elutasítja. Indokok; t. Az alperesség ellen az alapon emelt kifogás, hogy alperes mint az A) alatti ítélettel marasztalt B. A. & Co. cég társtagja perbe csak akkor lett volna vonható, ha .felperesnek követelését a marasztalt cégtől behajtani nem sikerül, figyelembe nem vehető ; mert alperes, mint a marasztalt cég társtagja, a cég kötelezettségeiért egyetemlegesen felelős lévén, a keresk. törvény 269. és 270. §-aihoz képest perbe vonható volt, tekintet nélkül arra, hogy vájjon sikerül-e felperesnek követelését a marasztalt cégtől behajtani vagy nem ? 2. Nem volt figyelembe vehető alperesnek az a kifogása sem, hogy felperes a tényeket és a jogalapot, melyekből követelését származtatja, elő nem adta s ez okból keresetével elutasisitandó: mert felperes a tényeket, melyekre keresetét alapítja, előadta; előadta ugyanis, hogy a 13. & Co. cég a keresetéhez A) alatt csatolt Ítélet szerint, a keresetileg követelt összeg megfizetésében elmarasztaltatott, s hogy a cég ellen megítélt követelést alperestől is, mint a cég egyik tagjától a cég kötelezettségeiért való egyetemleges felelősségnél fogva követeli. A jogalapot s illetve jogcímeket, melyek alapján felperes a céget marasztaltatni kérte, felperes e perben nem terjesztette ugyan elő, ez azonban a keresetnek kért elutasítására okul nem szolgálhat azért, mert a keresethez csatolt ítéletből kitűnik az, hogy B. & Co. cég a keresetileg követelt 7ö0 frt és 3,960 frank megfizetésében mily jogcímen kéretett marasztaltatni s marasztaltatott el, és így önként következik, hogy a mennyiben felperes alperest, mint a marasztalt cég társtagját, a marasztalt cég ellen megítélt összegekben kéri marasztaltatni, alperes marasztalását ugyanazon jogcímeken követeli, melyek alapján a cég marasztaltatni kéretett s marasztaltatott ; továbbá, mert alperes a marasztalt cég ellen érvényesített jogcímeken megítélt s alperes ellen is megítéltetni kért követelések I ellenében tényleg védekezett is és így nem volt akadályozva abban, hogy védelmét a kereseti követelések ellen érdemileg előterjeszthesse. 3. A mi a per érdemét illeti : a) felperes a keresetileg követelt 750 frtot az A) a. ítélet szerint, mint egy ily összegről kiállított bon értékét követelte; e követelés ellen B. & Co. cég az A) a. ítéletből kitünőleg azzal a kifogással élt, hogy megállapodás szerint a bont felperes 1884. aug. 19-én alperes cégnek megsemmisítve átadni tartozott arra az esetre, ha alperes cég 1884. febr. 19 —1884. aug. 19 ig felperes részére 2< 0 tonna bort elad s habár ily mennyiségű bort nem adott is el, a bon neki fizetés nélkül is kiadandó, miután felperes tette lehetetlenné azt. hogy jelzett idő alatt 200 tonna bort el nem adhatott az által, hogy az elégséges mustrát nem küldött, s hogy felperes maga közvetlenül is adott el bort. Ugyané kifogásokkal él alperes is a kereseti 750 frt tekintetében s ezeken kivül még azt hozza fel, hogy a küldött 4 palack mustra nem volt elégséges 200 tonna bor eladásához: hogy továbbá, ha felperes B. & Co. cég, mint bizományos mellőzésével eladást tett, ez olybá tekintendő, mintha az eladás a bizományos B. & Co. cég közvetítésével jött volna létre, mit felperes a 4. •/. alatti levélben el is ismert és így, miután felperes B. Pálnak legalább 200 tonna bort adott el; minek igazolására B. Pált kihallgattatni kéri, ez B. & Co. cégnek javára lévén Írandó, felperes a bort fizetés nélkül visszaadni tartozik s illetve a kereseti 750 frtot nem követelheti; végre viszonválaszában felhozza alperes még azt is, hogy felperes maga elismerte azt, hogy a bon érvénytelenné vált, a 6. •/. alatti levelével, melyben azt írja, hogy B. & Co. cég kívánságához képest a bont az alperes jelentkezéséig megőrizni fogja, mivel ez által B. & Co. cégnek a bon feletti rendelkezhetési jogát elismerte annyival inkább, mert alperes a bon kiadatása végett felperesnél jelentkezvén, felperes cégnél azt a választ kapta, hogy a bont most nem találják, majd ha előkerül, megküldik. Alperes nem tagadta azt, hogy a kereseti 750 frtot, mint a bon értékét megkapta, hogy azt vissza nem fizette s hogy 1884. febr. 19-től 1884. aug, 19-ig 200 tonna bort el nem adott s hogy e szerint az a feltétel, melytől a bonnak fizetésnélküli visszaadása függővé tétetett, nem következett be, az a védekezése pedig, hogy ezt felperes tette lehetetlenné az által, hogy elégséges mustrát nem küldött és hogy közvetlenül is adott el bort, figyelembe nem vehető ; mert azt alperes maga sem állítja, hogy a mustra mennyisége meghatározva lett s hogy egyáltalán a küldött 4 palack mustránál többet küldeni magát felperes kötelezte s így a szakértők meghallgatása az iránybau, hogy a 4 palack mustra elégséges volt-e 200 tonna bor eladásához, annál kevésbé rendelhető el, mert alperes nem is mondja meg, mennyi mustra lett volna szükséges 200 tonna bor eladásához; mert továbbá azt, j hogy felperes B. & Co. céget boreladással megbízta, nem gátolta felperest abban, hogy bort közvetlenül is adhasson el, oly megállapodást pedig alperes nem is állit, melynél fogva kizárólag alperes lett volna jogosítva a felperes borait eladni. Ennélfogva nem vehető figyelembe alperesnek az az érvelése sem, hogy a mennyiben felperes B. & Co. cég mellőzésével B. Pálnak 200 tonna bort eladott, az olybá lenne tekintendő, mintha az eladás B. & Co. cég közvetítésével jött volna létre és igy az a feltétel, melytől a bon függővé tétetett, bekövetkezett. — A 4. •/. alattiban csak az van mondva, hogy felperes nem akarja megtagadni B. & Co. cégtől a B. Pálnak közvetlenül történt eladás után a rendes bizományi díjat, ebből azonban csak az következik, hogy a felperes által eladott borok után alperes cég bizományi díjat követelhetett ugyan, de nem az, hogy felperes közvetlenül eladást nem tehetett volna, hogy e szerint, a mennyiban felperes B. Pálnak 200 tonna bort eladott, ez ugy lenne tekintendő, mintha a 200 tonna bort B. & Co. cég adta volna el és igy a feltétel bekövetkezvén, felperes a bont fizetés nélkül visszaadni köteles lenne. Nem vehető figyelembe az az érvelés sem, hogy felperes B. & Co. cégnek a bon feletti rendelkezési jogát 6. '/. alatti levelévé! elismerte, mert alperes nem tagadta, hogy ez B. & Co. cég G) alatti levelére, — melyben a bont alperes jelentkezéséig megőriztetni kéri — szolgált válaszul; mert különben is az, hogy felperes a bont alperesi jelentkezéséig megőrizni Ígérte, nem jeienti azt, hogy a bonra nézve felperes a B. & Co. rendelkezési jogát elismerte s azt fizetés nélkül is kiadni magát kötelezte volna. Nem vehető figyelembe az az érvelés sem, hogy alperes jelentkezésekor a bon nem találtatván fel felperesnél, ott az mondatott, hogy azt, ha feltalálják, B. & Co. cégnek meg fogják küldeni; mert eltekintve attól, hogy alperes nem is állítja azt, hogy e nyilatkozatot felperes, vagy erre megbizott közege tette volna, e nyilatkozat még nem foglalja magában aonak az elismerését, hogy B. & Co. cég a bon értékét megfizetni nem köteles s azt a kötelezettséget, hogy felperes a bont fizetés nélkül kiadni tartoznék. b) A kereseti 3,960 frank követelés helyességét s azt, hogy ez nem lett kifizetve, alperes elismeri, azzal védekezik azonban, hogy ez összeg követeléséhez felperes nincs jogosítva azért, mert B. & Co. cég felperessel folyó számlái összeköttetésben állván, ez összeköttetésből folyólag ez összeg a 2. •/. alatti könyvkivonatban már javára íratott s ily módon kiegyenlítve lett. E védekezése azonban figyelembe nem vehető, mert alperes nem bizonyította be azt, hogy B. & Co cégnek felperes ellen a fennállott üzleti összeköttetésből folyólag a 3,960 frank követelésnek megfelelő ellenkövetelése volt s hogy e szerint ez összeg, ennek felperes javára lett Írásával kiegyenlítettnek lenne tekintendő; mert felperes a 2. •/. alatti könyvkivonat összes tételeinek helyességét tagadta, alperes pedig ezek helyességét nem bizonyította. De különben is annak eldöntése, hogy a 3,960 frank, ennek felperes javára lett Írásával kiegyenlítettnek tekintendő-e, az alperes által a 2. •/. alatti könyvkivonat alapján támasztott viszonkövetelés eldöntésével áll kapcsolatban, a 2. •/. alatti alapján pedig nemcsak maga B. & Co. cég, de annak egyes tagja is támaszthat viszonkövetelést. 4. Nem volt figyelembe vehető alperesnek az a védekezése sem, hogy a 11. •/. alatti szerint felperes és alperes közt történt megállapodásnál fogva alperes saját személyére nézve 1,000 frank fizetése mellett minden fizetési kötelezettség alól felmentve lett, alperes pedig már e megállapodás szerinti kötelezettségének eleget tett, mert e védekezését alperes csak viszválaszilag, tehát elkésetten terjesztette elő s mert különben is a 11. •/. alattiból csak az tűnik ki, hogy e megállapodás alperes személyes tartozására nézve történt s abban nincs említés arról,, hogy a megállapodás aB.&Co. cég, illetve alperes, mint ezen cég egyetemlegesen felelős társtagja elleni követelésre is kiterjed. 5. A mi alperes viszonkövetelését illeti: ezzel alperest el kellett utasítani azért, mert alperes a 2. •/. alatti könyvkivonat alapján B. & Co. céget illető követelést érvényesít viszonkövetelésként, B. & Co. cégnek felperes ellen támasztott követelése pedig már az A) alatt csatolt Ítélettel eldöntve lett. 6. A kamatok ellen kifogás nem tétetvén, ezek a kereseti kérelemhez képest Ítéltettek meg. A perköltség iránti intézkedés a prts 251. g-án alapszik. A budapesti kir. itélő tábla itélt: A kir. ítélő tábla az elsöbiróság itélefét helybenhagyja. Indokok: Alperesnek azt a kifogását, hogy felperes őt csak ugy és akkor vonhatta volna perbe, ha igazolta volna azt, hogy a B. & Co. cég ellen megítélt követelése a cégtől be nem hajtható, az elsöbiróság az arra vonatkozólag felhozott indokokból helyesen hagyta figyelmen kivül és azért is. mert ily kifogással a közkereseti társaság tagja a keresk. törv. 97. §-a értelmében csak akkor élhet, ha a társaság ellen csőd nyittatott, mely eset azonban ezúttal fenn nem forog. Helyesen vetette el továbbá az elsöbiróság, még pedig vonatkozó indokaiból, alperesnek a prts 64, §-ára alapított kifogását is. Az ügy érdemében ; Az A) alatt csatolt Ítélettel jogérvényesen meg van állapítva, hogy a B. & Co. közkereseti társaság felperesnek a jelen perben alperes, mint a marasztalt közkereseti társaság volt egyik tagja ellen egyetemleges kötelezettség alapján követelésbe vett tőkeösszegekkel és járulékaikkal tartozik. Ezzel