A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 11. szám - A büntető-törvénykönyvek módosítása tárgyában összehívott igazságügyministeri enquéte határozatai

A JOG. A keresetileg 17. t. a. követelt tűzmentes pénzszekrény, illetőleg értéke felperesnek megítélhető nem volt, mert az elsőrendű alperes mint végrendeleti végrehajtó, a végrendelkező utasítása folytán adta át a pozsonyi evang. convent irodájának. A fentebbiek szerint azon vitatott körülmény, hogy alperesek a kérdéses tárgyak kiadatására felperest kényszeritették volna, döntő befolyással nem birván, a felperes által felhozott főesküvel való bizonyítás alkalmazható annál kevésbé volt, mert alpereseknek állott kötelességükben bizonyítani azt, hogy felperes a kérdéses tárgyakat önként engedte át s azok elvitelébe beleegyezett, a mit azonban alperesek nem bizonyítottak. Tekintve végre, hogy alperesek az egyetemleges kötelezettség ellen kifogást nem emeltek, mindezeknél fogva a kereset főtárgyára vonatkozóan, mindkét alsóbiróság ítélete részben megváltoztatandó, a perköltségre vonatkozóan pedig a másodbiróság ítélete helybenhagyandó volt, mert felperes keresetének nagyobb részére ezen bíróság előtt is pervesztessé vált. Felperes keresetét alperesnek azon ígéretére alapítván, mely szerint felperesnek alperes vagyona kezelése körül kifejtett fáradozásait megjutalmazandó, alperes magát arra kötelezte, hogy egész vagyonát bekövetkezendő halála után felperesre fogja hagyni, ha pedig az alperes életéhen kívánná fáradozásainak jutalmát és alperes utáni örökösödési igényéről lemond, ez esetben felperesnek azonnal 2ő,()00 irtot fog űzetni, — ezen szerződés egy minden pontjában összefüggő egységes jogügyletet képez; a mennyiben felperes e jogügyletből folyólag kíván jogokat érvényesíteni, alapul az egész szerződést tartozik elfogadni és nem önálló jogügyletként annak egyes részeit; ilynemű szerződések az 1S7(!: XVI. t.-c. 33. §-ának határozmányaihoz vannak kötve, melyek az örökösödési szerződések és a halálesetre szóló intézkedések érvényességét különös, ott körülirt kellékekhez kötik. Az aradi kir. törvényszék (1891. február 25-én 7,582): Szelle József ügyvéd által képviselt I. János felperesnek Oncu Miklós ügyvéd által képviselt Sz. János alperes ellen 25,000 frt tőke s jár. iránti perében következőleg itélt: Azon esetben, ha alperes a felperes válasziratában oda kinált s alperes viszonválaszában elfogadott főesküt leteszi arra: »hogy alperes azon címen, mert felperes nála mintegy 25 évig volt és megbízása folytán házait és gazdaságát a legnagyobb odaadással, fáradsággal és hűséggel kezelte, világosan és komolyan nem vállalt oly kötelezettséget felperessel szemben és neki, hogy halála után egész vagyonát felperesnek hagyja, a mennyiben pedig felperes fáradozásai jutalmát örökösödési igénye félretételével még alperes életében igényelné és kívánná, s ezt alperesnek kijelentené, ez esetben nem kötelezte magát felperesnek teljes kielégítésül 25,000 frtot fizetni« felperes keresetével elutasittatik, ellen esetben, ha alperes a részére oda itélt főesküt le nem teszi, felperes keresetének hely adatik, s alperes köteles a kereseti 25,000 frt tőkét s járulékait felperesnek megfizetni stb. Indokok: Felperes alperestől 25,000 frtot követel azon a címen, mert alperes vagyonát mintegy 25 évig kezelvén, ez fáradozása jutalmául azon kötelező ajánlatot, illetve Ígéretet tette, hogy mint különben is legközelebbi rokonára egész vagyonát bekövetkezendő halála esetén felperesre fogja hagyni, a mennyiben pedig felperes még alperes életében kivánná fáradozása jutalmát s kielégítését s örökösödési igényéről lemondana s ezen lemondását alperessel közölné, a közlés és kijelentés után köteles alperes felperesnek fáradozásai megjutalmazásul végkielégitéskép azonnal 25,000 frtot kifizetni, tekintettel, hogy alperes tagadásba veszi, hogy felperessel bármi rokoni összeköttetésben áll, s így törvényes örökösödésre igényt tarthatna s arról lemondhatna, továbbá tagadván alperes, hogy valaha ily kötelező nyilatkozatot tett vagy ekként végrendelkezett s igy sem Írásbeli sem szóbeli végrendelet nélkül felperes örökösödési jogáról, melylyel nem bírt, figyelemre méltóan le sem mondhatott, de tekintettel főleg, hogy a törvényes kifogás alá nem eső alperesi tanuk M. Antal és V. Mór vallomásai oly ellentétben állanak, hogy a jogügylet lényegére nézve M. Antal tanú azt vallja, hogy felperes alperes ajánlata tételénél nem volt jelen, V. Mór tanú pedig ennek ellenkezőjét bizonyítja; tekintettel végre, hogy a fizetési kötelezettség beteljesitésének idejére nézve csak egy tanú G. Mihály bizonyítja azt, hogy a fizetés teljesítése ugy volt kikötve, hogy alperes azonnal tartozik a 25,000 frtot kifizetni, ha felperes az örökösödésről való lemondását vele közli és hogy a B-/. és M'/. alatti nyilatkozatokat kiállító tanuk egy részének kihallgattatásától felperes elállott, a telperes válasziratában oda kinált s végiratában szorgalmazott és alperes által ugy viszonválaszában, mint ellenvégiratában elfogadott főeskü oda Ítélésével azon esetre, ha alperes a részére oda itélt főesküt leteszi, felperes keresetével elutasítandó volt s igy viszonlagosan azon esetre, ha alperes a neki oda itélt esküt le nem teszi, a kereseti 25,000 frt és jár. megfizetésében elmarasztalandó volt stb. A nagyváradi kir. ilélő tábla (1891. aug. 27-én 936): az első bíróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével feltétlenül elutasítja stb. Indokok: Alperesnek az az Ígérete, hogy felperest örökösévé teszi, még ha valónak volna is tekinthető, alperesre kötelezettséget nem rótt s felperesnek jogot nem adott, mert az ilyen Ígéret bármikor visszavonható, de az 1876. évi XVI. t.-c. 33. körülirt alaki kellékek nélkül érvénytelen is. Ha tehát^ bi; tottnak volna is vehető az, hogy alperes 25,000_ frtot ígért í felperesnek arra az esetre, ha ez öröklési igényéről lemond, ígéret is csak puszta ajándékozási ígéretnek tekintendő, a felperesnek kereseti jogot nem ad, s nem adna még ugy ha felperesnek ez a lemondása felperesnek arra az Ígéretéi kiterjedőnek volna tekinthető, melylyel felperes alperes eller azon az alapon vél birni, hogy alperesnél mintegy 25 évig t: kodván, házait és egyáltalán összes gazdaságát a legnagyobb adással, fáradsággal és hűséggel kezelte, mert felperes nem á hogy alpereshez előre kikötöct díjért ment tartózkodni s gí ságát kezelni és igy ezen az alapon sincs kö\etelési joga, alperes felperesnek utólag jutalmazást igért volna is, ez sz csak puszta ajándékozási Ígéretnek tekinthető, mely alperest kötelezi, s felperesnek a korábbi időre követelési jogot nem a Erről tehát le is mondhatott a nélkül, hogy ez alperes^ irány teljesített szolgáltatásnak, vissztehernek lenne tekinthető. E sz felperes keresetének jogalapja nincs, s igy felperest kerese feltétlenül elutasítani kellett stb. A m. kir. Curia (1891. dec. 4-én 8,776): A nagyv; kir. ítélő táblának Ítélete helybenhagyatik stb. Indokok: Felperes keresetét alperesnek a felperes is elfogadott amaz állítólagos ígéretére alapította, mely sz felperesnek alperes vagyona kezelése körül kifejtett fáradoz megjutalmazandó arra kötelezte magát alperes: »hogy e vagyonát bekövetkezendő halála ulán felperesre fogja hagyn pedig felperes alperes életében kivánná fáradozásainak jutE és felperes alperes utáni örökösödési igényéről lemond, ez ese felperesnek azonnal 25,000 forintot fog fizetnk. A felperes által fentebbi módon létrejöttnek állított szerz egy minden pontjában összefüggő egységes jogügyletet képe: a mennyiben felperes e jogügyletből folyólag kiván jogokat nyesiteni, alapul az egész szerződést tartozik elfogadni és önálló jogügyletként annak egyes részeit. A keresetben körülirt egyféges jogügylet értelmezésébe tűnik ki, a mi különben a per folyama alatt szabályszerűéi: hallgatott D. Izrael és G. Mihály felperesi tanuknak a 9. alatt mellékelt ellenkérdések 16. pontjára adott, teljesen ej hangzó feleletükkel is bebizonyíttatott, hogy a kereseti 25,000 fi fizetése arra az esetre és azon feltétel alatt köteleztetett, ha peres lemond az alperes utáni örökösödési igényről. Hog kereseti összegnek fizetése és illetve felperesnek követelhetési az örökösödési igényről lemondáshoz, mint feltételhez _ kött bizonyittatik még és különösen a felperes megbízásából pe ügyvéde által alpereshez intézett a viszonválaszhoz 2. szám eredetben mellékelt és valódisága tekintetében felperes ált; elismert levélnek nem kifogásolt tartalmával, a mely szerint peres megbízottja által értesíttetik alperes : »hogy a felek k történt megállapodáshoz képest felperes lemond alperes örökösödési igényről és felhívja alperest, miszerint: »a lemo esetére kötelezett 25,000 frtot felperes perbeli megbízottja £ József ügyvéd kezéhez fizesse le«. Ezek szerint minden kételyt kizárólag bebizonyitottnak vee hogy a kereseti Összeg fizetése az örökösödési igényről lemondás feltételéhez köttetett és pedig minthogy felperes állította és annál kevésbé bizonyította, hogy ő alperes törvénynél fogva bir örökösödési igénynyel, a lemondás c amaz örökösödési igényre vonatkozhatik, a melyet felperes a kereset alapjául vett és a peres felek között állítólag létr szerződéssel nyert, a minek folytán még inkább bizonyítói tekintendő, hogy a kereset alapjául vett szerződésnek 2-ik, v; a 25,000 frtra vonatkozó része elválaszthatlan kapcsolatban szerződésnek 1-ső, azaz az örökösödésre vonatkozó részével. Minthogy azonban törvényeink nevezetesen az 1876: t.-c. 33. §. az örökösödési szerződések és a halál esetre intézkedések érvényességét, különösen a hivatkozott törvén körülirt kellékekhez kötik, a melyekkel a keresetben részié körülirt szerződés nem bir, az érvényesen létrejöttnek nem tí hető és felperes e szerződéssel nem is nyerhetett érvényesi örökösödési igényt alperes után ; ezek szerint felperes alperes után örökösödési igén nem birván, a fentebbiek szerint érvényesen létrejöttnek tekinthető szerződés, illetve az e szerződéssel nyert örökösi jogáról történt lemondás alapján a kereseti 25,000 frtot sem jogosult követelni: minélfogva felperest a keresetben körülirt érvénytele bizonyult szerződésre alapított kereseti követelésével feltél elutasítani, illetve a kir. itélő táblának ítéletét ezen és vonal indokainál fogva helyben kellett hagyni. Kereskedelmi, csőd" és váltó^ügyekber A bejegyzett parketgyárosnak már üzlete minőségéből 1 kezvén, hogy az üzlete körében szállítani vállalt tárgyak h zéséröl gondoskodnia kell, az általa elvállalt szállítás kereske ügyletet képez. Ennek természetén nem változtat azon körül hogy ő az elvállalt tárgyaknak a szállításon kivül még az épi való bemunkálására és ez által bérmunkálatra is kötelezte n (Keresk. törv. 258. §. 2. pontja.)