A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 11. szám - A büntető-törvénykönyvek módosítása tárgyában összehívott igazságügyministeri enquéte határozatai

V budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága (1891. nov. 2l-én, 1,647.): Dr. Neuschlosz Tivadar ügyvéd által képviselt X. Ödön és M. cég felperesnek, Sullay Aurél ügyvéd által képviselt M. Vince alperes ellen 609 frt 35 kr. s jár. iránti perében alperest kötelezi, hogy felperesnek 609 frt 35 kr. tökét és járulékait megfizessen, stb. Indokok: Alperesnek az a kifogása, hogy a kereseti asztalos és parketmunkákat át nem vette, figyelembe nem vehető, mert saját beismerése szerint is az a ház, melyhez felperes cég ezen munkákat szállította, már 1888. május elseje óta lakva van s ily tényállás mellett nem állithatja alperes, hogy azokat, bár tényleg már több mint 3 év óta használja, át nem vette, mellőzni kellett alperesnek azon további kifogását is, hogy az asztalosmunkákra nézve felperes kereseti joggal azért nem birna, mert vonatkozóan a D. alaiti szállítási szerződést alperes nem felperes céggel, hanem T. Vincével kötötte meg. Alperes ugyanis nem tagadta, hogy e szerződést T. Vince felperes cégre ruházta át s azt sem vonta kétségbe, hogy az abban felsorolt asztalosmunkákat tényleg felperes cég szállította alperes részére. Ily körülmények közt s miután maga alperes sem állította, hogy a felperes cég által teljesített munkálatokat kellő időben kifogásolta s azokat hiányos kivitelük vagy egyéb ok miatt felperes cégnek rendelkezésére bocsátotta volna, nem ismerhető el alperes joga arra, hogy a munkálatok ellen most jóval a kikötött jótállási idő lejárta után s akkor, midőn ezen munkálatoknak a beépités idejében létezett minősége ma már meg sem állapitható, emelhessen kifogást. Mindezek alapján alperest a keresethez képest kellett marasztalni, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1892. január 4-én, 6,290.): Az elsöbiróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt az 1881 : L1X. t.-c. 96. §-a a) poatja alapján megsemmititi, a kereset elbírálását az eljáró választott bíróság hatásköréhez nem tartozónak nyilvánítja s a keresetet felperesnek visszaadni rendeli, stb. Indokok: Alperes nem kereskedő, hanem háztulajdonos, kétségtelen tehát, hogy alperesre nézve a kereset alapjául szolgáló azon ügylet, hogy saját házához padozási és asztalosmunkákat rendelt, kereskedelmi ügyletet nem képez (keresk. törv. 258. és következő §-aí). relperes parketgyáros cégre nézve, ki az emiitett munkák elkészítésére vállalkozott, ez az ügylet mint kereskedelmi üzlete folytatásához tartozó, a kt. 260. §-a értelmében kétségtelenül keresk. ügyletet képez ugyan, de nem vonható az a k. t. 258. §-a 2. pontja alá, mivel felperes maga sem állítja azt, hogy az alperes épületéhez szállítani elvállalt tárgyakat a szállítás céljából mástól szerezte meg, sőt a keresetből az A. és D. alatti okiratok tartalmából az tűnik ki, hogy azoknak, t. i. a padozási és asztalosmunkáknak elkészítésére ő maga vállalkozott s azokat ő maga állította elő. Nem forog fenn a k. t. 259. §. 1. pontjának esete sem, mert felperes maga sem állítja azt, hogy a munkák elkészítéséhez az anyagot neki alperes szolgáltatta, vagy hogy azt ő alperes számlájára szerezte volna meg. Végül a k. t. 258. §. 1. és 3. s a 259. §. 3., 6. és 7. pontjai alá a felek között létrejött ügylet semmi körülmények közt nem vonható s igy mindezekhez képest a fen forgó esetben az eljáró választott bíróság illetékessége az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-a d) pontja alapján joghatályosan nem volt kiköthető, mert az e pontban felsorolt ker. ügyleteknek egyike sem forog fenn, a k. t. 260. §-a szerint minősülő ügyletekre pedig az idézett d) pont rendelkezése ki nem terjed. Tekintve már most, hogy az idézett 94. §. többi pontjaiban felsorolt esetek valamelyikének fenforgását felperes sem állítja, de a kir. itélő tábla sem észleli; tekintve e szerint, hogy a kereset elbírálása az eljáró bíróság hatásköréhez nem tartozik s igy a bíróság az 1881 : LIX. t.-c. 96. §. a) pontjába ütköző alaki sérelmet követett el akkor, midőn ennek dacára alperes illetékességi kifogásának elvetésével a per érdemben eljárt és Ítéletet hozott: ítéletét az azt megelőző eljárással együtt bírói hatáskör hiánya miatt megsemmisíteni s a kereset visszaadását elrendelni kellett, stb. A m. kir. Curia (1892. február 23-án, 180/v. 1892. szám): A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az eljáró választott bíróság hatásköre megállapíttatik s ennek folytán ítélete hatályában fentartatik, stb. Indokok: Az eljáró választott bíróság hatásköre meg volt állapítandó a végzésében ide vonatkozólag felhozott helyes indokoknál fogva és azért: mert felperes cég bejegyzett parketgyáros lévén, már üzlete minőségéből következik, hogy az üzlete körében szállítani vállalt tárgyak beszerzéséről gondoskodnia kell; az alperes részére elvállalt szállítás tehát felperesre rézve a K. T. 258. §. 2-ik pontja alá eső kereskedelmi üzletet képez; s mert az a mellékes körülmény, hogy felperes cég a szállítani elvállalt tárgyaknak a szállításon felül még az alperes épületébe bemunkálását is magára vállalta, illetve magát bérmunkálatra is kötelezte, az ügyletnek kereskedelmi ügyleti minőségén mit sem változtat. Készvénytársaságnál az igazgatóság által együttes cégjegyzésre kirendelt hivatalnok a -per proeura" toldatot nem használhat ja. Az igazgatóság cégvezető kirendelésére jogosítva nincs. A karánsebesi kir. törvényszék, mint keresk. bíróság végzett: Ennek a kérvénynek az alapján utasítja a kir. törvényszék a cégjegyvezetőt, hogy a társas cégjegyzék 65-ik lapján a következő bejegyzést foganatosítsa : 1- ső rovatba 47/2, 2- ik » 1891. március 23-án 393/91. sz. 3. és 4. » X. 5- ik » H. 6- ik » H. Mihály társulati főhivatalnoknak az igazgatóság egyik tagjával együttes cégvezetői jogosultsága bejegyeztetik. 7- ik rovatba X, a 8-ik rovatban a bejegyzés visszautasítása tanusitandó. Annak a kérelemnek, hogy a cégaláírási jogosultság annak a kitüntetésével jegyeztessék be, miszerint H . . . Mihály a társaság cégét mindenkor »per procura« toldattal jegyzi, a kir. törvényszék nem ad helyt; mert az alapszabályok 19. §-a arról, hogy az együttes cégvezetéssel megbízott hivatalnok a »per procura« toldatot használni tartozik, nem intézkedik. A temesvári kir. itélö tábla végzett: A királyi itélő tábla az első biróság végzését nem neheztelt részében érintetlenül hagyván, felfolyamodással megtámadott abban az intézkedésében, mely által az igazgatóság az iránt előterjesztett kérelmének, hogy H. Mihály társasági főhivatalnok cégjegyzési jogosultsága annak kitüntetése mellett jegyeztessék be, hogy ő a társaság cégét mindenkor »per procura« toldattal jegyzi, hely nem adatott, megváltoztatja, a kérelemnek helyt ad s az eljáró kir. törvényszéket utasítja, hogy a kereskedelmi társas-cégek jegyzékének illető helyén azt is jegyezze be és szabályszerűség tétesse közzé, hogy H. Mihály az együttes cégjegyzést mindenkor »per procura« toldattal eszközli; mert a társaság főhivatalnoka ebben a minőségben az alapszabályok által cégjegyzésre feljogosítva nincs s ezt a jogosultságot az alapszabályok Í9. §-a értelmében csakis az által szerezheti meg, ha arra az igazgatóság részéről felhatalmaztatik; mihez képest H. Mihály főhivatalnok cégjegyzési joga az igazgatóságnak 1891. évi február l7-én hozott határozatában foglalt felhatalmazáson alapulván : a cégjegyzést helyesen csakis a meghatalmazotti minőséget kitüntető toldattal gyakorolhatja. A m. kir. Curia végzett: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőfokú biróság végzése hagyatik helyben. Ennek folytán a/, eljáró kir. törvényszék utasittatik, hogy a társas cégek jegyzéke 65. lapján 47/3. sz. a., a fenti másodbirósági végzés alapján foganatosított bejegyzést törölje s a törlést, hivatkozva a jelen határozatra, a cégjegyzék idézett lapján szabályszerűség jegyezze be s az erre vonatkozó cégjegyzék-kivonatot, a »Központi Ertesitő«-ben közzététel végett, a jelen határozat hivatalos kiadmánya és a 2,061/891. sz. felfolyamodás mellett lévő, a korábbi bejegyzésre vonatkozó cégjegyzék-kivonat kapcsában a fel folyamodó minis teri biztosnak küldje el. Indokok: Az alapszabályok 19. és 20. §-ainak azon rendelkezéséből, mely szerint a részvénytársaság cégét két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és az igazgatóság egyhangú határozatával e végből kirendelt társulati főhivatalnok együttesen jegyzi, következik: hogy az ekként kirendelt hivatalnok is az együttes cégjegyzésnél ép ugy tartozik eljárni, a mint az a K. T. 185. §-ában az igazgatósági tagok által teljesitendő cégjegyzésre nézve van előírva, vagyis a társasági céghez ép ugy, mint az erre hivatott igazgatósági tag, saját aláírását csatolja. A kirendelt hivatalnok a céget »p. p.« (per proeura) toldattal azért nem jegyezheti, mivel az ilyetén toldat a K. T. 37. §-a értelmében mindenkor cégvezetői minőség jellegével bir; már pedig cégvezetőt a most idézett törvénytétel értelmében csak a kereskedelmi üzlet tulajdonosa (főnöke) rendelhetvén, az igazgatóság, mint nem tulajdonosa a részvénytársaság üzletének, törvényes hatáskörénél fogva (K. T. 193. §.) cégvezető kirendelésére jogositva nincs. Ez okból az elsőfokú biróság helyesen tagadta meg az igazgatóság által együttes cégjegyzésre kirendelt hivatalnoktól a »p. p.« toldat használatát. (1892. január hó 8-án, 1,537/891. v. szám alatt.) A csődnyitás előtt hetekkel vezetett végrehajtás megtámadható, ha mindjárt a közadós ellen előzőleg sem biztosítás, sem kielégítési végrehajtás nem vezettetett, mert elégséges, hogy a végrehajtató adósa fizetésképtelenségéről a végrehajtás alkalmával az által nyer tudomást, hogy az a végrehajtást és a szoros zárt megtűrte, a nélkül, hogy fizetést eszközölt volna. (A m kir. Curia 1892. jan. 19. 609. sz.) Bűnügyekben. A bíróságon kívüli beismerés az elitélésre alapot nem képezhet. Egyes tanúnak terhelő vallomása a tettesség megállapítására, a vádlott tagadásával szemben törvényes alapul nem szolgálhat. A nagyváradi kir. tszék (1891. szept. 16. 9,636. sz. a.): T. Sándor vádlottat a F. Dávid kárára elkövetett s a btk. 333. §-ába ütköző, a 334., 336. §. 3. pontja és a 337. §. szerint minősülő lopás bűntettében, mint a 70. §. szerinti tettestársat, bűnösnek mondja ki és ezért a 340., 341. §. értelmében 3 évi | fegyházra itéli, stb.