A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 8. szám - A tagosítás költségei

A J O Gr. bánik, tovább tagja lenni nem kiván, s abból kilép, s lelkesitöleg s izgatólag felhívta a híveket, hogy a kik vele tartanak, a közgyűlést hagyják el. Ezen beszédnek oly izgató hatása volt, hogy a hivek szitkozással, ököllel való fenyegetéssel s a küldöttség felé irányzott köpködések között a templomból kivonultak s a küldöttség személyes biztonsága is veszélyeztetve lett volna, a felizgatott tömeg képes lett volna a küldöttséget is megrohanni, ha a katonaság közelben készenlétben nem áll. H. János elfogatott s a kir. ügyészségnek átadatott, letartóztatása u«án az egyházhivek a lelkészválasztásra készségüket csakhamar kijelentették s másnap egyhangúlag lelkészt választottak. H. János egyházi gyülekezeten nyilvánosan szóval izgatott, izgatott nemcsak egy pánszláv érzelmű egyén érdekében a magyar hazafias érzelmű egyházhivek, egyházi felsőbbség, és egyházi törvények ellen, de beszédének célja, iránya, éle akkor, midőn az egyházi törvények állami törvény által biztosittatnak, s azok végrehajtása állami hatalom segélyével vétetik célba, az állam törvény és törvényes rend ellen vezettetett s egyenes felhívást foglalt magában az engedetlenségre, ezen cselekménye a btk. 172. §-ának első bekezdése alá ütköző izgatás vétségének ismérveivel bir, minélfogva a kihallgatott tanuk vallomása alapján ezen vétség miatt vád alá helyezendő volt, stb. A kassai kir. ítélő tábla (1891. július 15-én, 1,286.): A kir. törvényszéknek végzését megváltoztatja és a terhelt ellen a btk. 172. §-a alá vont izgatás vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: A bt-. 172. §. első bekezdésében meghatározott vétség lényeges alkatelemét az képezi, hogy valaki a btk. 171. §-ában megállapított módon a törvény ellen, vagy a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre egyenes felhívást intézzen vagy terjeszszen. A vád tárgyává tett cselekményben azonban nem találhatók fel azok az ismérvek, a melyek a hivatkozott §-ban meghatározott vétség tényálladékának megvalósításához szükségesek, mert a vád nem is hozza fel azt a törvényt vagy törvényes reudeletet és illetve a hatóságnak törvényes hatáskörében kiadott azt a rendeletét vagy határozatát, a mely ellen terhelt a btk. 171. §-ában emiitett módon vétett volna s a vizsgálat eredménye sem nyújt e tekintetben oly adatot, mely a jogos vádlásra alapot szolgáltatna ; a terheltnek a vizsgálat adatain alapuló ama ténye pedig, hogy az ev. lelkész választásának megejtése céljából 1890. április 2-án a nyustyai ev. egyházközség templomában megtartott gyűlés alkalmával nyilvánosan beszédet tartott és egyebek közt a nép felé fordulva azt hangoztatta, hogy a határozatba bele nem nyugszik, lelkészt választani most nem akar és illetve az összegyűlt hitsorsosaihoz intézett ama felhívása, hogy a ki vele tart, kövesse őt, mert ő e tanácskozásban nem marad, tekintve, hogy terhelt választási jogával élni köteles nem volt s az egyházi hatóságok különben nem tartoznak a btk. 172. §-ában emiitett hatóságok közé (btk. 164. §.), nem állapítja meg a btk. 172. §. első bekezdésében meghatározott vétség tényálladékát, bár a vizsgálat adatai szerint valónak bizonyult is, hogy felhívása következtében a templomban összegyűlt hivek többsége az egyházi küldöttség ellen felzúdult és a terhelt példáját követve, a templomhelyiségből távozott, minek folytán a papválasztás elmaradt, stb. A m kir. Curia (1892. január 28-án, 9,906/B. 1891.): Tény ugyan, hogy a btk. 164. §-a, melyre a kir. itélő tábla megszüntető határozatában hivatkozott, a »hatóság« fogalmát olyképen határozza meg, hogy ezen fogalom alá csak azokat a hatóságokat vonja, melyek nem egyes testületek, vagy egyesek érdekét, hanem az állam hatalmát a törvényhatóság vagy a községi hatóság jogkörét képviselik : ámde a »hatóság« fogalmának ezen megszorított értelmezése kizárólag a btk V. fejezetére vonatkozik, mint a mely a jelzett hatalom kezelői és közegei ellen hivatalos eljárásuk közben követtetik el. Ennek előrebocsátása mellett, tekintve, hogy a hazai közjog nemcsak »világi«, hanem »egyházi« hatóságokat törvényesen fennállóknak elismer és hogy ez utóbbiak közé az ágostai hitvallású evangélikus egyetemes gyűlés, mint az evangélikus hitfelekezet legfőbb hatósága szintén tartozik ; tekintve, hogy a btk. 172. §-ában a »hatóság« minden szorosabb magyarázat és megszorítás nélkül említtetik, abból a körülményből pedig, hogy a hivatkozott szakasz — izgatás ellen nemcsak hatóságokat, illetve azok határozatait, hanem egyes osztályokat, nemzetiségeket és hitfelekezeteket vesz védelme alá, egyenesen az következik, hogy a btk 172. §-ában emiitett hatóság a btk. 164. g-ában körülirt és bizonyos határok közé szorított hatósággal egy fogalmú nem lehet, mert hiszen ebben ép azok a hatóságok, melyek a vallás és a valláson alapuló intézményeknek őrei és képviselői, mindennemű lázitó kifakadásokkal szemben védtelenül állanának, a mi pedig az állam belbékéjét könnyen veszélyeztethetné ; és tekintve, hogy a megejtett vizsgálat kellő nyomot szolíáltat arra nézve, hogy vádlott az ágostai hitvallású evangélikus egyetemes gyűlés azon határozata ellen, melyben kimondatott, hogy K. György Zsigmond volt nyustyai segédlelkész — nemzetiségi izgatásai miatt — Xyustyán lelkész-jelölt nem lehet, és mely határozat a fennálló egyházi szabályok szerint a nyustyai egyház tagjaira kötelező — izgatott és a lelkészválasztást meghiusi iparkodott, e szerint pedig vádlott a btk. 'J 72. §-ba ütköző seggel jogosan vádolható : Mindezeknél fogva a kir. itélő tábla végzésének megvál tatásával a kir. törvényszéknek vád alá helyezést elrendelő 1 zése ezen és az abban felhozott indokok alapján helybenhagy; A terheltek egy részének ki nem hallgatása s ;iz iigy indítványnak csak a terheltek egy részére való kiterjeszkedése. A kecskeméti kir. törvényszék 1891. szept. 16-án 1 végzésével a hamis eskü s közokirathamisitás bűntettével vác T. Mihály s társai ellen még 1890. évben folyamatba tett b ügyben a további bűnvádi eljárást részint megszüntette, rés; mellőzendőnek találta. A budapesti kir. itélő tábla 1892. jan. 12. 22,896. sz. végzésével a törvényszék végzését feloldotta s pótlások telji tésére utasította; tekintettel arra, hogy T. Gáspár 1890. dec. 30 hamis eskü miatt T. Ferenc s Mihály ellen, 1891. márc. 10 pedig közokirathamisitás miatt T. Ferenc, Mihály, Mária s ti érdektársak ellen tett bűnvádi feljelentést ; a bűnügy edi adatai szerint pedig T. Mária s társai, mint terheltek, még sem hallgattattak; továbbá tekintettel arra, hogy a kir. ügy beadott indítványában csakis T. Ferenc s Mihály terhelte terjeszkedett ki a hamis esküre vonatkozólag; de sem a tö terheltekre, sem a közokirathamisitásra vonatkozólag inditvá nem tett és ily körülmények mellett alapos határozat n hozható. Takarékpénztári könyvnek meghamisítása, ;iz értékre v tekintet nélkül, bűntettet képez. (A budapesti kir. itélő tábla 1£ január hó 25-én, 292. sz. a.) Ha a sértett fél inditványi bűncselekmény esetén a vá visszavonja, a vizsgálati fogság által felmerült élelmezési költse ket is köteles megtéríteni. (1891. nov. 4. 5,250. sz. a.) Egjházképviseleti gyűlésekről felvett jegyzőkönyvekbe n nem hozott batározatok bevezetése nem képez közokiral bamisihí (M. kir. Curia 1891. nov. 17. 3,331.) Ügyvéd rendtartási ügyekben. A megyei tiszti főügyész, tekintettel az ls<4: XXXIV. t. 50. |-ának c) pontjára és az 1886: XXI. t.-c. 70. §-ára, a pártfc ügyvédi teendők alól felmentését jogosan kérelmezheti. A mármarosszig-eti ügyvédi kamara választmánya (18' október hó 3l-én, 465. sz. a.): S. Béla kirendelt pártfogó ü; védnek kérelmét P. Gizella képviselete alól leendő felmenti iránt elutasítja, mert azt, hogy magánfelek ügyeiben egyáltal nem jár el, mivel sem igazolta s mert ez különben is az 18' évi XXXIV. t.-c. 50. §-ában felsorolt mentességi okok közé n< tartozik, s mert a kirendelés alapjául szolgáló megkeresésből köv keztetőleg a kérdéses ügy az ungvári kir. járásbíróság előtt foly A m. kir. Curia (1892. január 28-án, ll. sz. a.) a kam; határozatának megváltoztatásával kérvényező tiszti főügyész Gizella részére kirendelt pártfogó ügyvédi tisztétől felmentetik: mert mint megyei tiszti főügyész, tekintettel az 1874. XXXIV. t.-c. 50. §-ának c) pontjára és az 1886: XXI. t.-c. §-ára, a pártfogó ügyvédi teendők alól felmentését jogosan kér mezhette. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Sclnvartz Bernát e., budapesti keresk. és váltótsz bej. 10, félsz. máj. 7, csb. dr. Füredi Ferencz, tmg. dr. Fejérpataky Kálm — Teodorovits Miklós e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. márc. félsz. ápr. 20, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Martiny Vilmos. — Ledérei' Mi e., pécsi tszék, bej. márc. 19, félsz. ápr. 6, csb. Saághy Vince, tmg. Rech Dezső. — Mojta Sándor e., pozsonyi tszék, bej. ápr. 1, félsz. ; 4, csb. Tóth József, tmg. dr. Minich Jaroszláv. — Ludvig N. János budapest tszék, bej. márc. 17, félsz. márc. 24, csb. Chira Elek, tmg. dr. Pongr Sándor. — Nebesz F. e., s.-a.-újhelyi tszék, bej. márc. 28, félsz, é 11, csb. Raisz Béla, tmg. Kiss Ödön. — Outtinann H. (Hermán) e., ep jesi tszék, bej. márc. 21, félsz. márc. 24, csb. Molitorisz István, tmg. Krei Adolf. — Berger Simon e., zombori tszék, bej. ápr. 15, félsz. máj. csb. Hetteszheimer Henrik, tmg. dr. Thursky Zsigmond. Pályázatok: A fehértemplomi tvszéknél aljegyzői áll. fi 28-ig. — A tasnádi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 28-ig. — A bei szászi tszéknél aljegyzői áll. febr. 28-ig. — A szegszárdi tszéknél Il-od o jegyzői áll. febr. 28-ig. — A keszthelyi jrbságnál járás birói márc. l-ig. — A nyitrai tszéknél jegyzői áll. márc. l-ig. — A rii szombati jrbságnál járásbirói áll. márc. 2-ig. — A hódsághi kir. k jegyzői áll. febr. 28-ig. — A moóri jrbságnál aljegyzői áll. m 2-ig. — A gyulafehérvári jrbságnál járásbirói áll. márc. 2-ig. — tordai tszéknél Il-od oszt. j e g y z ő i áll. márc. 2-ig. — A nagybár jrbságnál albirói áll. márc. 2-ig. — A kovásznál jrbságnál alj egy Í áll. márc. 4-ig. — A munkácsi jrbságnál aljegyzői áll. márc. 4-ig. A budapesti tábla kerületében tizenhárom dijas joggyakornoki márc. 3 ig. — A segesvári jrbiságnál alj egyzői áll. márc. 4-ig. — n.-váradi tábla kerületében fa berettyó-ujfalui jrbsághoz) dijas j o g g' kornoki áll. márc. 3-ig. — A temesvári kir. ügyészségnél ü g y é s z i | márc. 3-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'--nál. (Hold-utcza 7. szám.)