A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 8. szám - A tagosítás költségei

A JOG. 31 ezeknél az okoknál fogva az első fokú bíróság helyesen járt cl, raidöu az említett kifogásokat hivatalból visszautasította. De minthogy a még a csödnyitás előtt beadott kereset, mely a sommás végzéssel együtt alperesnek már a csödnyitás után kézbesittetett, a kielégittetés tekintetében korlátlan s feltétlen kérelmet terjeszt elő, és így alperes abban a hitben, hogy e kereset nem reá, hanem csődtömegére tartozik, a netán saját személyében tehető kifogások beadását jóhiszemüleg elmulaszthatta': azért és az előadott okoknál fogva intézkedni kellett, hogy a sommás végzés alperes részére újból kézbesittessék stb. V/ ipartörvén} 88. j§-ban említeti próbahét, mely nyilván csat ;i napi vagj ;i heti bér mellett felfogadott szoros értelembeni iparos segéd-személyzetre \;ilo tekintettel állapittatotl meg, a rendesen havi fizetés melleit szerződött kereskedelmi segédekre kiket az ipartörvénj 02. §-a értelmében hosszabb felmondási idő is illet, nem alkalmazható. A budapesti IA" ker. kir. jbíróság (1890. jul. 10-én 17,682) : Dr. Márkus Dezső ügyvéd által képviselt M. Salamon felperesnek Hűvös József ügyvéd által képviselt T. Mór és testvére cég alperes ellen 375 frt s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapította, hogy alperes öt felfogadta könyvelőül s mielőtt ezen állást elfoglalta volna, alperes a szerződéstől elállott s úgy a felmondási időre bérét követeli. Minthogy azonban az 1881. évi XVII. t.-c. 88. §-a szerint a felek közt létrejött szerződés csak a szolgálatba lépést követő 8-ik napon lép hatályba teljesen s igy azelőtt a munkaadó jogosítva van különös megállapodás hiányában a segédet elbocsátani, akár megtörtént a szolgálatba lépés, akár nem: ezen okból a nem perdöntő körülményre felperes részére kinált föeskü megítélése mellőzendő volt stb, A budapesti kir. ítélő tábla (1891. január 9-én 5,972): az első bíróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével csak az esetre utasítja el, ha alperes T. Samu cégtár személyében leteszi a főesküt arra, hogy felperest 1890 évi június hó 1-én való szolgálatba lépés mellett évi 1,500 frt fizetéssel könyvelőnek föl nem fogadta. Köteles tehát alperes a főesküt T. Samu cégtag személyében le is tenni, mert különben a kir. ítélő tábla kötelezi alperest, hogy a keresetbe vett 375 írt tőkét és jár. felperesnek megfizesse stb. Indokok: A keresethez A és B-/. alatt csatolt levelekkel nincs bizonyítva alperes tagadása ellenében, hogy alperes felperest 1890. június 1-én való szolgálatba lépés mellett évi 1,500 frt fizetéssel könyvelőnek felfogadta, mert habár az A-/, alatt mellékelt ajánlatok a felperes alperesnek kézbesítette is, alperes ezt az ajánlatot B. alatti levele szerint el nem fogadta. Minthogy azonban alperesnek B. alatt csatolt levele dacára is nincs kizárva annak lehetősége, hogy alperes T. Samu cégtagja által felperest 1890. évi június 1-én való szolgálatba lépése mellett 1,500 frt évi fizetéssel könyvelőnek felfogadta és a felperes ennek az állításának bizonvitása tekintetéből szükség esetére a föesküvel kínálta meg alperest T. Samu cég tagja személyében, a mit az elfogadott; ennélfogva ennek a perdöntő körülménynek bizonyítása tekintetéből kinált és elfogadott főesküt az első bíróság ítéletének megváltoztatása mellett T. Samu alperes cégtag részére megítélni és a per kimenetelét a főeskü le vagy le nem tételétől feltételezni kellett. A föeskü letétele esetében nem nyer beigazolást felperesnek amaz állítása, hogy T. Samu alperesi cégtag őt 1,500 frt évi fizetéssel könvvelőnek felfogadta, tehát ez esetben keresetével elutasítani kellett. Ellenkező esetben azonban bizonyítva lesz. hogy alperes T. Samu cégtagja által felperest 1,500 frt évi fizetéssel könvvelőnek felfogadta, azt pedig alperes beismeri, hogy felperest nem alkalmazta, tőle a szolgálatot elvonta, már pedig a kereskedő és segéde közt létrejött szolgálati viszony csak törvényes ok fenforgása esetében (1875 : XXXVIL t.-c. 59. §.) bontható fel azonnal, a mi azonban jelenleg fenn nem forog és igy az azonnal való elbocsátásnak alapul szolgálható törvényes ok fenn nem forgása és ellenkező kikötés hiánya miatt az 1884 : XVII. t.-c. 92. §. utolsó bekezdése szerint felperes 3 havi felmondás mellett volt csak szolgálatából elbocsátható. Minthogy pedig alperes a szolgálatba lépés idejekor felperest nem alkalmazta, ez által a szolgálati viszonyt azonnal felbontotta, ennélfogva alperest az ipartörvény 97. §-a alapján, felperes mint könyvelő részére három havi felmondási időre járó 375 frt fizetésnek s járulékainak megfizetésére kötelezni kellett. A in. kir. Curia (1892. jan. 20-án 345) : a másod biróság Ítélete a keresk. törv. 59. §-ra való hivatkozásnak — miután ezen §. az 1884. évi XVII. t.-c. 94. §-nál fogva hatályát vesztette — mellőzésével a benne foglalt egyéb indokoknál fogva, valamint azért is helybenhagyatik: mert az ipartörvény 88. §-ban emiitett próba hét — mely nyilván csak a napi vagy a heti bér mellett felfogadott szoros értelembeni iparos segédszemélyzetre való tekintettel állapíttatott mfcg _ a rendesen havi fizetés mellett szerződött kereskedelmi segédekre, kiket az ipartörvény 92. §-a értelmében hosszabb felmondási idő is illet, nem alkalmazható stb. A csődöt rendelő végzés a közndósnak még akkor is kézbesítendő, ha a csődnyitási tárgyalásnál ügyvéd által volt képviselve és ennek a csödnyitási végzés kézbesittetett. (A debreceni kir. itélö tábla 4,622/891.sz. a.) Felszámolási jegyzőkönyvi kivonat alapján a kielégítési régrehajtás elrendelésére, a mennyiben a kielégítés biztositásilag lefoglalt ingókra kéretik, azon biróság illetékes, mely a biztosítási végrehajtási elrendelte. (A debreceni kir. itélö tábla 1892. február hó 4-én. 3,313. sz. a.) A kereskedőnek kötelessége üzlete telepén távolléte esetén, olj kereskedelmi megbízottról helyettesként gondoskodni, ki üzletének körébe eső teendőket rendesen végezze. A helyettes a főnök kereskedelmi meghatalmazottjának tekintendő, a ki ebbeli minőségében az üzlet körébe vágó ügyleteknek a főnök részére való jogőrvényes megkötésére jogosítottnak fogadandó el. A kereskedelmi gondosság megkívánja, hogy a fedezeti vételár a piaci, illetőleg tőzsdei árnál magasabb ne legyen, vagy ha ezl az .n i meg is haladja, köteles a vevő az arra befolyást gyakorolt körülményekéi előadni es igazolni. A hirdetményileg közzétett ajánlati verseny utján történt beszerzés a kereskedői gondosságot a piaci ártól való nevezetes eltérésére nem igazolja. (A m. kir. Curia 1892. január hó 23-án, 325. szám a.) Bün-ügyekben. V „hatóság" fogalmának a btk. 164. §rában foglalt megszorított értelmezése kizárólag a btk. V. fejezetére vonatkozik, mely azon erőszak megtorlásáról intézkedik, mely az államhatalom kezelői és a törvényhatóság vagy a községi hatóság közegei ellen hivatalos eljárásuk közben követtetik el. A hazai közjog nemcsak ..világi", hanem „egyházi" hatóságokat törvényesen fennállóknak elismer és az utóbbiak közé az ág. I hiti. ev. egyetemes gyűlés, mini ;iz ev. hitfelekezel legfőbb hatósága szinten tartozik. A büntetőtörvényk. 172. §-ában a „hatóság" minden szorosabb magyarázat és megszorítás nélkül említtetvén, abból a körülményből, hogy a hivatkozotl szakasz — izgatás ellen nemcsak hatóságokat, I hanem egyes osztályokat, nemzetiségeket és hitfelekezeteket vesz vedelnie alá. egyenesen az következik, hogy a btk. 172. §-ában emiitett hatóság a btk. 1(14. §-ában körülirt és bizonyos határok közé szorított hatósággal egyfogalmn nem lehet, mert ebben az esetben ép azok a hatóságok, melyek a vallás és valláson alapuló intézményeknek őrei és képviselői, mindennemű lázító kifakadásokkal szemben védtelenül állnának, a mi pedig az állam belbékéjét könnyen ^ eszélyezlethetné. A rimaszombati kir. törvényszék (1891. január 20-án, i 3,538.) : H. János vádlottat a btk. 172. §-ának első bekezdése alá '< eső izgatás vétsége miatt vád alá helyezi, stb. Indokok: D. János ev. lelkész életében s betegeskedése ! alatt K. György pánszláv érzelmű segédlelkész működött Nyustyán I s ott működése alatt az egyházhivek nagyobb részének érzelmét annyira maga részére hódította, hogy midőn a lelkészválasztás elérkezett, az egyházhivek mellé csoportosultak s más egyén választásáról hallani sem akartak. Az egyházmegyei hatóság azonban K. Györgyöt pánszláv érzelmei miatt a jelölésből kizárta s kimondotta, hogy lelkészi állásra meg nem választható. Ezen határozat ugy az egyházkerületi, mint az egyetemes közgyűlés által helybenhagyatott s meg: erősíttetett. A lelkészválasztást előzőleg ugy egyházi, mint a világi hatój ságok igyekeztek a nyustyai egyházhiveket lecsendesíteni s az egyháztörvények tiszteletbentartására birni, de minden törekvésük sikertelen maradt. Az izgalom napról-napra nőtt s mindig veszélyesebb jelleget l öltött s igy a törvényes állapot helyreállítására két század katonaság karhatalomként rendeltetett ki. Ez alatt az egyházhivek ő Felsége a királyhoz felségfolyamodványt vittek, küldöttséget is menesztettek. Ezen küldöttség elfogadásra sem lett méltatva s a felségfolyamodvány elutasittatott. Ily előzmények után s ily viszonyok közt nyittatott meg az ! 1890. évi április 2-ára kitűzött lelkészválasztó egyházi közgyűlés. Ez alkalommal kiküldött kerületi bizottság világi és egyházi elnökének a közgyűlést megnyitó s intő szavai alig hangI zottak el, felállott K. János, akkor községi bíró, s tót nyelven a I népes és különben is izgatott gyülekezet előtt szónoklatot tartott, s beszéde folyamán szemére vetette a küldöttségnek, hogy felség' folyamodványuk kedvezőtlen elintézésének oka a küldöttség volt, | majd — nagyhéti alkalommal lévén az idő — a Megváltóhoz hasonlította a nyustyai egyházat, a mint azt ártatlanul megfeszítették, épen ugy akarják megfosztani a nyustyai egyházat ártatlanul minden jogaitól, s kijelentette, hogy ő ily körülmények között ily egyháznak, melynek felsőbbsége a hívekkel ekként