A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 22. szám - A házmester és az ő joga

88 A J O Gr. 1. pontja megszegésének annál kevésbé tekinthető, mert a zálogbárcákkal beszámolt, továbbá a B. T. K. 414. §. 3. pontjára alapított vád tekintetében a neheztelt Ítélet vonatkozó indokain felül azért is, mert a hitelezőkhöz intézett (napló 8. és 16. szám) levelek tartalma és a B. T. K. 75. §-ában megkivántató szándék nem léte felől tanúskodnak, b) özvegy S. szül. P. Mária másodrendű vádlottra nézve azért helyesli a felmentést, mert még az sincs bizonyítva, hogy az árúknak fentebb emiitett, de nem is tilos elzálogosítása körül bármiként is befolyt volna, másfelöl minthogy a végtárgyalás adatai szerint az elsőrendű vádlott irányában formált követelése valónak mutatkozik, a valódi követelés kielégítését pedig más hitelezők hátrányával is szabad szorgalmazni s ennek az elvnek megfelelően a B. T. K. 414 §. 3. pontja jóhiszemű hitelező ellenében sohasem alkalmazható. (1889. évi márc. 26-án, 21,995. sz.) A kír. Curia: Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával vádlott L. József a B. T. K. 414. §. 1. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettében mint tettes, S. szül. P. Mária pedig ugyanabban való bűnrészesség miatt, a B. T. K. 72. és 92. §-ainak együttes alkalmazásával a B. T. K. 69. §. 2. pontja értelmében mint bűnsegéd vétségben nyilvánittatik bűnösnek s a B. T. K. 415. §. első tétele s 2. bekezdése alapján L. József ugyancsak a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával a foganatosítástól számitva egy évi börtönre, továbbá három évi hivatalvesztésre s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére, S. szül. P. Mária pedig három hónapi fogházra, egy évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: Vádlott L. József annak dacára, hogy saját bevallása szerint 1886. évi február hó 4-én 10,612 frt 47 kr. tartozással szemben 11,420 frt 09 kr. értékű vagyonnal rendelkezett, a csődelrendelés napján, 1886. évi február hó 6-án csaknem teljesen vagyontalan s igy vagyonbukott volt; mert az elől érintett napon összes vagyonát 3000 frt értékben anyósa, S. szül. P. Máriára, másodrendű vádlottra ruházta, az ilyképen történt átruházásnak büntetőjogi irinőségére nézve pedig semmi hatály sem tulajdonitható annak, hogy ezt az átruházást már február hó 8-án megszüntették s az összes vagyont a csődtömegnek átengedték s annál kevésbbé, mert ez a jogcselekmény a csődtörvény 28. §. 2. pontja szerint megtámadható volt s az átruházás megszüntetése csak arra következett be, hogy a tömeggondnok vádlottakat cselekményük következrflényeire figyelmeztette. Hogy pedig az átruházásnak célja a hitelezők megkárosítása volt, kitűnik nemcsak az eladási ár, 3000 frt és az átruházott vagyon értéke, 11,420 frt 9 kr. közt fenforgó nagy különbözetből, hanem abból is, hogy a 3,000 frtból az anyós 4,542 frt 79 kr. követelésére 1,442 frt 50 kr., a többi hitelezők összes követeléseinek fizetésére pedig csak 1,567 frt 50 kr., vagyis azoknak csak 32°/o a rendeltetett fordíttatni. E szándékra mutatnak azok a levelek is, melyekre a másodbiróság épen ellenkező szempontból hivatkozott; mert ezekben a hitelezőknek a 32°/o fizetése is csak oly kikötéssel ajánltatott, ha azt követelésük teljes kielégítéséül elfogadják, különben pedig csőddel s ennek esetére még nagyobb veszteséggel fenyegettetnek. Sőt ha valónak fogadtatnék is el elsőrendű vádlottnak az az állítása, hogy az ingatlanok árát anyósától az eladási okirat kiállítása előtt felvette s 9,704 frt 54 kr. számlaköveteléséből biztosan csak 3,050 frt megfizetésére számithatott, még akkor is kétségtelen az értéken alól lett eladás, mert ez összeghez hozzászámítva az árú, kész ruha és bolti berendezés értékét 842 frt 73 krban, továbbá F. Ferencz ellen bekebelezéssel biztosított 410 frtot és az elzálogosított árukra kapott összeg s valóságos érték közt fenforgó 33 frt különbözetet, mutatkozik 4,335 frt 73 kr. oly tényleges vagyon, melynek létezését vádlottak maguk sem vonták kétségbe. ^Ezeknek alapján nem lehetett fentartani az alsóbirósági felmentő ítéleteket s másodrendű vádlottat is, mint bűnsegédet el kellett Ítélni, mert csupán az, hogy valamely hitelező saját°érdekét biztosítja, magában véve büntetendő cselekményt nem képez ugyan, de azzá lesz, mihelyt az azzal a szándékkal van egybekötve s oly módon követtetik el, hogy bukottnak többi hitelezői jogtalanul megkárosittassanak, másodrendű vádlott ellen pedig az a fent részletezett adatokkal, főkép az átruházott vagyon értékével kellően bebizonyíttatott. A büntetés kiszabásánál azonban, mint nyomatékos enyhítő körülmények, figyelembe vétettek vádlottnak büntetlen előélete az átruházásnak hatályon kívül való tétele s a hitelezőkkel lett kiegyezés. (1890. évi jan. 28-án, 1889. évi 7,983. sz ) járó adó csak az esetben követelhető, ha az még a csődbejutás előtt vált esedékessé. {1890. évi 8,271. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,603. Az igazolvány nyal bíró kiszolgált altisztek által benyújtott pályázati kérvényekre az 1873. évi H- t.-c. 18. S-ában megállapított bélyegmentesség nincsen függővé téve attól, hogy a pályázó a kérvény benyújtása idejében még tényleges katonai szolgálatban álljon. {1800. évi 8,076. sz.) 1,604.. Csődbe jutott pénzintézetnél elhelyezett tőkékből eredő tőkésített kamatok után az 1883. évi VII. t.-c. értelmében 1,603. Néptanítók kérvényei az iránt, hogy hátralékos orgonadíjaik közig, úton behajtassanak: bélyegmentesek. (1800. évi 8,702. sz.) 1.606. Bélyeg rövidítés tényálladéka forog fenn: ha nem: kincstári űrlapon kiállított vasúti fuvarlevél használtatik ; habár azon a szabályszerű bélyegilleték le is rovatott. (1890. évi 7,324. sz.) 1.607. Községi jegyzőnek abbeli kérvénye, liogy a hagyatéki ügyben való eljárásáért bíróilag megállapított díjai behajtassanak : bélyegmentes. {1890. évi 8,239. sz.) 1.608. Községi képviselőtestületnek a kir. pénzügyigazgatósághoz intézett írásbeli bejelentése az iránt, Iwgy az italmérési adóbeszedési jogot haszonbérelni óhajtja: ívenként 30 kr. állandó bélyegilleték alá esik. {1890. évi 7,966. sz.) 1,609. -A házbéradó kivetésénél, a házak nyers jövedelméből a világítási költség még az esetben sem vonható le, ha azt a háztulajdonos maga fedezi. (1890. évi 9,804. sz.) 1.610. 1. A »AIaticza Serbska« irodalmi egylet javára tett hagyományok: illetékkötelesek. 2. Szerb ifjúság kiképeztetésére rendelt hagyományok ellenben illetékmentesek. 1890. évi 7,773. sz.) 1.611. Az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-c. folytán adandó kártalanításról intézkedő 1888. évi XXXVI. t.-c. szakaszában emiitett bírói eljárásban használt ügyvédi meghatalmazás: bélyegmentességben nem részesül. (1890. évi 8,433. sz.) 1.612. Ha belföldi lakosok az általuk itt vásárolt árucikkeket külföldre viszik is ki, ebből eredő jövedelmük III. oszt. ker. adó alá esik. (1890. évi 8,092. sz.) 1.613. Illetékkötelezettség szempontjából egeszén közömbös az, hogy az adásvételi szerződés ideiglenesen vagy véglegesen köttetett meg. (1890. évi 7,149. sz.) 1,614. Ha az engedélyhez kötött iparral felhagyott egyén egy éven belül bejelenti, hogy iparát újból megkezdi, ez a bejelentés csak ivenként 30 kr. állandó bélyegilleték alá esik. (1890. évi 8,428. sz.) félsz. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny ből. Csődök: Aigner Antal e., kaposvári tszék, bej. jul. 15, aug. 14, c-b. dr. Kramer József, tmg. dr. Nagy Sándor. — Deutsch József e., szolnoki tszék, bej. jun. 27, félsz. jul. 3, csb. dr. Genthon Ferenc, tmgg. Lippich Gusztáv, — Weisz J. Adolf e. a nyitrai tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 20, csb. Horváth József, tmgg. dr. Pereszlényi Henrik. — Fülöp Gábor <--. a nagyváradi tszék, bej. máj. 30, félsz. jun. 9, csb. Jelencsik István, tmgg. Amant Béla. — Fillbersrer Ernő e. a nyitra tszék, bej. jun. 4. félsz, jul, 23, csb. Horváth József, tmgg. Kopcsányi Nándor. — ElsagZ Ede e-. besztercebányai tszék, bej. aug. 12, félsz, szept. 9, csb. lávor Endre, tmgg. Tandlich Manó. — Kleilimann Mihály e., kassai tszék, bej. jul. 20, félsz. aug. 10, csb. Horváth József, tmgg. Sichermann Bernát. — Baloir József e., beregszászi tszék, bej. jun. 18, félsz, jun. 30, csb. Tolvay Gyula, tmgg. Hegyi György. — Bfichler Mór e., zombori tszék. bej. jul. 1, félsz. jul. 28, csb. Hettesheimer Henrik, tmgg. dr. Vujevich Zoltán. — Strasser Samu e., győri tszék, bej. jun. 30, félsz, jul. 4, csb. Guoth István, tmg. Horváth Lajos. — (íariup Péter és fia egri tszék, bej. aug. 27, félsz, szept. 17, csb. Kolozsváry József, tmgg. dr. Liptay Gyula — Kellncr Sámuel e., bej. jun. 25, félsz. jul. 7, csb. Kerese Miklós, tmgg. Bubreg Antal. — Lamensdorf Iirnátz e., komáromi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 17, csb. Hegymeghy László, tmgg. Dombosi Mór.— Reichardt testvérek c, s.-a.-ujhelyi tszék, bej. jul. 25, félsz. aug. 17. csb. Raisz Béla tmgg. Ambrózy Nándor. Pályázatok: A pécsi ügyészségnél al ügyészi áll. jun. 9-ig. — A szombathelyi tszéknél birói áll. jun. 10-ig. — A miskokzi tszéknél b i r ó i áll. jun. 10-ig. — A szegedi tszéknél dijas joggyakornoki áll. jun. 10-ig. — A lőcsei tszéknél birói áll. jun. 10-ig. — A székesfehérvári tszéknél a 1 j e g y z ö i áll. jun. 1 l-ig. — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. jun. 11-ig. — A nyárádszeredai járásbíróságnál birói áll. jun. 12-ig. — A szerdahelyi járásbíróságnál albirói áll. jun. 12-ig— A nagyszebeni tszéknél ll-o d osztályú jegyzői áll 12-ig NvoraMott .Pfl«ti fcönvvnyoairla..ré«zvény-tariiaaáq»-nál. < aold-atc*