A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 5. szám - Még egyszer a sommás visszahelyezés és mesgyeigazításról

20 A JOG. vállalat, mely nem mint részvénytársaság, hanem mint szövetkezet (kölcsönös biztosító társaság) foglalkozik biztosítási ügyletekkel, cégbejegyzési kérelmének az előadottak alapján hely atiható nem volt. A k. t. 461. §-áuak imént foglalt rendelkezése mellett, ugyancsak a k. t. 230. §. ama rendelkezésének, melyre a jelen cégbejegyzési kérvény is alapítva van, mely szerint a 210 — 217. §-ainak a külföldi részvénytársaságokra vonatkozó határozatai a külföldi szövetkezetekre is megfelelő alkalmazást nyernek, nyilvánvalóan csak az az értelme van, hogy eme rendelkezés csak azokra a külföldi szövetkezetekre vonatkozik, melyek mint biztosítási vállalatok biztosítási ügyletekkel nem foglalkoznak. Bűn-ügyekben. Az 1889. é\i VI. t.-c. 45. §-ába ütköző vétség tényálladékát már az is megállapítja, hogy egy hadköteles az osztrák-magyar monarchia területének elhagyásával hadkötelezettségét kikerülni törekszik. Jogosan gyanúsítható az ily törekvéssel azon egyén, a ki hadköteles létére az osztrák-magyar monarchia területét jogosítvány nélkül elhagyni készül, a mi abból is kitűnik, hogy nála külföldre való utazása közben egy tengeri útra szóló, tehát kivándorlásra alkalmas utazási jegy találtatott. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék (L890. október 30-án 4,659/B. 1890. sz. a.): A kir. ügyészségnek 11,673/90. sz. a. kelt azon indítványát, hogy az égeri cs. kir. kerületi törvényszéknél fogva levő B. András magyar honos ellen az 1889. évi VI. t.-c. 45. §-ában meghatározott vétség gyanúja miatt a büntető eljárás elrendeltessék és hogy B. András kiadatása iránt az égeri cs. és kir. kerületi törvényszék megkerestessék: mellőzi stb. Indokok: A kir. törvényszék 1890. évi október hó 14-én 4,445. bfsz. a. kelt határozatában kimondja, hogy B. András kiadatását nem kivánja és szabadlábra helyezését nem ellenzi. A fenti határozat hozatala óta a körülmények B. Andrásra vonatkozólag nem változtak és igy a törvényszéknek nincs alapja arra nézve, hogy a már egyszer meghozott határozatát megváltoztatva, azzal ellenkező újabb határozatot hozzon. De ettől ettekintve, a kir. ügyészség legutóbbi indítványában a kiadatás kérésének alapjául csupán azt hozza fel, hogy B. András a hadkötelezettség kikerülése végett utazott külföldre s igy az 1889: VI. t.-c. 45. §-ában meghatározott vétséget követte el, a beszerzett iratok azonban ezt nem igazolják, mert az állítási lajstrom szerint B. András az 1890. évi katona-sorozáson megjelent, mint gyenge alkalmatlannak találtatott és visszahelyeztetett, eddig tehát hadkötelezettségénelv eleget tett, hogy jövőre nézve nem akar ezen kötelezettségének eleget tenni s ezért utazott külföldre, ez csupán a gyanú alapjául szolgál, de a vétség elkövetésének tényálladékát nem alkotja s igy e miatt B. András el nem Ítélhető, miért is a törvényszék ez alapon reá nézve intézkedést nem tehet stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. nov. 17-én 48,265. sz. a.): Tekintve, hogy a vizsgálati fogság elrendelésének, fentartásának vagy megszüntetésének kérdése csak a büntetendő cselekmény kérdésével kapcsolatban dönthető el, ebből folyólag mindenek előtt megállapítandó lett volna, vájjon a letartóztatott vádlottat terheli-e a fegyveres erő elleni vétség alapos gyanúja, vagy nem? És tekintve, hogy a kir. törvényszék 4,445. számú végzésében annak tüzetes megállapítása nélkül, vájjon fenforog-e vádlott terhére a fegyveres erő elleni vétség, pusztán a letartóztatásra nézve intézkedett és igy hivatalból észlelendő szabálytalanságot követett el, a kir. törvényszék eljárását hivatalból megsemmisítendőnek és a kir. törvényszéket arra utasitandónak tartja, hogy a kir ügyész indítványa alapján a bűnösség kérdésével kapcsolatosan intézkedjék a letartóztatás fentartása vagy megszüntetése iránt, stb. A m. kir. Curia (1890. dec. 23-án 12,006. sz. a.): Tekintve, hogy az 1888. évi VI. t.-c. 45. §-ába ütköző vétség tényálladékát már az is megállapitja, hogy egy hadköteles az osztrák-magyar monarchia területének elhagyásával hadkötelezettségét kikerülni törekszik ; és tekintve, hogy B. András ilyen törekvéssel jogosan gyanúsítható, mert ő hadköteles létére az osztrák-magyar monarchia területét jogosítvány nélkül elhagyni készült, mi abból is kitűnik, hogy nála külföldre való utazása közben, midőn Csehországban az égeri pályaudvaron Ietartóztattatott, egy tengeri útra szóló, tehát kivándorlásra alkalmas utazási jegy találtatott: ezen okból mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatik és gyanúsított ellen a véderő elleni vétség miatt az előnyomozás elrendeltetik. Egyúttal utasittatik a kir. törvényszék, hogy nevezett gyanúsítottnak átkisértetése iránt szükséges lépéseket azonnal tegye meg, előállíttatásakor pedig letartóztatása, illetőleg szabadlábra helyezése iránt hozzon határozatot stb. Zugirászat miatt nem pénzbüntetés, hanem pénzbírság kiszabásának van helye. E pénzbírság behajthatlansága esetében sem változtatható át szabadságvesztés-büntetésre. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. jbiróság Ítéletét a büntetésre nézve megváltoztatja s vádlottat 3 frt, az illetékes ügy védi kamara állal meghatározandó célra fordítandó pénzbírságra itéli; egyebekben az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A vádlott büntetését, figyelemmel az általa űzött zugirászat igen csekély mérvére, le kellett szállítani. Pénzbírságot és nem pénzbüntetést szabott ki a kir. itélő tábla, mert az 1874 : XXXIV. t.-c. 34. §. igy rendeli: a pénzbírság behajthatlansága esetén sem változtatható át szabadságvesztés-büntetésre, mert az idézett t.-c. azt meg nem engedi. A pénzbírság hovaforditását az 1874: XXXIV. t.-c. 106. §. szerint az illetékes ügyvédi kamara határozza meg. A m. kir. Curia: Az 1883: VI. t.-c. 7. §-ában megjelölt esetek egyike sem forogván fenn, vádlottnak, ugy panaszosnak a kir. tábla ítélete ellen közbevetett felebbezése is visszautasittatik. (1890. dec. 18-án. 11,821.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság Ítéletét részben megváltoztatja, vádlottat a zugirászat kihágásában mondja ki vétkesnek s ezért 15 frt pénzbirságra itéli, mely behajthatlansága esetén sem változtatható át elzárásra és melynek hovaforditása iránt az illetékes ügyvédi kamara fog intézkedni. Indokok: Vádlott kihágásban és rem vétségben volt vétkesnek kimondandó, mert az 1880: XXXVIII. t.-c. 5. §. utolsó pontja ezt igy rendeli. — Vádlott büntetését, figyelemmel rovatlan előéletére, le kellett szállítani. — Pénzbírság és nem pénzbüntetés szabatott ki, mert az 1874: XXXIV. t.-c. 39. §-a ezt igy rendeli. — A pénzbírság behajthatatlansága esetén sem változtatható át elzárás'a, mert az idézett törvény ezt meg nem engedi. A pénzbírság hovaforditása iránt az 1874: XXXIV. t.-c. 106. §. értelmében az ügyvédi kamara intézkedik. A in. kir. Curia: Az 1883: VI. t.-c. 7. §-nak esetei nem forogván fenn, a felebbezés visszautasittatik. (1890. dec. 29-én. 12,138.) Bűnügyben horvát bíróság által szoro-an vett magyar honos ellen kirovott pénzbüntetések végrehajtása iránti megkeresések, tekintve, hogy Horvát- és Magyarországban ugyanazon honosság van, egyszerűen és ugy foganatositandók, mintha belföldi bíróságok megkeresései volnának. A m. kir, Curia (a fiumei kir. tszék előtt folyamatba tett — B. Ágoston s Ágira és M. Petrivának dr. P. Silvester elleni — végrehajt, ügyében). Minthogy a Horvát-Szlavón országok a magyar állam kiegészítő részét képezik, ezzel egy közös honossági törvénynyel birnak s ezeknél fogva bíróságaik egymás irányában belföldi bíróságoknak lévén tekintendők, mint ilyenek egymás megkereséseit és Ítéleteit a pprdts 439. §-a u'.asitásához, valamint a m. büntető trkv. 6. §-a helyes értelméhez képest okvetlenül foganatosítani tartoznak ; az alsóbb bíróságok az által, hogy a zágrábi kir. járásbíróság által dr. P Silvester ellen bűnvádi eljárásból felmerült 80 frt költség és járulékai behajtására elrendelt végrehajtást foganatosíttatni határozták, a törvényeket nemcsak nyilvánvalóan tévesen nem értelmezték és alkalmazták, hanem ellenkezőleg szorosan kötelességszerűen intézkedtek, miuélfogva a ppr. 318. g-ban megjelölt esetek egyike sem forogván fenn : a beadott rendkivüli fel folyamodásnak hely nem adatik stb. (1890. dec. 19. 9,500/polg. sz. a.) Ha az irat, melyet vádlott hamisított, a bizonyításra alkalmas oliiratnak nem tekinthető, a Btk. 401. §-a szerinti okirathamisitás nem foroghat fenn. A m. kir. Curia: Minthogy az alaktalan irat, melyet a vádlott a kisebb polgári peres ügyben felmutatott, a bizonyításra alkalmas okiratnak egyáltalában nem tekinthető különösen azért, mert a beszerzett lapon látható »Ádám Lungu Jude« sajátkezű névírást valamely kötelező nyilatkozat nem előzi meg s ennélfogva a vádlottnak az a cselekmén ve, hogy a Lungu neve után irt »5 frt« számjegy elébe még »3« számjegyet tett vagy tétetett, a Btk. 401. §-ában meghatározott magánokirathamisitás tényálladékát nem állapítja meg: mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztattatik s Cs. György vádlott a magánokirathamisitás vétségeinek és következményei terhe alól felmentetik. Ü890. évi "október hó 28-án, 3,171. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-t>öl. Csődök: Weigl Lajos e., újvidéki tszék, bej. márc. 9, félsz, márc,. 24, csb. dr. Devich László, tmg. dr. Nemes Sándor. — (íolditeiu Ábrahám e, m.-szigeti tszék, bej. mire. 3, félsz. márc. 10. csb. Korányi Frigyes, tmg. dr. Junger Lázár. — Tllill JÓZSefné c, szatmárnémetii tszék, bej. febr. 16, félsz. márc. 10, csb. Viski Károly, tmg. Szatmári Zsigmond. — Oberlíluder J. E. e., temesvári tszék, bej. márc. 2, félsz. márc. 19, csb. Avarffy Gyula, tmg. dr Vértes Adolf. — Kramer József e., pozsonyi tszék, bej. febr. 23, félsz. márc. l'i, csb. Ejury Lajos, tmg. dr Pápay Ignác. Pályázatok: Az aradi tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 5-ig. — A tamásii jrbságnál albirói áll. febr. 6-ig. — Az e°ri kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. febr. 4-ig. — A brassói tszéknél d i j a s. joggyakornoki áll. febr. 18-ig Nyomatott a „Pesti_konyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz.)